Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Az Egyesült Királyság kereskedelmi kapcsolatainak jövője továbbra is bizonytalan. London szeretne újabb és újabb Brexit-utáni megállapodásokat kötni – mindenekelőtt az Egyesült Államokkal -, hogy ne roppanjon meg a létfontosságú exporttevékenysége. De az ország (geo)politikai súlya alaposan megcsappant az EU-s kiválás óta, így a feltételeket már nem ő diktálja.
Ráadásul az amerikai kormányzat Írországot támogatja az utóbbi hetek parázsló vitájában Észak-Írország kapcsán. Biden pedig már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy London el is felejtheti a szabadkereskedelmi megállapodást az USA-val, ha az megsérti az 1998-as Nagypénteki Egyezményt.
A neo-szuverenista indíttatású Brexit történelmi léptékű baklövés volt az Egyesült Királyság részéről. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy éves alapon januárban 40,7 százalékkal omlott be a brit export az EU piacán. A gabonaexport januárban egyenesen töredékére esett. A kkv-k egyszerűen képtelenek ugyanis egyik óráról a másikra megbirkózni a rájuk dőlt extra papírmunkával.
Az új stratégia
A konzervatív kormánynak tehát elő kellett állni valamivel, ami a választók felé a birodalmi nosztalgiát, Washington felé pedig a szövetségesi tettre készséget és erőt szimbolizálja. Kedden ezzel a céllal tette közzé Boris Johnson kormánya az új kül- és biztonságpolitikai stratégiáját, amely a „Global Britain” jelszó alatt fut.
A Hidegháború vége óta végrehajtandó legnagyobb külpolitikai újragondolást a több, mint 100 oldalas dokumentum testesíti meg. Ennek fő üzenete, hogy az ország nem zárkózik be a Brexit után, hanem újraéleszti és megerősíti haditengerészeti hagyományait és a csatlakozik a „Jó erőihez a világban” – ahogyan ezt Dominic Raab külügyminiszter megfogalmazta az Aspeni Biztonságpolitikai Fórumon és Boris Johnson a törvényhozás Alsóházában. A magabiztos hang természetesen nem változtat azon, hogy az ország már évtizedekkel ezelőtt a globális biztonságpolitikai játéktéren a második ligába csúszott.
A stratégia hitet tesz a NATO mellett, mint a transzatlanti biztonságpolitika oszlopa. Politikailag azonban London már nem épít az EU-ra, hanem egyrészt a Brit Nemzetközösségre, másrészt az Iráni Nukleáris Megállapodás ügyében Berlinre és Párizsra, harmadrészt pedig a globális angolszász lehallgatórendszerre (Five Eyes Alliance).
Célkeresztben az Indo-pacifikus térség
A G7-ek csoportjának idei elnökeként Boris Johnson a júniusi, dél-angliai csúcstalálkozóra meghívta India, Dél-Korea és Ausztrália első számú politikai vezetőit is. A brit miniszterelnök mindemellett áprilisban indiai látogatást tervez.
Az agresszív orosz külpolitikára válaszul évtizedek óta először London a nukleáris atomarzenál megerősítésére törekszik és robbanófejeinek számát 180-ról 260-ra akarja növelni. A stratégia szerint az Egyesült Királyság nukleáris csapást mérhet ellenfelére, ha vegyi-, biológiai-, vagy kibertámadással szembesül.
London idén májusban a Dél-kínai-tenger térségébe akarja küldeni új repülőgép-anyahajóját (HMS Queen Elizabeth), amely missziót Johnson az elmúlt két évtized legambiciózusabb bevetésének nevezett. A HMS Queen Elizabeth január 28-án vette át a Brit Királyi Haditengerészet zászlóshajójának címét és feladatait az HMS Albion partraszállást támogató hajótól. Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a brit anyahajó a Dél-kínai-tengeren szembesülhet a kínai DF-17-es hiperszonikus rakétával, amely 12 250 kilométeres óránkénti sebességgel (Mach 10) repül és a hatótávolsága meghaladja a 2400 kilométert.
Kína gúnyos válasza
Peking a kommunista párt szócsövén keresztül már tavaly novemberben kemény figyelmeztetést küldött London címére. A Global Times leszögezte, hogy az ilyen konfrontatív stratégiával és a Huawei elleni hadjárattal az angolok nyugodtan el is felejthetik a két ország közötti szabadkereskedelmi és kölcsönös befektetésösztönző tárgyalásainak gyors előrehaladását.
A Global Times a friss brit stratégia kapcsán most kifejti, hogy London még mindig az egykori birodalmának álomvilágában él. A lap által megszólaltatott szakértők szerint a Brexit révén az Egyesült Királyság még inkább kiszolgáltatott lett az USA kénye-kedvének. Márpedig London rosszul teszi, ha beleavatkozik Washington és Peking vitájába.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az amerikai jegybank nem kedvezett a piacoknak. 
