Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn videokapcsolaton keresztül egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral egyebek mellett az ukrajnai háborúról, és kijelentette, hogy meg kell akadályozni, hogy a konfliktus helyrehozhatatlanná fajuljon - tudatta a pekingi külügyminisztérium.
A minisztérium által kiadott közlemény szerint a megbeszélés során Hszi emlékeztetett: Kína mindig is a béke oldalán állt, és a "maga módján" dolgozik a feszültség enyhítésén. Elmondta: az ukrajnai válság ismét válaszút elé állította az európai biztonságot. Az európai félnek történelmi felelősséget és politikai bölcsességet kell mutatnia - fogalmazott. A kínai elnök úgy vélekedett: az érintett feleknek támogatniuk kell Ukrajnát és Oroszországot a béke tárgyalásos megvalósításában. Kína minden nemzetközi igyekezetet támogat a béke előmozdítására - tette hozzá.
Hszi szerint a kínai-német kapcsolatok az elmúlt öt évtized során magas szintű fejlődésen mentek át, mely során a két fél együtt fejlődött és a gyakorlati együttműködés elmélyítésével hozzájárult egymás sikeréhez. Hangsúlyozta: Kína változatlanul elkötelezett a Németországgal ápolt kapcsolatai fejlesztése, és az együttműködés erősítése mellett, valamint hisz abban, hogy a két ország együtt nagyobb változásokat hozhat.
A közlemény szerint Scholz szintén pozitívan méltatta az ötvenedik évbe lépő német-kínai kapcsolatok fejlődését, és az együttműködés további előmozdítása mellett foglalt állást.
A kétoldalú párbeszéd folytatásáról szólva a kínai elnök a klímaváltozás, a makrogazdasági politika, a pénzügyi stabilitás, az energia- és az élelmiszerbiztonság, valamint az ipari- és ellátó lánc stabilitásának kérdéseit sorolta fel. Javaslatot tett továbbá az együttműködés elmélyítésére a környezetvédelem, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció területein.
Kína és az Európai Unió kapcsolataival kapcsolatban Hszi leszögezte: a két fél átfogó stratégiai partnerkapcsolatban áll, és sokkal több közös érdekük van, mint ellentéteik. Ez a kétoldalú kapcsolat - tette hozzá, - egyetlen harmadik fél ellen sem irányul, ugyanakkor nincs is alárendelve harmadik félnek. Kína támogatja az EU stratégiai autonómiáját - hangsúlyozta. Úgy vélekedett: a Kína és az EU közötti kapcsolatok stabilitását kellene felhasználni a nemzetközi színtéren zajló, összetett változások ellensúlyozására.
Egy másik mai hír szerint Oroszország és Kína kereskedelmi forgalma január-áprilisban 25,9 százalékkal, 51,09 milliárd dollárra nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette hétfőn a TASZSZ hírügynökség a kínai vámfőigazgatóságra hivatkozva.
A közzétett adtok szerint a Kínából Oroszországba irányuló export négy hónap alatt 11,3 százalékkal, mintegy 20,24 milliárd dollárral nőtt, az orosz áruk és szolgáltatások kínai behozatala pedig 37,8 százalékkal, 30,85 milliárd dollárral emelkedett. Az orosz többlet január-áprilisban elérte a 10,61 milliárd dollárt, ami a 2,77-szerese a 2021-es év azonos időszakának.
Csak áprilisban a két ország közötti kereskedelem értéke 12,69 milliárd dollár volt, 8,7 százalékkal nőtt márciushoz képest.
Az Oroszországból Kínába importált áruk értékének mintegy 70 százalékát a kőolaj, a földgáz és a szén teszi ki, de fontos tételt képez még a réz és rézérc, a fa, az üzemanyag és a halászati termékek. Kína exportjának jelentős részét okostelefonok, ipari és speciális berendezések, gyermekjátékok, lábbelik, járművek, légkondicionálók és számítógépek teszik ki.
Az Oroszországi Föderáció és Kína közötti kereskedelem 2020-ban 2,9 százalékkal (107,76 milliárd dollárra) csökkent a koronavírus világjárvány miatt, 2021-ben viszont 35,8 százalékkal nőtt, és elérte a 146,88 milliárd dolláros rekordot.
(MTI)
Gyengült a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
