Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Ma Baden-Württembergben és a vele szomszédos Rajna-vidék–Pfalzban tartanak tartományi választásokat; ezek hat hónappal a Bundestag-választások előtt az egész kampányév alaphangját adják meg és egyben az első komoly teszt a CDU új vezetője, Armin Laschet számára. Laschet ma minden bizonnyal megkapja első, csattanós pofonjait. Márpedig ezzel megkérdőjeleződhetnek vezetési kvalitásai - még mielőtt igazán berendezkedett volna a CDU élén.
A legnagyobb koalíciós párt, a CDU számára ugyanis baljósak az előjelek, az elmúlt napokban több súlyos – főként korrupciós – botrány rázta meg a pártot. A friss felmérések szerint a CDU egyik tartományban sem esélyes a vezető kormánypárt szerepére, sőt mindkét helyen rosszabb eredményt jeleznek neki előre 2016-hoz képest.
Mi újság Baden-Württembergben?
Baden-Württembergben – a Daimler, a Porsche és a Bosch fellegvárában – a kereszténydemokraták 23 százalékra számíthatnak, és ezzel komoly hátrányban vannak ottani koalíciós partnerükkel, a tartományi miniszterelnököt adó Zöldekkel (32 százalék) szemben. Baden-Württemberget – ahogyan Ausztriát is - régóta olyan szemmel is nézik a német politológusok, hogy a déli tartományt irányító koalíciós együttműködés vajon Berlinben is megágyazhat-e a Zöldek és a CDU együttműködésének?
De vegyük jobban szemügyre a Magyarországgal történelmileg is szoros kapcsolatokat ápoló Baden-Württemberget. A tartomány a jelenlegi formájában 1952 április 25. óta létezik, amikor egyesült 3 kisebb tartomány: Baden, Württemberg-Baden és Württemberg-Hohenzollern. Akárcsak Bajorországban, itt is egy markáns Észak-Dél különbséget találhatunk a polgárok vallásában, etikájában és politikai-kulturális hagyományaiban.
Nos, a tartomány gazdasági és társadalmi struktúrája jó alapot biztosított már a kezdetekről a közép-jobb pártoknak, amelyet az első időszakban a CDU jól ki tudott használni. 1953 és 2011 között a tartományi miniszterelnököt a CDU adta. 2011-ben történt meg első alkalommal, hogy a Zöldek és a szociáldemokrata SPD győzedelmeskedett a CDU fölött – a jelenleg 72 éves katolikus Winfried Kretschmann személyében pedig első alkalommal adott tartományi miniszterelnököt a Zöldek pártja.
2011 és 2016 között az SPD-vel alkotott koalíciót, 2016 óta pedig a Zöldek a CDU-val együtt kormányoznak.
A tartományban az ipar adja a GDP 34 százalékát – ellentétben a németországi 24 százalékos átlaggal – és ezzel a tartomány a szövetségi köztársaság legiparosodottabb tartományának számít.
Baden-Württemberg, Elzász és Észak-Svájc mára egy egységes gazdasági teret alkot. A franciaországi Elzászból például naponta 46 ezren ingáznak Badenbe.
A Kretschmann jelenség
A CDU 2011-es megroppanásának és a Zöldek győzelmének három főbb oka volt: egyrészt a Stefan Mappus akkori CDU-s miniszterelnököt a párt választói nem érezték magukénak, másrészt a „Stuttgart 21” nevű, rendkívül vitatott pályaudvar-felujítás során a hatalom vízágyúkat vetett be a békés tüntetőkkel szemben.
Harmadrészt pedig 2011 március 11-én zajlott le a Fukusimai reaktorkatasztrófa. A központi és tartományi kormányzat már pár nappal később a nukleáris energiatermelésből való kiszállás mellett döntött – csakhogy ezt a bejelentést Mappus szájából rendkívül hiteltelennek tartották saját választói.
Kretschmannak aztán meglepően gyorsan sikerült belenőnie a megbecsült tartományi főnök pozíciójába. Ebben nagyrészt segítette a polgári habitusa – az irodalmi-filozófiai képzettsége, a katolikus egyházhoz fűződő kapcsolata - és a rendkívül pragmatikus politikai célmeghatározása. Ez utóbbi keretében tartós kapcsolatot épített ki a gazdasági és az ökológiai szereplők között. Ehhez jött, hogy jelentős stílusváltást hajtott végre és új formát dolgozta ki a polgárok képviseletének a tartományi és – különösen – az önkormányzati szinten („Politik des Gehörtwerdens“).
Kretschmann vezetése alatt a tartomány megőrizte a gazdaság- és pénzügypolitika főbb pontjait, ami évtizedek óta segíti a tartomány gazdasági szereplőt. De különleges figyelmet fordít az erőforrásokat megóvó, alternatív technológiák kifejlesztésre és alkalmazására.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
