BUX
36 785.28
+1.16%
+422.00
OTP
11 100.00
+1.65%
+180.00
MOL
1 808.00
+0.72%
+13.00
RICHTER
7 210.00
+1.91%
+135.00
MTELEKOM
381.00
-1.04%
-4.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2019. december 18. 06:02

Kusai Sándor korábbi pekingi magyar nagykövet úgy látja: Putyin bejelentése ismét magasabb szintre emeli a kínai-orosz koordinatív stratégiai partnerséget anélkül, hogy jogilag is kötelező érvényű katonai szövetséget kötnének egymással. Kusai szerint nem valószínű, hogy Kína Tajvan lerohanásával reagálna a szigetország 2020. január 11-i elnökválasztásának eredményére. Káncz Csaba interjújának második, befejező része.

Kusai Sándor (Fotó: Mike Peters / China Daily)

Kusai Sándor az interjú első részében arról beszélt: az 5G tendereken Washington nem tud műszakilag, árban és minőségben versenyképes alternatívát ajánlani a kínai részvétel helyett. Kusai szerint lezárult Kína teljes globális nagyhatalmi emancipációja, és az EU számára a kínai kapcsolat menedzselése máris párhuzamba került a transzatlanti kapcsolat jelentőségével. Az interjú első részét itt olvashatja.

Putyin elnök októberben jelentette be, hogy Moszkva segíti Pekinget egy stratégiai korai előrejelző rakétarendszer rendszer kiépítésében. Mi ennek a hadászati és politikai jelentősége?

Ha az orosz kooperáció segítségével valóban felgyorsul a kínai globális korai stratégiai rakétaindítási előrejelző rendszer kiépítése, s e rendszer néhány éven belül működőképessé válik, az nagy horderejű változást eredményez a globális hadászati erőviszonyokban. Mivel jelenleg ilyen kapacitással csak az USA és Oroszország rendelkezik, Kína belépése körükbe új szintre emeli majd az ország globális stratégiai pozícióját. Ez – a hadászati támadó fegyverek és a hagyományos katonai erők folyamatban lévő fejlesztéseivel együtt – egyik fő, új minőséget jelentő alapjává válhat annak, hogy Kína 2050-re valóban első osztályú, globális katonai hatalommá váljon, ahogy azt 2017-ben össznemzeti célként kitűzte.

Ezért e bejelentés hadászati fontosságát – főként, ha ütemes megvalósítás követi – egyszerűen nem lehet túlértékelni. Politikai tekintetben az orosz elnök bejelentése ismét magasabb szintre emeli a kínai-orosz koordinatív stratégiai partnerséget, amely a lehető legszorosabb nagyhatalmi együttműködést jelenti közöttük anélkül, hogy jogilag is kötelező érvényű, formális katonai szövetséget kötnének egymással. Mivel mindkét nagyhatalom vezetése úgy ítéli meg, hogy fokozódó stratégiai, geopolitikai, gazdasági és értékrendi-politikai nyomás, bekerítés, feltartóztatás és visszaszorítás nehezedik rájuk az Egyesült Államok és nyugati, illetve keleti szövetségesei részéről, saját nemzet-, rendszer- és rezsimbiztonságuk megerősítésében, nagyhatalmi érdekeik érvényesítésében egyre jobban támaszkodnak egymásra.

De pontosan milyen területekre terjed ki ez a szélesedő együttműködés?

Nos, ez kiterjed az erősödő gazdasági kooperációra (pl. a Szibéria Ereje gázvezeték megépítése), az intenzív nemzetközi diplomáciai és politikai koordinációra (ENSZ BT, BRICS, stb.), a fokozódó katonai együttműködésre (gyakori közös hadgyakorlatok földön, vízen, levegőben, űrtechnológiai és kibertéri együttműködés, orosz fegyvereladások Kínának) és így tovább. Mindez nem jelenti, hogy a kínai és orosz nemzeti érdekek között ne lennének eltérések, sőt néha ütközések is.

