A sencseni különleges gazdasági övezet 1980-ban az első volt az ilyen típusú kínai övezetek hosszú sorában. A kis halászfalu gyorsan növekvő metropolisszá alakult, és a 2000-es évek közepére több mint tízmillió lakosú óriás várossá vált.
Az elnök beszéde
A népességnövekedésnél csak a gazdasági fejlődés gyorsasága volt lenyűgözőbb: az elmúlt 4 évtizedben éves szinten (!) 20,7 százalékos növekedést ért el. Napjainkra a gazdasági teljesítményével maga mögött hagyja Ázsia vezető pénzügyi fővárosait: Hongkongot és Szingapúrt is.
Ha össze akarjuk hasonlítani hazánkkal, akkor azt látjuk, hogy míg a 10 milliós Magyarország éves GDP-je mintegy 160 milliárd dollár, addig a 13,5 millió lakosú Sencsené 397 milliárd dollár.
Nem véletlen tehát, hogy az eszkalálódó amerikai-kínai szembenállás és a globális gazdasági leállás árnyékában Hszi Csin-ping elnök kedden személyesen utazott Sencsenbe az alapítás 40-ik évfordulóját ünnepelve, és egy nagyívű, 50 perces beszédet tartva. A hallgatóságban foglalt helyet Zsen Cseng-fej, a Huawei alapítója – egyben a kínai néphadsereg egykori tisztje – , valamint Liu He kínai alelnök is.
Beszédében Hszi a magasabb hozzáadott értékű gépgyártásra sarkallta országát, valamint Hongkong és Makaó szervesebb integrálására a kínai nemzetgazdaságba.
Az elmúlt hónapokban Hszi már többször hangsúlyozta a „kettős-körforgású” gazdaságra átállás szükségességét, amelyet egyrészről a belső fogyasztás, másrészről a külföldi technológia és FDI (foreign direct investment, külföldi működőtőke-befektetések) hajtana.
Sencsen lesz az új sztár
A kínai Államtanács – amely a parlament (Népi Gyűlés) által hozott határozatok, rendeletek és törvények végrehajtásáért felel – tavaly nyáron egy dokumentumot hozott nyilvánosságra, amely Sencsen városára vonatkozóan jelöl ki lépéseket. A kormány Sencsent át akarja formálni a világ egyik vezető üzleti központjává, amely stabil prosperitással bír, ellentétben a labilisabb Hongkonggal.
A tervek szerint első osztályú egészségügyi és oktatási rendszert akarnak elterjeszteni a városban, valamint az 5G-Internet elérést gyorsított ütemben kiépíteni. A pekingi rezsim csúcstechnológiájú cégeket akar a világból a városba csábítani, árnyékba szorítva Hongkongot.
A dokumentum nem is csinál titkot belőle, hogy a városnak egy új kirakatként kell szolgálnia Kína számára.
Hongkong csak külváros lehet
Valójában a Hongkong elleni átkaroló hadművelet már 2011-ben megfogalmazódott Pekingben, amikor tervek születtek arról, hogy Kanton tartomány 9 városából létrehozzák 42 millió lakossal a világ legnagyobb városát (Greater Bay Area).
Bogdan Góralczyk lengyel Kína-szakértő egy tavalyi interjújában kifejtette, miszerint 2017-ben „a kínai parlament – amely egyébként évente csak egyszer ül össze, március elején – , törvényt fogadott el, amelyben arról van szó, hogy Kína létre fogja hozni a világ legnagyobb városát, Dél-Kínában. Ott van Hongkong, Makaó, Sencsen, és több más város. Kilenc városból lenne egyetlen nagy város, és Hongkong ennek a nagy városnak lenne egyik része”.
Már meg is kezdődött az építkezés. Átadták az 55 kilométeres Hongkong-Makaó-Zhuai hidat, ami a tenger fölött ível át. Most építik a metrót, hogy csatlakozzanak egymáshoz az egyes városok. Az egész összesen mintegy fele Magyarország területű lenne.
A Hongkong-Makaó-Zhuai híd megnyitásával és a gyorsvasúti összeköttetés megvalósításával ezek a városok 10-50 százalékkal közelebb kerültek egymáshoz az utazási idő tekintetében.
Ha a mai adatokat nézzük a terv tekintetében, akkor 66 millió háztartást jelentene a Greater Bay Area, amelynek az össz-GDP-je 1,4 ezermilliárd dollár. Összehasonlítva a New York-i városi régióval, amelyben összesen 20 millió ember lakik és 1,5 ezermilliárd dolláros GDP-vel rendelkezik, a benne rejlő potenciál azonnal kirajzolódik.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
