Joe Biden amerikai elnök pénteken figyelmeztette Kínát, hogy az Egyesült Államok meg fogja védeni a Fülöp-szigeteket, ha a Dél-kínai-tengeren bármilyen támadás érné őket. Az 1951-ben aláírt Kölcsönös Védelmi Szerződés (MDT) arra kötelezi az Egyesült Államokat és a Fülöp-szigeteket - egykori gyarmatát -, hogy fegyveres támadás esetén megvédjék egymást.
Pénteki közös sajtónyilatkozatukban az amerikai védelmi miniszter Lloyd J. Austin III. és a fülöp-szigeteki nemzetvédelmi miniszter Gilberto Teodoro Jr. leszögezik:
"A miniszterek megerősítették, hogy az MDT mindkét ország közforgalmú hajóira, repülőgépeire és fegyveres erőire - beleértve a parti őrséget is - kiterjed a Csendes-óceán bármely pontjára, beleértve a Dél-kínai-tengert is".
Halásszunk a zavarosban!
Valóban, Kína ismét a Dél-kínai-tengeren garázdálkodik, kihasználva, hogy a világ figyelmét leköti a gázai és az ukrajnai háború. A dél-kínai-tengeri akciók pontos időzítése kétségtelenül Kína rövid távú szükségszerűségeit és hosszú távú terveit tükrözi, de az általános tendencia aggasztó. Bizony igaz lehet Biden elnök múlt heti figyelmeztetése, miszerint "a konfliktus és a káosz átterjedhet... az Indo-csendes-óceáni térségre".
Kína legutóbbi akciója két hajó ütközését jelentette egyazon a napon az Ayungin-zátonyon (más néven Második Thomas-zátony), és mindkettő jóval a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén belül történt. A kínai parti őrség egyik hajója egy apró, a Fülöp-szigeteki kormány által szerződtetett utánpótláshajót lökdösött, és egy kínai fegyveres milícia hajója hasonlóképpen nekiment egy kisebb Fülöp-szigeteki parti őrség hajójának.
Ez az első alkalom, hogy a Fülöp-szigetek arról számolt be, hogy kínai hajók szándékosan támadtak Fülöp-szigeteki kormányhajókat. Mindez azonban nem váratlan.
Folyamatos eszkaláció
Kína több hónapja folyamatosan fokozza a feszültséget. Több, mint 100 milíciahajó és a kínai parti őrség számos hajója nyüzsög, időnként majdnem összeütközve a Fülöp-szigeteki parti őrség hajóival. Kína akcióit mostanában rendszeresen nyilvánosságra hozza a Fülöp-szigeteki kormány és a SeaLight agytröszt, amely figyelemmel kíséri Kína taktikáját.
Kína azzal érvel, hogy a parti őrség és a milícia csupán a kínai belső törvények betartatására törekszik - az ország egyoldalúan úgy döntött, hogy ezek az általa igényelt Dél-kínai-tenger 90 százalékára vonatkoznak. Kína vitatott térhódítását 2016-ban a hágai Állandó Választottbíróság elutasította.
Kína az Ayungin-zátonyon és általában véve a Spratly-szigeteken végrehajtott akcióinak mértéke és folyamatos jellege azt mutatja, hogy Kína hosszú távon elkötelezett a dél-kínai-tengeri tulajdonosi meggyőződésének érvényre juttatása, és Kína globális státuszának növelése mellett.
Tervek a Globális Délen
Kína az úgynevezett Globális Dél vezetője kíván lenni, még akkor is, ha Kína nem tekinti magát e csoporthoz tartozónak.
A múlt héten Pekingben tartott, sokat emlegetett Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) fórum része volt ennek az üzenetnek, de vegyes eredményekkel járt. A világ vezetői közül kevesebben jelentek meg, mint a korábbi rendezvényeken, és a BRI 1 billió dolláros beruházását most a kínai polgárok kritizálják, akik azt szeretnék, ha a pénzt a gazdasági bizonytalanság idején inkább rájuk fordítanák.
Számos BRI-hitel is pénzügyileg megalapozatlannak tűnik, és a BRI fő fókusza, a nagy infrastruktúrák - például kikötők, vasutak és erőművek - építése egyre inkább átadja a helyét a kisebb projekteknek, így a zöld energiának és a digitális technológiának.
A Global Times figyelmeztet
A BRI-n túl Kína tehetetlennek tűnik az ukrajnai és a gázai háborúban; többször tett nyilatkozatot a háborúk befejezésével kapcsolatban, de ezek egyre inkább egyszerű retorikának tűnnek.
Ezek az egybeeső kérdések aggodalomra adnak okot. Először is Kína hosszú távú politikája, amely az eszkalációs intézkedések meghozatalára irányul, felgyorsulni látszik. A Kínai Kommunista Párt által ellenőrzött Global Times máris "komolyabb ütközéseket" jósol.
Rövid távon nagy a kockázata annak, hogy Kína megrongálja a Fülöp-szigeteki parti őrség egyik hajóját, vagy elsüllyeszti a Fülöp-szigeteki kormány által felügyelt kis hajók egyikét. A jól felfegyverzett kínai parti őrség hajói figyelmeztető lövéseket is leadhatnak, hogy tovább demonstrálják növekvő határozottságukat, és más akciók is elképzelhetőek.
Katonai szintre emelkedhet
Ugyanebben a szellemben a China Daily úgy fogalmaz, hogy a Fülöp-szigeteki akciók "veszélyt jelentenek a kínai haditengerészeti hajók biztonságára". A Global Times megjegyzi, hogy "sok kínai internetező dühös", és ezért támogatná a Fülöp-szigeteki hajók elsüllyesztését. Másokat idézve a médiaorgánum továbbá azt írja:
"Ha a Fülöp-szigetek továbbra is ilyen módon provokál, Kína ellenintézkedései katonai szintre emelkedhetnek".
Fontos kiemelni, hogy az USA és Ausztrália szövetséget, illetve szoros stratégiai kapcsolatot ápol a Fülöp-szigetekkel. Mindkét kormánynak szüksége lehet a készenléti tervek aktualizálására, valamint a vonatkozó katonai bevetések és a haderő készenléti szintjének kiigazítására. Ausztrália korábban felajánlotta, hogy a Fülöp-szigeteki hajókkal együtt járőrözik a Dél-kínai-tengeren.
Másodszor, Kína más módon is eszkalál, hogy bizonyítsa hatalmát mind a Globális Dél, mind a "kínai netezők" előtt. Például egyre több az amerikai, ausztrál és kanadai tengeri járőröző repülőgépek elfogása, beleértve az Észak-Korea elleni ENSz-szankciók ellenőrzésében részt vevő repülőgépeket is - amelyhez pedig Kína hozzájárult.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
