TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Kusai Sándor korábbi pekingi magyar nagykövet úgy látja: Putyin bejelentése ismét magasabb szintre emeli a kínai-orosz koordinatív stratégiai partnerséget anélkül, hogy jogilag is kötelező érvényű katonai szövetséget kötnének egymással. Kusai szerint nem valószínű, hogy Kína Tajvan lerohanásával reagálna a szigetország 2020. január 11-i elnökválasztásának eredményére. Káncz Csaba interjújának második, befejező része.
Kusai Sándor (Fotó: Mike Peters / China Daily)

Kusai Sándor az interjú első részében arról beszélt: az 5G tendereken Washington nem tud műszakilag, árban és minőségben versenyképes alternatívát ajánlani a kínai részvétel helyett. Kusai szerint lezárult Kína teljes globális nagyhatalmi emancipációja, és az EU számára a kínai kapcsolat menedzselése máris párhuzamba került a transzatlanti kapcsolat jelentőségével. Az interjú első részét itt olvashatja.

Putyin elnök októberben jelentette be, hogy Moszkva segíti Pekinget egy stratégiai korai előrejelző rakétarendszer rendszer kiépítésében. Mi ennek a hadászati és politikai jelentősége?

Ha az orosz kooperáció segítségével valóban felgyorsul a kínai globális korai stratégiai rakétaindítási előrejelző rendszer kiépítése, s e rendszer néhány éven belül működőképessé válik, az nagy horderejű változást eredményez a globális hadászati erőviszonyokban. Mivel jelenleg ilyen kapacitással csak az USA és Oroszország rendelkezik, Kína belépése körükbe új szintre emeli majd az ország globális stratégiai pozícióját. Ez – a hadászati támadó fegyverek és a hagyományos katonai erők folyamatban lévő fejlesztéseivel együtt – egyik fő, új minőséget jelentő alapjává válhat annak, hogy Kína 2050-re valóban első osztályú, globális katonai hatalommá váljon, ahogy azt 2017-ben össznemzeti célként kitűzte.

Ezért e bejelentés hadászati fontosságát – főként, ha ütemes megvalósítás követi – egyszerűen nem lehet túlértékelni. Politikai tekintetben az orosz elnök bejelentése ismét magasabb szintre emeli a kínai-orosz koordinatív stratégiai partnerséget, amely a lehető legszorosabb nagyhatalmi együttműködést jelenti közöttük anélkül, hogy jogilag is kötelező érvényű, formális katonai szövetséget kötnének egymással. Mivel mindkét nagyhatalom vezetése úgy ítéli meg, hogy fokozódó stratégiai, geopolitikai, gazdasági és értékrendi-politikai nyomás, bekerítés, feltartóztatás és visszaszorítás nehezedik rájuk az Egyesült Államok és nyugati, illetve keleti szövetségesei részéről, saját nemzet-, rendszer- és rezsimbiztonságuk megerősítésében, nagyhatalmi érdekeik érvényesítésében egyre jobban támaszkodnak egymásra.

De pontosan milyen területekre terjed ki ez a szélesedő együttműködés?

Nos, ez kiterjed az erősödő gazdasági kooperációra (pl. a Szibéria Ereje gázvezeték megépítése), az intenzív nemzetközi diplomáciai és politikai koordinációra (ENSZ BT, BRICS, stb.), a fokozódó katonai együttműködésre (gyakori közös hadgyakorlatok földön, vízen, levegőben, űrtechnológiai és kibertéri együttműködés, orosz fegyvereladások Kínának) és így tovább. Mindez nem jelenti, hogy a kínai és orosz nemzeti érdekek között ne lennének eltérések, sőt néha ütközések is.

Valójában az történik, hogy az eltérő érdekeiket Pekingben és Moszkvában is másodlagosnak tekintik az átfogó, stratégiai és geopolitikai érdekközösségükhöz képest, s érdekhierarchiájukban – kompromisszumokkal vagy elnapolással – alá is rendelik az Amerika-vezette külső nagyhatalmi nyomással való szembeszálláshoz kötődő, dominánsnak tételezett közös érdekeinek. Mára a globális stratégiai és geopolitikai folyamatoknak így és ezért vált egyik kulcselemévé a kínai-orosz stratégiai partnerség, s ennek újabb fontos igazolása a kínai globális korai stratégiai előrejelző rendszer kiépítéséhez elnöki szinten megígért orosz közreműködés.

Egy előadásában hangsúlyozta, hogy Kína számára Tajvan nem külpolitikai-, hanem belpolitikai kérdés. Mit értsünk ezalatt?

1949, a Kínai Népköztársaság (KNK) létrejötte óta az ország egyik alapvető és konstans állampolitikai célja az ország, a kínai nemzet újraegyesítése. E fundamentális alaptézis a kínai rendszer és rezsim egyik legfontosabb ideológiai-politikai legitimációs kérdése, és kiemelkedő része a kínai nemzet felvirágoztatását és Kína nagyhatalmi pozíciójának helyreállítását kitűző, jelenlegi, 2050-ig szóló politikai stratégiának is. Mivel a Xinjiang és Tibet fölötti kínai szuverenitás az 1950-es években megerősítésre került, Hongkong 1997-ben, Makaó pedig 1999-ben visszakerült kínai szuverenitás alá, ma Tajvan az utolsó olyan, kínainak tételezett terület, amely de facto elkülönülten létezik a KNK-tól.

Visszaintegrálása a kínai államba azt jelentené, hogy megvalósult a nemzet- és államegyesítés, teljesült az a kiemelt össznemzeti cél, amelyet a Kínai Kommunista Párt az új kínai állam 1949-es megalapításakor kitűzött. Ezért a tajvani kérdés Kína vezetői és a kínai közvélemény túlnyomó többsége számára mindenekelőtt belpolitikai kérdés, amelynek természetesen vannak külpolitikai vonatkozásai is. Ebből az is következik, hogy a kínai kormánynak nagyon korlátozott a mozgástere abban, hogy külpolitikai szempontok miatt mennyi engedményt tehet, milyen kompromisszumokat köthet Tajvan kapcsán anélkül, hogy veszélyeztetné belső legitimációját.

Mióta Kína globális kitekintésű, vezető kelet-ázsiai nagyhatalommá vált, ez a belpolitikai korlát valójában még szűkült is. Ehhez képest külpolitikai korlát, hogy az Egyesült Államok Tajvannak nyújtott de jure és de facto védelmi-biztonsági garanciái korlátozzák Peking mozgásterét a kemény erő alkalmazása terén a tajvani kérdésben. A hivatalos kínai álláspont jelenleg a „békés újraegyesítést” hangsúlyozza az „egy ország, két rendszer” elvi koncepció alapján. A hatályos kínai jogszabályok és politika szerint Peking akkor vet be fegyveres erőt Tajvannal szemben, ha a szigetet külső támadás éri, vagy ha Tajvan hatóságai hivatalosan kikiáltják a függetlenséget, vagy ha a szigeten felbomlik a közrend és polgárháborús állapotok alakulnak ki.

Hogyan változtatták meg a kétoldalú politikai dinamikát a közelmúlt fejleményei? Kell-e egyáltalán a világnak félnie Tajvan lerohanásától?

Az utóbbi évtizedekben olyan társadalmi és politikai folyamatok zajlottak le Tajvanon, amelyek hatására jelentősen nőtt a lakosság külön tajvani identitástudata, megerősödött a tajvani önállóság és függetlenség támogatottsága. Ebben a tajvani demokrácia megerősödése és eltávolodása a Kínában ma is jellemző tekintélyelvű kormányzati rendszertől ugyancsak szerepet játszott. Ugyanezen időszakban egyre szorosabbá váltak a gazdasági, turisztikai és más kapcsolatok a KNK és Tajvan között, nőtt a tajvani gazdaság relatív függősége Kínától, de ez nem változtatta meg a tajvani lakosságban zajló politikai folyamatokat.

