Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken kijelentette az Öböl-menti arab vezetőknek, hogy Kína jüanban kívánja kiegyenlíteni olaj- és gázvásárlásait a térségből. Ez támogatná Peking azon célját, hogy nemzetközi szinten meghonosítsa valutáját, és gyengítse az amerikai dollár uralmát a világkereskedelemben. Kína a Sanghaji Kőolaj- és Gáztőzsdét használná ki platformként az olaj- és gázkereskedelem jüan-leszámítolására.
Vörös szőnyeges fogadtatás
Hszi Szaúd-Arábiában beszélt erről, ahol Mohammed bin Szalmán koronaherceg két "mérföldkőnek számító" arab csúcstalálkozónak adott otthont a kínai vezetővel, amelyek egyrészt bemutatta a herceg regionális erejét, másrészt túlmutatott a Nyugattal ápolt szoros történelmi kapcsolatokon.
Rijád minden olyan lépése, amely keretében fokozatosan kivonná magát az olajkereskedelemben a dollártól („Petrodollár”), szeizmikus kihatású globális politikai és pénzügyi lépés lenne - amellyel a szaúdiak egyébként már korábban fenyegetőztek az OPEC-tagokat trösztellenes perek elé terjesztő esetleges amerikai törvénykezés kapcsán.
Peking nyeregben
Kína növekvő befolyása az Öbölben joggal nyugtalanítja az Egyesült Államokat. Hszi-t látogatása során pompával köszöntötték, pénteken pedig találkozott az Öböl-menti államokkal, és részt vett az Arab Liga-országok vezetőivel folytatott szélesebb körű csúcstalálkozón, amely az Öböl-öböl, a Levant és Afrika egyes területeire terjed ki.
A pekingi pártlap oda is szúr Washingtonnak:
„Ahhoz képest, hogy az Egyesült Államok erőteljesen terjesztette a nyugati demokráciát, mint a térség konfliktusainak életképes megoldását - kézzelfogható siker nélkül -, Kína globális fejlesztési és biztonsági kezdeményezéseit az arabok úgy tekintik, mint pozitív hozzájárulást a világrendszer stabilizálásához és javításához".
A lap kiemeli, hogy Szaúd-Arábia és néhány más regionális ország nagy érdeklődést mutat a Kína által vezetett többoldalú keretekhez, például a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO) és a 2017-ben javasolt „BRICS plusz”-hoz való csatlakozás iránt.
Jelenleg Egyiptom, Szaúd-Arábia és Katar az SCO új „párbeszédpartnerei”, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait pedig a tervek szerint a közeljövőben „párbeszédpartnerek” lesznek.
Szaúd-Arábia a látogatás során egyetértési megállapodást kötött a Huawei-vel a felhőalapú számítástechnika és a csúcstechnológiai komplexumok kiépítéséről a szaúdi városokban. A kínai technológiai óriás már részt vett az 5G hálózatok kiépítésében Egyiptomban, az Egyesült Arab Emírségekben, Ománban és Bahreinben, annak ellenére, hogy az USA aggodalmát fejezi ki a technológia használatának esetleges biztonsági kockázatai miatt.
Puskalövés nélkül
A második Hidegháború korszakában, az egyre élesedő Washington-Peking szembenállás közepette ennek a magas szintű látogatásnak természetesen biztonságpolitikai vetülete is van. Már csak azért is, mivel a Pentagon 60-80 ezer katonát állomásoztat a Közel-Keleten és aktívan hozzájárul Irán regionális terjeszkedésének feltartóztatásához.
Washingtont bizony frusztrálhatja, hogy Kína puskalövés nélkül terjeszti ki napról-napra a befolyását a térségben. Ahogyan a Financial Times ázsiai szerkesztője írta már 2020 őszén:
Ha az olajat és a befolyást tekintjük a fődíjaknak, akkor a jelek szerint Kína, nem pedig Amerika, nyerte végül az iraki háborút és annak utóéletét – mindezt anélkül, hogy leadott volna egyetlen lövést is.”
A legbefolyásosabb globális üzleti napilap szerint Kína lett napjainkra – Bahrein kivételével - a Közel-Kelet országainak legnagyobb külföldi befektetője. A lap szerint ezzel ellentétben Washington részéről elképesztő határozatlanságot, a politikai doktrína hiányát és a regionális szövetségesi rendszerének a lebomlását láthatjuk.
Két további tényező
A Közel-Kelet két további tényező miatt is kiemelt fontosságú a feltörekvő Kína számára. Először is a térségben található a világ igazolt kőolaj készleteinek az 52 százaléka, igazolt földgázkészleteinek pedig a 42 százaléka.
Bár Kína gázimportjának nagyobb része vezetékeken érkezik Oroszországból, Türkmenisztánból, és Üzbegisztánból, az LNG pedig Ausztráliából, a Közel-Kelet még így is a kínai LNG import 19 százalékáért és a teljes kínai földgázbehozatal 11,3 százalékáért felel. Nem véletlen, hogy a kínai befektetések 47 százaléka a Közel-Keleten az energia szektorban valósult meg.
Másodszor: a térség a maga fiatal népességével és tekintélyes piacaival fontos szerepet játszik a kínai gazdaság számára. A Közel-Kelet mintegy 400 millió fős népességének hozzávetőleg harmada 15 és 29 év közötti, így népesség 2060-ra várhatóan megduplázódik.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
