<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A japán erők egyre kevésbé tudják féken tartani a kínai parti őrség nyomását a vitatott szigetcsoport körül. Washington az utóbbi napokban nyomást gyakorolt Tokióra, hogy a két vezető ma fogadjon el közös közleményt Tajvanra vonatkozóan. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Miközben Kína és az USA közötti politikai kapcsolat több évtizede nem látott mélypontra zuhant, Biden elnök ma Washingtonban első külföldi politikai vezetőként Szuga Josihide japán miniszterelnököt fogadja. A régió fontosságát mutatja, hogy Szuga elődjét, Abe Sinzót is első kormányfőként fogadta Trump, mégpedig csupán egy héttel a beiktatása után.

A vitatott Szenkaku-szigetek ügye

A mai tárgyalás meghirdetett témái között szerepel Kína, Tajvan, Észak-Korea, a klímaváltozás, és a COVID-19 járvány. De Szuga - miként elődje is – egyetlen fő céllal érkezik: az Egyesült Államokat szoros bizalmi viszonyban kell tartani Japán védelmével kapcsolatban. Jelenleg mintegy 55 ezer amerikai katona állomásozik a szigetországban, és ez a katonai szövetség jelenti Japán számára az egyetlen megnyugtató megoldást az orosz, észak-koreai és kínai fenyegetéssel szemben.

Tokiót az sem nyugtatja meg teljesen, hogy az új amerikai adminisztráció részéről a vitatott hovatartozású Szenkaku/Tiaojü-szigetek ügyében már ígéretek hangzottak el Biden elnöktől, Blinken külügyminisztertől és Austin védelmi minisztertől is. Arra vonatkozóan ugyanis, hogy az 1960-as kétoldalú védelmi egyezmény kiterjed erre a szigetcsoportra.

Szuga Josihide japán miniszterelnök integet, mielőtt elindul a repülőtérre a tokiói kormányfői rezidenciáról 2021. április 15-én. (Fotó: MTI/AP/Kyodo News/Goto Szadajuki)Szuga Josihide japán miniszterelnök integet, mielőtt elindul a repülőtérre a tokiói kormányfői rezidenciáról 2021. április 15-én. (Fotó: MTI/AP/Kyodo News/Goto Szadajuki)

A Japán Parti Őrség és az Önvédelmi Erők (SDF) az utóbbi időben egyre kevésbé tudják féken tartani a kínai haditengerészet és a parti őrség nyomását a Szenkaku/Tiaojü-szigetek körül. Mi több, Peking február elsejei hatállyal törvényben hatalmazta föl a Kínai Parti Őrséget, hogy tüzet nyithat a kínai felségvizekre belépő hajókra – és ez már bizony nyílt fenyegetés Japánnak a vitatott szigetekre vonatkozóan.

Japán biztonságpolitikai szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy jogilag az SDF felhatalmazása nem tisztázott egy kínai, szürke zónás agresszió esetén. Ezért a szakértők az SDF felhatalmazásának kibővítését javasolják a területi biztonság fenntartásával kapcsolatban.

A tajvani kérdés

A Financial Times értesülései szerint Washington az utóbbi napokban nyomást gyakorolt Tokióra, hogy a két vezető ma fogadjon el közös közleményt Tajvanra vonatkozóan. Ha ez megvalósul, akkor ez lenne 1969 óta az első közös állásfoglalás.

A Tajpej körüli egyre forróbb biztonságpolitikai helyzet Tokió számára sem érdektelen. Tajvan esetleges pekingi kézre kerülése esetén Japán tengeri szállítási útvonalai feletti ellenőrzést átvenné a kommunista óriás. A történelmi gyökerek is mélyre nyúlnak, hiszen Tajvan a Japán Birodalom része volt 1895 és 1945 között.

Szuga mai látogatásán mindenesetre óvatosnak kell lennie. A befolyásos japán üzleti körök ugyanis nem akarják, hogy a mai látogatásnak túlzottan Kína-ellenes éle legyen, mert féltik a kereskedelmi pozícióikat.

Ázsiai NATO

Az amerikai biztonságpolitikai körökkel kitűnő kapcsolatokat ápoló The National Interest magazin márciusi írása szerint egy „Ázsiai NATO” sikerrel tartóztathatná fel Kínát a csendes-óceáni hadszíntéren. A cikk leszögezi, hogy a védelmi szövetség tagjaiként India, Japán, Ausztrália – és talán még Tajvan is – kidolgozhatnának a NATO 5. cikkelyéhez hasonló egyezményt, amely a kollektív biztonságot célozná.

A Kínai Kommunista Párt szócsöve nem vette félvállról az írást, és már pár nappal később éles hangon kritizálta azt. A cikk szerint az USA rosszul kalkulál, hiszen Indiának és Japánnak szüksége van az óriási kínai piacra, Ausztrália pedig elhanyagolható befolyással bír. Tajvan kapcsán viszont bekapcsolt a vészjelző.

