Nagy öröm és boldogság övezte a harmadik hitelminősítő, a Moody’s döntését, amikor befektetésre ajánlott kategóriába sorolta hazánkat november elején. Kormányoldalról ismét hallhattuk, hogy tovább nőhet a költségvetés mozgástere, végre megtörtént, aminek rég óta jönnie kellett. Ugyanakkor azt is nagyon jól tudjuk, hogy egy-egy korábbi elmarasztaló döntés során éppen arról szólt a fáma, hogy a hitelminősítőknek semmi hasznuk és több kárt okoznak, mint hasznot. Mostani befektetői körkérdésünkben tehát arra kerestük a választ, hogy mit is jelent igazából ez a sokszor említett megnövekedett mozgástér, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy számít-e, ha három helyett csak két hitelminősítőnél van az ország jó pozícióban. Íme a válaszok:
Szántó András - lakossági üzletág igazgató, Equilor Befektetési Zrt.
A felminősítés miatt több befektetési alap és befektető veheti meg a magyar állampapírokat, illetve az alacsonyabb kockázati besorolás miatt a magyar befektetések mögöttes tőkeszükséglete is alacsonyabb lett. Ez eredményezheti, hogy a korábbinál alacsonyabb hozamok mellett is képes finanszírozni magát a magyar állam, így a monetáris politika mozgástere kissé tágabb lett. A harmadik felminősítésnek kisebb a jelentősége, mint a szeptemberi S&P döntésnek, de lehet olyan befektetési alap, mely éppen a Moody’s besorolása alapján dönt. Továbbá „megnyugtatóbb” a befektetők számára, ha mindhárom hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában van Magyarország, mint ha csak kettőnél lenne.
Balásy Zsolt – elemző, Concorde Alapkezelő
A felminősítéseknek piaci hatásuk a jelenlegi globális hangulatban gyakorlatilag nincsen. Akár a forint, akár a magyar kötvények árfolyamát nézzük, legfeljebb napon belül láthattunk vevőket a hírekre, de ez nem is csoda. Mindkét piacot az határozza meg, hogy a globális likviditás merre megy éppen. Azok a vevők, akik a felminősítés miatt vehetik a kötvényeket most megveszik azoktól, akik előtte azért vették, hogy majd odaadják nekik – az eszközeink ára ettől nem változik. Ez a legjobban a kötvénypiacunkon látszik, ahol a tíz éves hozamunk hajszálpontosan ugyanúgy, ezekben a napokban (hetekben) kezdett eltávolodni a 3% környékéről, ahogy teszi azt a lengyel 10 éves hozam is – nagyjából akkor, amikor a fejlett piaci hozamok is emelkedésnek indultak. Tehát országspecifikus mozgástér növekedésről nem beszélhetünk, a globális játszótér szabja meg a korlátokat – amelyek a globális hozamemelkedést elnézve inkább szűkülni látszanak.
Ürmössy Gergely - az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője
Több olvasata is van megnőtt a mozgástérnek. Az egyik olvasata, hogy a felminősítésnek köszönhetően tovább csökkenhetnek az állampapírhozamok, ami a költségvetés szempontjából kisebb adósságszolgálati terhet jelent, tehát forrás szabadul fel, amit más célra allokálhat a kormány. Másik olvasata pedig, hogy a választásokra készülve lehetőség nyílhat a költségvetés fellazítására (anélkül, hogy akár az EU-s, akár a magyar fiskális szabályok sérülnének), hiszen lesz piaci kereslet az addicionálisan kibocsátandó magyar kötvényekre. A harmadik olvasata az, hogy Magyarország elgondolkozhat azon, hogy devizakötvényt bocsásson ki, hiszen a forint hozamokkal összehasonlítva jelentősen alacsonyabb hozamok mellett tehetné ezt meg. Végül pedig úgy is lehet értelmezni a megnőtt mozgásteret, hogy a kormány áthelyezheti a fókuszt a rövidtávú válságmenedzsmentről a hosszú távú gazdasági stratégia megalkotására és kivitelezésére, hiszen a magyar gazdaság már nem küzd akut problémákkal, így például lehet olyan kérdésekkel is foglalkozni, mint a versenyképesség javítása, vagy a bürokrácia és államigazgatás áramvonalasítása.
Fontos, hogy mindhárom nagy hitelminősítőnél visszakerült befektetésre ajánlott kategóriába Magyarország, hiszen a különböző befektetők (bankok, alapkezelők, jegybankok, stb.) különböző kockázatkezelési stratégiával rendelkeznek, ami többek között azt is jelenti, hogy nem feltétlenül ugyanannak a hitelminősítőnek a véleményét veszik alapul, amikor a befektetéseikről döntenek. Így várhatóan a közeljövőben a külföldi befektetők olyan csoportja jelenhet majd meg a magyar kötvénypiacon, akik Magyarország bóvliba minősítése óta távol maradtak. Ez praktikusan annyit jelenthet, ha ez a kereslet megjelenik, akkor – elsősorban – a hosszú lejáratú kötvényhozamok jelentősen csökkenhetnek, illetve abban az esetben, ha elromlik a nemzetközi befektetői hangulat, akkor a hazai piacra kisebb mértékben gyűrűzhet be a volatilitás.
Christopher Dembik, a Saxo Bank vezető makrogazdasági elemzője
A Moody’s általi felértékelés egy újabb pozitív jelzés a külföldi befektetőknek, ami igazolja, hogy – a várakozásainknak megfelelően – Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzete javult, és továbbra is javulni fog. A nagy hitelminősítők és a pénzügyi világ konszenzusra jutott azt illetően, hogy a politikai kockázat Magyarországon jelentőségét veszítette. Minden bizonnyal ez most egy kiváló időszak a magyar kormány számára, hogy piaci hitelt vegyen fel az élénkítő programjai finanszírozásra – és ennek különösképp az építőiparban lehet jelentősége, mert ez a szektor lelassult az év eleje óta. A Moody’s döntésének következményeként számíthatunk arra, hogy a magyar 10 éves lejáratú államkötvény hozama középtávon ismét 3% alá csökken. Ez már elég alacsony az ország számára, de még mindig vonzó azoknak a befektetőknek, akik magas hozamot keresnek, és a biztonsághoz is ragaszkodnak.
Jelenleg 6 154 személy rendelkezik kincstári NYESZ-számlával. Az egy főre jutó átlagos számlaérték megközelítőleg 1 millió forint. 