Valójában az történik, hogy az eltérő érdekeiket Pekingben és Moszkvában is másodlagosnak tekintik az átfogó, stratégiai és geopolitikai érdekközösségükhöz képest, s érdekhierarchiájukban – kompromisszumokkal vagy elnapolással – alá is rendelik az Amerika-vezette külső nagyhatalmi nyomással való szembeszálláshoz kötődő, dominánsnak tételezett közös érdekeinek. Mára a globális stratégiai és geopolitikai folyamatoknak így és ezért vált egyik kulcselemévé a kínai-orosz stratégiai partnerség, s ennek újabb fontos igazolása a kínai globális korai stratégiai előrejelző rendszer kiépítéséhez elnöki szinten megígért orosz közreműködés.

Egy előadásában hangsúlyozta, hogy Kína számára Tajvan nem külpolitikai-, hanem belpolitikai kérdés. Mit értsünk ezalatt?

1949, a Kínai Népköztársaság (KNK) létrejötte óta az ország egyik alapvető és konstans állampolitikai célja az ország, a kínai nemzet újraegyesítése. E fundamentális alaptézis a kínai rendszer és rezsim egyik legfontosabb ideológiai-politikai legitimációs kérdése, és kiemelkedő része a kínai nemzet felvirágoztatását és Kína nagyhatalmi pozíciójának helyreállítását kitűző, jelenlegi, 2050-ig szóló politikai stratégiának is. Mivel a Xinjiang és Tibet fölötti kínai szuverenitás az 1950-es években megerősítésre került, Hongkong 1997-ben, Makaó pedig 1999-ben visszakerült kínai szuverenitás alá, ma Tajvan az utolsó olyan, kínainak tételezett terület, amely de facto elkülönülten létezik a KNK-tól.

Visszaintegrálása a kínai államba azt jelentené, hogy megvalósult a nemzet- és államegyesítés, teljesült az a kiemelt össznemzeti cél, amelyet a Kínai Kommunista Párt az új kínai állam 1949-es megalapításakor kitűzött. Ezért a tajvani kérdés Kína vezetői és a kínai közvélemény túlnyomó többsége számára mindenekelőtt belpolitikai kérdés, amelynek természetesen vannak külpolitikai vonatkozásai is. Ebből az is következik, hogy a kínai kormánynak nagyon korlátozott a mozgástere abban, hogy külpolitikai szempontok miatt mennyi engedményt tehet, milyen kompromisszumokat köthet Tajvan kapcsán anélkül, hogy veszélyeztetné belső legitimációját.

Mióta Kína globális kitekintésű, vezető kelet-ázsiai nagyhatalommá vált, ez a belpolitikai korlát valójában még szűkült is. Ehhez képest külpolitikai korlát, hogy az Egyesült Államok Tajvannak nyújtott de jure és de facto védelmi-biztonsági garanciái korlátozzák Peking mozgásterét a kemény erő alkalmazása terén a tajvani kérdésben. A hivatalos kínai álláspont jelenleg a „békés újraegyesítést” hangsúlyozza az „egy ország, két rendszer” elvi koncepció alapján. A hatályos kínai jogszabályok és politika szerint Peking akkor vet be fegyveres erőt Tajvannal szemben, ha a szigetet külső támadás éri, vagy ha Tajvan hatóságai hivatalosan kikiáltják a függetlenséget, vagy ha a szigeten felbomlik a közrend és polgárháborús állapotok alakulnak ki.

Hogyan változtatták meg a kétoldalú politikai dinamikát a közelmúlt fejleményei? Kell-e egyáltalán a világnak félnie Tajvan lerohanásától?

Az utóbbi évtizedekben olyan társadalmi és politikai folyamatok zajlottak le Tajvanon, amelyek hatására jelentősen nőtt a lakosság külön tajvani identitástudata, megerősödött a tajvani önállóság és függetlenség támogatottsága. Ebben a tajvani demokrácia megerősödése és eltávolodása a Kínában ma is jellemző tekintélyelvű kormányzati rendszertől ugyancsak szerepet játszott. Ugyanezen időszakban egyre szorosabbá váltak a gazdasági, turisztikai és más kapcsolatok a KNK és Tajvan között, nőtt a tajvani gazdaság relatív függősége Kínától, de ez nem változtatta meg a tajvani lakosságban zajló politikai folyamatokat.