A katonai szakértő szerző figyelmeztet, hogy Kína soha nem mondott le az erő alkalmazásáról a tajvani újraegyesítés kapcsán. Peking „teljes körű előkészületeket hajt végre”, amelynek célpontja a tajvani önállóságot követelő erők. A Kínai Néphadsereg „gyors és intenzív módszerekkel fog hozzáállni a tajvani kérdéshez”. Ebbe akárki bonyolódik is bele, „az nem fogja megállítani Kína eltökéltségét”.

Trump Fehér Háza idén január 5-én oldotta fel a titkosítását az indo-csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégiáját, amely szerint Washington meg akarja őrizni stratégiai elsőségét a térségben. A stratégiai dokumentum felszólítja a döntéshozókat, hogy erősítsék meg a legfontosabb szövetségesek katonai képességeit, így Japánét, Dél-Koreáét és Ausztráliáét.

Biden és új kormányzata egyébiránt nyitott kapukat dönget, hiszen tavaly augusztusban Stephen Biegun, akkori külügyi helyettes államtitkár egy amerikai-indiai biztonságpolitikai fórumon elárulta, hogy az USA a NATO mintájára Kína ellenében formalizálni akarja katonai kapcsolatait Indiával, Japánnal és Ausztráliával. Biegun hozzátette, hogy Washington szeretné, ha idővel aztán Vietnám, Dél-Korea és Új-Zéland is csatlakozna ehhez a szövetséghez.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Pekingben is megjelent a delta-variáns: hónapok óta először találtak belföldön megfertőződött beteget
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 29. 06:31
Hónapok óta először új, belföldi fertőzésből eredő Covid-19-es esetet jelentettek csütörtökön Pekingben, ahol ezt megelőzően több mint 180 napja nem regisztráltak új megbetegedést - adta hírül internetes kiadásában a China Daily című kínai lap.
Makro / Külgazdaság Putyin agresszív hidrogén stratégiája
Káncz Csaba | 2021. július 29. 05:33
A világban egyre több ország dekarbonizálja a gazdaságát, és ennek kapcsán a „zöld hidrogén” témája fokozatosan célkeresztbe kerül. Az orosz sajtónak sikerült megszereznie az Energiaügyi Minisztérium hidrogén stratégiáját. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Az USA és India teljesen új alapokra helyezi kapcsolatait Kínával
Káncz Csaba | 2021. július 28. 18:41
A NATO 72 éves történetében első alkalommal fordul elő, hogy egy európai területi védelemre berendezkedett szervezet a Föld túloldalán fekvő államot nevez meg ellenfélként. Indiában erősödnek a hangok hivatalos körökben, hogy újra kell vizsgálni az „Egy Kína elvet”. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Változnak az Egyesült Királyságba történő beutazás szabályai
MTI | 2021. július 28. 17:21
Hétfőtől a nem Nagy-Britanniában beoltott EU-állampolgárok is beutazhatnak Angliába karanténkötelezettség nélkül.
Makro / Külgazdaság Németországba vagy Ausztriába készül? Ezt érdemes tudnia
Wéber Balázs | 2021. július 28. 15:37
A tervek szerint augusztus elsejétől csak az utazhat be Németországba, aki aláveti magát egy Covid-tesztnek, vagy igazolni tudja a koronavírus elleni védettségét. A kötelezettség elvileg a repülőn, vonaton és autón érkezőkre is vonatkozik. Ausztriába szintén csak védettséget igazoló dokumentummal utazhatunk be – a Szputnyik-oltást továbbra sem fogadják el sem az osztrákok, sem a németek – , ha ilyenünk nincs, akkor 24 órán belül teszteltetnünk kell magunkat.
Makro / Külgazdaság Hat újabb ötlet, amivel Szijjártó Péter újraindítaná a gazdaságot
Privátbankár.hu | 2021. július 28. 14:55
Gyorsabban lehet majd MFB-hitelekhez jutnia a cégeknek, és fejlesztik néhány ipari park közműhálózatát. A kormány leokézta ezeket.
Makro / Külgazdaság Elhalasztotta a teljes újranyitást Norvégia
Privátbankár.hu | 2021. július 28. 14:41
A delta variáns terjedése miatt.
Makro / Külgazdaság Zsinórban második napja jelent új napi fertőzöttszám-csúcsot Tokió
Privátbankár.hu | 2021. július 28. 12:18
Több mint 3 ezer újabb koronást azonosítottak az olimpiai városban az elmúlt 24 órában.
Makro / Külgazdaság Romlottak a munkanélküliségi adatok júniusban
MTI | 2021. július 28. 09:35
Májushoz képest négyezerrel nőtt az állástalanok száma az országban.
Makro / Külgazdaság Történelmi csúcsra ér pénteken a benzin ára - újabb drágulás jön
Privátbankár.hu | 2021. július 28. 09:27
Újabb jelentős emelés jön pénteken a benzinkutaknál, ennek eredményeként új történelmi benzinár-csúcs született, de a gázolaj ára is épp csak nem dönt csúcsot. 
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos