|
| Fotó: Reuters |
Reményt keltő kísérlet
Tizenévesként Wang Hanyangot egyszerűen lenyűgözték Zhongguancsun elektronikai piacai. Megbabonázva kóborolt a merevlemezek és a videó kártyák rengetegében, kérdezett és tanult szorgosan. Tíz évvel ezelőtt ugyan már voltak sikeres kínai tech-cégek, melyek amerikai versenytársaik nyomába eredtek, de Peking akkoriban még nem alakította ki azt a fajta kormányzati politikát, mely egységes elvek szerint támogatta volna ezeket a fejlesztéseket. Zhongguancsun is inkább csak reményt keltő kísérlet volt abban az időben - olvasható az Economist riportjában.
Mára mindez teljesen megváltozott. Wang 25 évesen immár második start-up vállalkozását indítja el, cége a Generalized Aviation szoftvereket gyárt drónok számára. Zhongguancsun utcáin trendi kávéházak és szupermarketek sorjáznak, de ami igazán lényeges, Peking észak-nyugati kerületét ma már Kína Szilícium-völgyeként emlegetik, két vezető egyetemmel, a pekingivel és Csinguával.
Zhongguancsun a kínai innováció fellegvára, melyet a központi kormányzat még inkább szeretne megerősíteni, már csak az Amerikával folytatott kereskedelmi háború miatt is. Hszi Csin-ping elnök, amikor januárban ellátogatott a kerületben frissen felavatott Binhai-Zhongguancsun Technológiai és Tudományos Parkba, elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a kerületnek fel kell pörgetnie a kínai gazdasági fejlődést, márpedig úgy, hogy a technológiai fejlesztéseket önerőből valósítja meg.
Ömlik a pénz a tech-cégekbe
Ma már a sikerhez gyakorlatilag minden rendelkezésre áll. Az elmúlt tíz évben hatalmas mennyiségben ömlött a pénz a kínai technológiai cégekbe és a kockázati tőke is megtalálta a számítását az ágazatban, az ebből a forrásból származó pénzek éves szinten elérik a hasonló amerikai befektetések mértékét. Az új irodák hamar bérlőre találnak a negyedben és a legjobb kínai egyetem a Pekingi végzősei is hamar állásra lelnek a frissen alakuló cégekben.
Kína már régóta túllépett azon, hogy a szilícium-völgyi cégek által gyártott termékek egyfajta kínai változatát állítsa elő, helyette eredeti fejlesztésekkel lép folyamatosan a technológia piacra. A kínai Tencent által megalkotott WeChat például egy olyan egységes csevegő és fizetési alkalmazás, melyet eredetileg a Facebook inspirált, de amit a senzeni cég mára már jócskán túl is haladt. Egy másik technológiai cég egy olyan okostelefont fejlesztett ki háziorvosok részére, mellyel gyakorlatilag helyben elkészíthető az összes laboratóriumi teszt. A Bytedance által kifejlesztett TikTok nemzetközi népszerűsége pedig azt mutatja, hogy a videómegosztó alkalmazások területén is le lehet pipálni a Szilícium-völgy hasonló applikációit. A kínai technolóigai fellegvár cégei pedig ma már olyan üzleti modelleket alkalmaznak, melyek Amerikában nem is léteznek.
A kis kínai cégek nem garázsokban indulnak, hanem Zhongguancsun régi negyedének ócska és kopott irodáiban; innen startolt el például hódító útjára az egyik legnagyobb fuvarmegosztó app, a DiDi is. Ahogy azonban nőnek, izmosodnak az új tech-cégek, úgy vándorolnak folyamatosan északabbra, Peking fejlődő irodanegyedében lelt például új otthonra a Tencent, a Baidu, a Lenovo és a Sina is.
Elit oktatás az általánostól az egyetemekig
A cégek mindegyike élvezi azt az előnyt, hogy Peking technológiai városrészében koncentrálódnak Kína legnívósabb tanintézetei. És most nem csak a legelitebb egyetemekről beszélünk, hanem itt találhatóak a legjobb oktatást nyújtó általános és középiskolák is. Kína egyik legjelentősebb, magánalapítású iskolájának, a New Orientalnak is itt van a székhelye. Az itt megszerzett angol nyelvű vizsga gyakorlatilag belépőt jelent mindegyik amerikai elit egyetemekre.
Az amerikai diplomák pedig általában odahaza hasznosulnak, ahogy az Wang esetében is történt, ő miután elvégezte Kanadában a Waterloo egyetemet, azonnal hazatért és megalapította első technológiai cégét. Zhongguancsun iskolái időben ugyan megelőzték a későbbi technológiai boom-ot, ám ma már egyértelműen alapját képezik a további fejlődésnek. Ahogy egyre nagyobbakra nőnek a tech cégek, a nagy egyetemek is egyre nagyobb számban bocsájtanak ki jól képzett fiatal szakembereket, és fordítva, minél nagyobb a kínálat a jól képzett szakemberekből, annál nagyobb mértékben képesek felszívni ezeket az embereket a frissen alakult, vagy éppen régebb óta működő technológiai vállalkozások.
„Pekinget jelenleg sok, igencsak negatív dolog jellemzi, a szennyezett levegőtől kezdve a csillapíthatatlan mértékű forgalomig, ám az is igaz – mondja Wang – hogy itt koncentrálódnak jelenleg az ország legbriliánsabb elméi, akikkel, ha akarsz, akár egy órán belül is lehet találkozni.”
Két év alatt százezres céges megrendelés
Legtöbben közülük nem is alapvető technológiai fejlesztésekben vesznek részt, mondja Zhou Wei, egy helyi vállalkozásfejlesztési alapítvány első embere. Zhongguancsun valódi erőssége a kifejezetten a kínai okostelefon piac számára rendszeresített új applikációkban és szolgáltatásokban rejlik. Míg Amerikában vagy Európában a digitális szolgáltatásoknak versenyezniük kell a meglévő infrastruktúrával, addig a kínai digitális szolgáltatások gyakran az első ilyen jellegűek.
Az ilyen rendszerek iránt pedig komoly kereslet mutatkozik. Zhou úr példaként említi a YunHu Health-et. A cég gyakorlatilag az elsődleges ellátást nyújtó rendelőket tehermentesíti, kiküszöbölve a hosszú várakozási időt. A labormintákat helyben veszik fel a pácienstől, kielemzik és digitálisan juttatják el a beteghez és orvosához. A cég mindössze két éve működik, de mára mintegy 100 ezer rendelőt és klinikát szolgál ki az ország egész területén.
Zhou úr ezen kívül kifejlesztett egy olyan alkalmazást, mely alkalmas a kórházakban a várakozási idő csökkentésére, és egy interaktív oktatási alkalmazás kidolgozásában is érdekelt, ez az app gyakorlatilag feleslegessé teszi a tanárok alkalmazását a nyelvtanításban. A DingDong óránként egy dollár összegű díjat számít fel az automatikus angol nyelvtanfolyamokért. Zhou úr viszont nem veszi igénybe a DingDong-ot, saját tanulási módszere ennél jóval egyszerűbb, ő a Jóbarátok minden epizódját legalább tíz alkalommal megnézi.
Megmosolyogják, aki papírpénzzel fizet
A kínai kormány ezekre a cégekre gyakorlatilag a laissez-faire elvét alkalmazza, vagyis amennyiben az adott területre nem létezik semmiféle szabályozás, úgy a cégek működését, fejlődését, növekedését nem korlátozzák érdemben. Ebbe egyébként az is belefér, hogy azok az emberek, akik nem tartanak lépést a technológiai fejlődéssel, egyszerűen lemaradnak, és rájuk nem is igen hárul sok figyelem aztán. Zhou úr erre azt a példát hozza fel, hogy manapság igencsak megmosolyogják azt az embert, aki a DiDi alkalmazás nélkül próbál Pekingben taxit rendelni, de hasonló módon, igencsak furcsán néznek azokra, akik a WeChat alkalmazás használata nélkül egyszerű papírpénzzel próbálják kifizetni feketéjüket Peking, vagy éppen Sanghaj trendi kávézóiban.
A legmodernebb ipari robotokat előállító Rokae kutatási és fejlesztési központja is Zhongguancun található. Az automatizált ipari technológiát előállító kockázatitőke társaság nyugati partnerei között pedig ma már az Adidas is megtalálható. Mivel a Rokae nyugati versenytársainál jóval alacsonyabb áron kínálja hasonló technológiai színvonalon álló termékeit, ezért a világpiacon komoly versenyelőnnyel indul azokkal szemben. A Shunwei cég pedig Zhongguancun egyik legnagyobb hiányosságára próbál megoldást találni; a kínai vállalkozás olyan hazai fejlesztésekbe fektet be, melyeket korábban csak nyugati beszállítóktól tudtak beszerezni. Ez egyfajta stratégiai érdek most a hogy a protekcionizmus újra erőre kapott világszerte.
Nyugati aggodalmak
A helyi önkormányzatok közül többen is kiveszik a részüket a fejlesztésekből. Haidian kerület például, ahol Zhongguancsun található, nemrégiben megnyitott egy üzleti parkot, amely kifejezetten a kínai chipcégek megtelepedését támogatja.
Az újonnan létrejött start-up cégek termékeikkel a külpiacokat célozták meg. Rokae azt tervezi, hogy robotkarját Európában forgalmazza elsősorban. Wang úr a most kibontakozó kereskedelmi háborút sem fenyegetésnek tekintik, hanem sokkal inkább egyfajta lehetőségként - a kínai ellátási láncok hiányosságainak felszámolás lehet a hozadéka ennek a küzdelemnek. Ahhoz azonban, hogy egy olyan világformáló erővé válhasson Zhongguancsun, mint a Szilícium-völgy, valamiként el kell oszlatni a nyugati aggodalmakat a kínai technológia esetleges visszaéléseiről.
Eddig nagyon kevés kínai technológiai vállalatnak sikerült világhírnévre szert tennie, a Huawei és a Bytedance a legjelentősebbek. A Huawei ugyanakkor egyfajta fenyegetésként jelenik meg a nyugati kormányok által felvetett biztonsági aggodalmak miatt.
Igaz, volt honnét erősödni. 
