Mao Ce-tung néhai elnök 1976-os halála után a kínai vezetők az ország jólétének folyamatos növeléséhez kötötték a kommunista párt (KKP) legitimitását. Ennek a korszaknak azonban a globális recesszió beköszöntével befellegzett, ráadásul már Németország is csatlakozik ahhoz az India és Ausztrália által vezetett koalícióhoz, amely a kínai beszállítási láncok felváltására törekszik. Most abba ne menjünk bele, hogy ez a törekvés hogyan érinti a 750 milliárdért megépítendő Belgrád-Budapest vasútvonal kihasználtságát, amely kínai árukat szállítana Európába és amely kapcsán még a recesszió beköszönte előtt 2400 éves megtérüléssel számoltak a hazai szakértők.
Washington jelzése
Hszi Csin-ping elnök 2012-es hatalomra kerülése óta egy elképesztő hatalmi koncentrációt hajtott végre, és olyan hivatalos titulusokat gyűjtött be, mint a KKP főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, a Központi Katonai Bizottság elnöke, a Nemzetbiztonsági Bizottság vezetője és az átfogó államháztartási reformcsoport feje. Hszi négy éve aztán átvette a főparancsnoki pozíciót Kína parancsnoki központjában (Joint Operations Command Center), és ezzel a Kínai Néphadsereg (PLA) műveleti parancsnoka lett háború esetén. Hszi már addig is elnöke volt a Központi Katonai Bizottságnak, amely a hadsereget ellenőrzi. Ezzel teljesen nyeregbe érezhette magát, legalábbis, amíg a dolgok jól mentek – de amikor beüt egy nemzeti krízis, akkor Hszi gyakorlatilag minden hibáért és mulasztásért egy személyben (!) felelős.
Mindeközben a Peking és Washington között széteső kapcsolatok újabb jeleként az amerikai külügyminiszter már csak „főtitkárként” emlegeti Hszit és befejezte az „elnök” megszólítást. Megfigyelők szerint az amerikai kormányzat ezzel is jelzi, hogy Hszi nem legitim választás révén jutott hatalomra, és egy újabb jelét adják annak, hogy a kétoldalú kapcsolatok hidegháborús állapotokba zuhantak vissza.
Lábhoz rendelt biztonságiak
Mindez kevéssé zavarja az elnököt, aki padlógázzal folytatja hatalomkoncentrációt. A befolyásos japán Nikkei Asian Review jelentette, hogy Hszi a közelmúltban az ország rendőri erejét az Államtanács (gyakorlatilag a kormány) felügyelete alól a KKP közvetlen ellenőrzése alá vonta. Úgyszintén, a Népi Fegyveres Rendőrség (egy olyan félkatonai szervezet, amely a belbiztonságért, a tüntetések kezeléséért és terrorizmus elhárításért felel) a Központi Katonai Bizottság parancsnoksága alá került – korábban a hadsereg és a kormány alatt szolgáltak. Európában kevéssé ismert tény, hogy Hszi tartja magát Mao Ce-tung 91 évvel ezelőtt kidolgozott katonai doktrínájához, miszerint a Kínai Néphadsereg (PLA) nem az ország fegyveres ereje, hanem a KKP-é.
Hszi a múlt évben nevezte ki régi harcostársát a Közbiztonsági Minisztérium újonnan felállított titkosszolgálati irodájának élére. Bár az iroda hivatalos feladata a KKP vezetésének védelme, sokak gyanúja szerint valójában az iroda megfigyeli a kommunista nagykutyák minden lépését, és arról jelentéseket küld Hszi elnök számára.
Számos jel szerint ennek kapcsán tisztogatási kampány indult az állambiztonság legfelső szintjein. Augusztus közepén indult nyomozás Gong Daoan ellen súlyos fegyelmi kihágás és törvénysértések vádjával. Gong nemcsak Sanghaj alpolgármestere, hanem 2017 óta a metropolisz rendőrfőnöke is volt. Kiemelendő, hogy Gong idén már a harmadik olyan államtitkári rangú közbiztonsági tisztviselő, aki kihullott a KKP kegyeiből.
Bóka János számolt be róla. 
