Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken kijelentette az Öböl-menti arab vezetőknek, hogy Kína jüanban kívánja kiegyenlíteni olaj- és gázvásárlásait a térségből. Ez támogatná Peking azon célját, hogy nemzetközi szinten meghonosítsa valutáját, és gyengítse az amerikai dollár uralmát a világkereskedelemben. Kína a Sanghaji Kőolaj- és Gáztőzsdét használná ki platformként az olaj- és gázkereskedelem jüan-leszámítolására.

Vörös szőnyeges fogadtatás

Hszi Szaúd-Arábiában beszélt erről, ahol Mohammed bin Szalmán koronaherceg két "mérföldkőnek számító" arab csúcstalálkozónak adott otthont a kínai vezetővel, amelyek egyrészt bemutatta a herceg regionális erejét, másrészt túlmutatott a Nyugattal ápolt szoros történelmi kapcsolatokon.

Rijád minden olyan lépése, amely keretében fokozatosan kivonná magát az olajkereskedelemben a dollártól („Petrodollár”), szeizmikus kihatású globális politikai és pénzügyi lépés lenne - amellyel a szaúdiak egyébként már korábban fenyegetőztek az OPEC-tagokat trösztellenes perek elé terjesztő esetleges amerikai törvénykezés kapcsán.

Peking nyeregben

Kína növekvő befolyása az Öbölben joggal nyugtalanítja az Egyesült Államokat. Hszi-t látogatása során pompával köszöntötték, pénteken pedig találkozott az Öböl-menti államokkal, és részt vett az Arab Liga-országok vezetőivel folytatott szélesebb körű csúcstalálkozón, amely az Öböl-öböl, a Levant és Afrika egyes területeire terjed ki.

A pekingi pártlap oda is szúr Washingtonnak:

„Ahhoz képest, hogy az Egyesült Államok erőteljesen terjesztette a nyugati demokráciát, mint a térség konfliktusainak életképes megoldását - kézzelfogható siker nélkül -, Kína globális fejlesztési és biztonsági kezdeményezéseit az arabok úgy tekintik, mint pozitív hozzájárulást a világrendszer stabilizálásához és javításához".

A lap kiemeli, hogy Szaúd-Arábia és néhány más regionális ország nagy érdeklődést mutat a Kína által vezetett többoldalú keretekhez, például a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO) és a 2017-ben javasolt „BRICS plusz”-hoz való csatlakozás iránt.

Jelenleg Egyiptom, Szaúd-Arábia és Katar az SCO új „párbeszédpartnerei”, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait pedig a tervek szerint a közeljövőben „párbeszédpartnerek” lesznek.

Szaúd-Arábia a látogatás során egyetértési megállapodást kötött a Huawei-vel a felhőalapú számítástechnika és a csúcstechnológiai komplexumok kiépítéséről a szaúdi városokban. A kínai technológiai óriás már részt vett az 5G hálózatok kiépítésében Egyiptomban, az Egyesült Arab Emírségekben, Ománban és Bahreinben, annak ellenére, hogy az USA aggodalmát fejezi ki a technológia használatának esetleges biztonsági kockázatai miatt.

Puskalövés nélkül

A második Hidegháború korszakában, az egyre élesedő Washington-Peking szembenállás közepette ennek a magas szintű látogatásnak természetesen biztonságpolitikai vetülete is van. Már csak azért is, mivel a Pentagon 60-80 ezer katonát állomásoztat a Közel-Keleten és aktívan hozzájárul Irán regionális terjeszkedésének feltartóztatásához.

Washingtont bizony frusztrálhatja, hogy Kína puskalövés nélkül terjeszti ki napról-napra a befolyását a térségben. Ahogyan a Financial Times ázsiai szerkesztője írta már 2020 őszén:

Ha az olajat és a befolyást tekintjük a fődíjaknak, akkor a jelek szerint Kína, nem pedig Amerika, nyerte végül az iraki háborút és annak utóéletét – mindezt anélkül, hogy leadott volna egyetlen lövést is.”

A legbefolyásosabb globális üzleti napilap szerint Kína lett napjainkra – Bahrein kivételével - a Közel-Kelet országainak legnagyobb külföldi befektetője.  A lap szerint ezzel ellentétben Washington részéről elképesztő határozatlanságot, a politikai doktrína hiányát és a regionális szövetségesi rendszerének a lebomlását láthatjuk.

Két további tényező

A Közel-Kelet két további tényező miatt is kiemelt fontosságú a feltörekvő Kína számára. Először is a térségben található a világ igazolt kőolaj készleteinek az 52 százaléka, igazolt földgázkészleteinek pedig a 42 százaléka.

Bár Kína gázimportjának nagyobb része vezetékeken érkezik Oroszországból, Türkmenisztánból, és Üzbegisztánból, az LNG pedig Ausztráliából, a Közel-Kelet még így is a kínai LNG import 19 százalékáért és a teljes kínai földgázbehozatal 11,3 százalékáért felel.  Nem véletlen, hogy a kínai befektetések 47 százaléka a Közel-Keleten az energia szektorban valósult meg.

Másodszor: a térség a maga fiatal népességével és tekintélyes piacaival fontos szerepet játszik a kínai gazdaság számára. A Közel-Kelet mintegy 400 millió fős népességének hozzávetőleg harmada 15 és 29 év közötti, így népesség 2060-ra várhatóan megduplázódik.