Így mára egy olyan összetett politikai képlet alakult ki a tajvani kérdésben, amely a legtöbb érdemi szereplőt a status quo fenntartására ösztönzi. Bár Tajvanon 2020. január 11-én elnökválasztást tartanak, és a tajvani közhangulatra erősen hat a hónapok óta húzódó hongkongi politikai válság, s így megnőtt a függetlenség kérdésében néha ambivalens jelenlegi elnök, Tsai Ing-wen újraválasztásának lehetősége, az adott körülmények között nem valószínű, hogy Kína Tajvan lerohanásával reagálna a választási eredményre.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Megvan, hol vívja a második csatát a vírussal szemben az Orbán-kormány
Székely Sarolta | 2020. augusztus 29. 13:10
Miközben az elmúlt napokban kedvezőtlenül kezdtek alakulni Magyarországon az esetszámok, még mindig több területen nyögi a társadalom az első hullám következményeit. Közben a kormány már látja, hol kell a következő csatát megvívni.
Makro / Külgazdaság A nagy korona-összecsapás: forró hétvégére számíthat Berlin
Wéber Balázs | 2020. augusztus 29. 11:20
Farkasszemet nézhetnek egymással a vírus miatti korlátozások ellen tiltakozók és az ellentüntetők ezen a hétvégén Berlinben. A megmozdulásokra több tízezer embert várnak, a rendet mintegy háromezer rendőr vigyázza.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: komoly intézkedéseket kellett hoznunk
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 29. 10:07
Szigorú határvédelmi intézkedések technikai részleteit tekintette át az operatív törzs határellenőrzési akciócsoportja szombat reggeli ülésén - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az akciócsoport ülése utáni Facebook-videójában.
Makro / Külgazdaság Helyzet van: megint megugrott a fertőzöttek száma - így kanyarodunk rá az iskolakezdésre
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 29. 09:48
158 új fertőzöttet találtak, közülük 100-at Budapesten vagy Pest megyében.
Makro / Külgazdaság Két negatív teszttel mehetnek a külföldiek a budapesti szuperkupa döntőre - ha lesz
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 17:21
Zárt kapus is lehet végül a mérkőzés, de még az is lehet, hogy meg sem rendezik
Makro / Külgazdaság Itt a döntés: Magyarország ismét bezárja határait a külföldiek előtt
Székely Sarolta | 2020. augusztus 28. 16:51
Péntek délután jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány döntéseit. 
Makro / Külgazdaság Elesett az Adria, nem enyhül a járvány déli szomszédainknál
MTI | 2020. augusztus 28. 16:09
Nem enyhül a fertőzés terjedése Horvátországban, Szlovéniában is nőtt az újonnan azonosított koronavírus-esetek száma - derült ki a válságstábok pénteki sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság A koronavírus hatásai is bekerültek az új köznevelési stratégiába
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 15:45
Nyilvánossá vált a 2021-2030-as időszakra szóló köznevelési stratégia, benne a koronavírus közvetlen hatásaival. 
Makro / Külgazdaság Putyin drezdai rémálma - ezért támogatja szilárdan Lukasenkat
Káncz Csaba | 2020. augusztus 28. 09:47
Az idei év eddig rémálmok sorozata a Kreml ura számára, márpedig szeptember 13-án helyhatósági választások jönnek. Putyin a tüntetésekre úgy tekint, mint az instabilitás, az erőszak, sőt az állam összeomlásának előhírnökére. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Hivatalosan 218 ezer munkanélküli volt júliusban
MTI | 2020. augusztus 28. 09:27
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai a munkaerőpiac további javulásáról árulkodnak.
Friss
hírlevél