Az ukrajnai orosz invázió első évében mindenki a „Himars-effektust” emlegette: az orosz csapatok kezdeti előrenyomulása után ugyanis Ukrajna képes volt pontos támadásokat indítani a támadók állásai ellen az amerikai gyártmányú többszörös rakétavetőkkel. Oroszország egyszerűen nem számolt ilyen fegyverrendszerrel. Ezt az előnyt Ukrajna több hónapon keresztül ki tudta használni, sőt 2022 őszén ellentámadással ki is űzte az orosz katonákat a megszállt területek egy részéről.
Lepukkant csodafegyver
Nos, mára a „Himars-effektus” elszállt. Amint arról a „Washington Post” beszámol, a Nyugat által Ukrajnának szállított precíziós irányítású fegyverrendszerek egy része már régóta nem éri el célját. Egy ukrán tiszt még azt is elmondta a lapnak, hogy a Himars a háború második éve óta „teljesen hatástalanná” vált.
Fotó: Egyesült Államok hadserege / Wikimedia Commons
Míg korábban a lövedékek pontosan eltalálták a beprogramozott célpontot, most akár 15 méterrel is mellé lőnek. De hogyan történhetett ez meg?
Putyin ásza az elektronikus hadviselés. Nemcsak a személyi állomány és a lőszer hiánya okoz gondot az ukrán védőknek, hanem Moszkva elektromágneses képességei is többször keresztbe tesznek nekik.
Azt ki kell emelni, hogy mindkét fél széles körben alkalmazza a zavaró technológiát, amely képes manipulálni a drónok és más fegyverek GPS-jelét. A zavarás a műhold GPS-jelét a vevő számára használhatatlanná teszi - a műhold alapú rendszer meghibásodik. A hamisítás viszont megzavarja a műhold által a vevőnek küldött jelet oly módon, hogy hamis pozíciót ad ki. A repülő drónok így a földre hozhatók anélkül, hogy egy lövést is le kellene adniuk.
Az amerikai fegyverek hatástalanokká válnak
Különösen az USA szerelte fel a kijevi csapatokat mindenféle precíziós irányítású, GPS-támogatású fegyverekkel. Ezek közé tartoznak bizonyos lőszerek a Himars rendszerekhez, vagy a Joint Direct Attack Munition (JDAM) - a nem irányított bombákhoz olyan utólagos felszerelési készletet szállítottak, amelynek célja, hogy azokat nagy pontosságú légi bombákká alakítsák. A Washington Post szerint a földről indítható földi indítású kis átmérőjű bombák (GLSDB) és a korszerű M982 Excalibur tüzérségi lőszerek is érintettek.
Bármilyen modernek is azonban a felszerelések, az orosz képességek az elektronikus hadviselés terén jelenleg jobbak. Az ukrán hadsereg ebben a helyzetben aligha tudja hasznosítani ezeket a rendszereket. Ukrajnában Oroszország az invázió kezdete óta folyamatosan alkalmazkodott a Nyugat által Kijevnek biztosított fegyverrendszerekhez.
Zaluzsnyij időben figyelmeztetett
Egyes esetekben az oroszoknak még a nyugati fegyvereket, például a brit-francia Storm Shadow/Scalp cirkálórakétákat is sikerült leszállásra kényszeríteniük, majd azokat elemezniük. Ukrajna pedig jelenleg vesztésre áll, noha jó minőségű nyugati elektronikai hadviselési rendszerekkel is felszerelik.
Tavaly az ukrán fegyveres erők akkori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij azt írta a brit The Economist-ban, hogy Oroszország „egyértelmű fölényben” van az elektronikus hadviselés terén. Szerinte Oroszország mintegy 60 különböző eszközt telepített Ukrajnában. Az orosz hadseregnek 2009 óta van egy kizárólag elektronikus hadviseléssel foglalkozó részlege is.
Az elektronikus hadviselés veszélyt jelent a Nyugatra
Az a tény, hogy a Nyugat nagyrészt kimaradt a modern hadviselés e területének fejlődéséből, problémává válhat Oroszország NATO-val szembeni fenyegető magatartása miatt.
Most már az európai biztonságunk is veszélybe került. Az elektromágneses mező ugyanis ma már sokkal több potenciális célpontot kínál, mint 30 évvel ezelőtt. A vezeték nélküli kapcsolatok például ma már mindenütt jelen vannak.
Taurus cirkálórakéta: csodafegyver Putyin zavaró technológiája ellen?
A nyugati államok már rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyeket nem lehet könnyen befolyásolni az orosz zavaró technológiával. Ezek közé tartozik a német Taurus cirkálórakéta, amely a műholdas rendszerektől függetlenül képes célba találni. Ennek oka, hogy más rendszerekkel is rendelkezik a helyzetmeghatározáshoz: egy „inerciális” navigációs rendszerrel, egy terepreferencia navigációs rendszerrel és egy képfeldolgozó navigációs rendszerrel. Ez egy fontos ok, amiért Ukrajna Németországtól reméli a szállítást.
De Olaf Scholz (SPD) kancellár már többször elutasította a kérést. Ezt többek között Németország biztonsági érdekeivel indokolta. Szerinte ha a fegyver Oroszország kezébe kerül, az a Kreml számára fontos információkat tárhat fel a használt technológiáról és a kancellár érvelése szerint ez csökkentené Németország elrettentő erejét.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
