A júniusi halálesetek közül kettőnek a közvetlen oka a fertőzés okozta légzési elégtelenség volt, a többi esetben az áldozatok más alapbetegségben is szenvedtek - közölték a járványügyi hatóságok.
A kínai betegségmegelőzési és járványügyi központ májusban 164 halálesetről számolt be, áprilisban és márciusban pedig a hivatalos adatok szerint nem volt halálos áldozat.
Kína 2020 elején vezette be "zéró-Covid" stratégiáját lezárások, karantén, határzár és kötelező tömeges tesztelések elrendelésével, és számos élet megmentését tulajdonítja annak.
Az intézkedéseket decemberben váratlanul feloldották, de ezt egy új fertőzéshullám kialakulása követte, amely a hivatalos jelentések szerint 60 ezer ember halálához vezetett.
A halálozási adatok januárban és februárban tetőztek (a legmagasabb napi szám 4273 volt), majd folyamatos csökkenés után február 23-án visszaszorultak nullára.
A hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy a mostani fejlemények fényében javasolják-e egyes megelőző intézkedések visszaállítását.
A koronavírus kiindulópontjának tartott Kína összesen 99 292 081 koronavírusos megbetegedésről és 121 490 halálesetről számolt be az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a 2020. január 3-a és 2023. július 5-e közötti időszakban. Szakértői becslések szerint a tényleges számok ennél sokkal magasabbak lehetnek, de a halálozási arány még mindig lényegesen alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban és Európában volt. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 134,16 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 116 560,10 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán. 