Így mára egy olyan összetett politikai képlet alakult ki a tajvani kérdésben, amely a legtöbb érdemi szereplőt a status quo fenntartására ösztönzi. Bár Tajvanon 2020. január 11-én elnökválasztást tartanak, és a tajvani közhangulatra erősen hat a hónapok óta húzódó hongkongi politikai válság, s így megnőtt a függetlenség kérdésében néha ambivalens jelenlegi elnök, Tsai Ing-wen újraválasztásának lehetősége, az adott körülmények között nem valószínű, hogy Kína Tajvan lerohanásával reagálna a választási eredményre.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Rengeteg pénzzel hitelezik az államot a nyugdíjasok idén
Székely Sarolta | 2020. augusztus 12. 16:30
Az idei alacsony nyugdíjemelés miatt rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok. A friss adatok alapján gyakorlatilag biztosra vehető, hogy novemberben érkezik a nyugdíjkiegészítés.
Makro / Külgazdaság Amerikai segítséggel védjük meg a légterünket
MTI | 2020. augusztus 12. 15:55
Egymilliárd dolláros üzletet kötött a Magyar Honvédség.
Makro / Külgazdaság Koronavírus Amerikában: még csak most jöhet a katasztrófa
Káncz Csaba | 2020. augusztus 12. 15:15
Számos jel szerint az amerikai koronavírusteszt-adatok manipuláltak - mind számukat, mind feldolgozási gyorsaságukat tekintve. A vezető járványügyi szakember szerint amint kinyitnak az iskolák és elkezdődik a fűtési szezon, bekövetkezhet az igazi katasztrófa. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Júniusra se szedte össze magát a korona-tépázta magyar ipar
MTI | 2020. augusztus 12. 10:20
7,8 százalékkal csökkent az ipari termelés a hatodik hónapban.
Makro / Külgazdaság Történelmi mélypont: padlót fogott a brit gazdaság a vírusválság miatt
Wéber Balázs | 2020. augusztus 12. 09:56
Tizenegy év után ismét recesszióba süllyedt az Egyesült Királyság gazdasága a koronavírus ellenes korlátozások negatív hatása miatt.
Makro / Külgazdaság Újra 100 fölött az új koronavírus-fertőzöttek száma Ausztriában
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 12. 06:57
Az elmúlt 24 órában 139 új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak Ausztriában a legfrissebb, keddi jelentés szerint.
Makro / Külgazdaság Megvan a demokrata alelnökjelölt - Kamala Harris történelmet írhat
MTI | 2020. augusztus 12. 06:37
Kamala Harris kaliforniai szenátor lesz Joe Biden, a demokraták elnökjelöltjének alelnökjelöltje - sosem indult még színesbőrű nő ezen a poszton.
Makro / Külgazdaság Milliárdosok hobbiját is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Vég Márton | 2020. augusztus 12. 06:04
Néhány millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem csak a szerényebb lehetőséggel bíró kisvállalkozóknak jön jól, hanem az ország leggazdagabb emberei is előszerettel költik inkább a közpénzt, ha megtehetik. A kormány pedig ad is nekik a közösből.
Makro / Külgazdaság Amerikai jobbegyenes - lebuktatott kínai ügynök, hazaküldött újságírók
Káncz Csaba | 2020. augusztus 11. 20:04
Újabb, Kínának dolgozó ügynök kerül rács mögé az USA-ban, aki fedősztoriként hamis konzultáns céget alapított. A napokban 40, az USA-ban dolgozó kínai újságíró pakolja a bőröndjeit. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Újabb milliárdok mennek kormánykommunikációra a Gazdaságvédelmi Alapból
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 11. 18:44
A korábbi százmilliárdos nagyságrendhez képest most aprópénz az, amit egy kormányhatározattal átcsoportosít a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból.
hírlevél