5p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Rijád lépése része annak a PR-offenzívának, amellyel el akarja nyerni Biden és a demokrata törvényhozók jóindulatát. A 40 éve létrehozott Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács országai eddig még katonai képességeiket sem tudták összehangolni. Káncz Csaba jegyzete.

Jared Kushner, a Fehér Ház vezető tanácsadója is részt vett tegnap a szaúdi Al-Ula városban tartott ünnepségen, amelynek során Rijád és Katar hivatalosan is megszüntette három és fél éve tartó feszült vitáját. A megállapodás alapján jövő hétfőn Szaúd-Arábia újra megnyitja földi, légi és vízi határait Katar számára. Cserébe Doha ejti a nemzetközi pert a blokádot fenntartó államokkal szemben.

Rijád lépése része annak a PR-offenzívának, amellyel el akarja nyerni Joe Biden és a demokrata törvényhozók jóindulatát, amely Dzsamál Hasogdzsi, szaúdi-amerikai újságíró 2018-as feldarabolása után elpárolgott.

Komoly amerikai érdekeltség

Kushner a Trump-kormány utolsó napjaiban áttörést igyekszik tető alá hozni a régióban, amelyhez elengedhetetlen az Öböl-menti államok egysége Irán elszigetelésében. Ezt a célt szolgálják Kushner normalizációs megállapodásai Izrael és négy arab ország, köztük az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között, amely országok csatlakoztak Szaúd-Arábiához és Egyiptomhoz, és 2017-ben blokádot indítottak Katarral szemben.

A négy ország azzal vádolta Dohát, hogy támogatja a térség iszlamista csoportjait, és túlságosan jó viszonyt ápol Iránnal. Katar elutasította ezeket a vádakat.

Katar sorsa az USA számára is rendkívüli fontossággal bír, hiszen itt található a Közel-Kelet legnagyobb amerikai katonai támaszpontja. Az Al Udeid légibázison 11 ezer katona szolgál, és akár 120 vadászgép befogadására képes.

Ankara teljes vállszélességgel

A török parlament a 2017-es válság kitörésekor gyorsított eljárásban döntött arról, hogy további katonákat küldenek a katari bázisukra, amely akár 3000 katonát képes befogadni. Erdogan elnök a katariakat „testvéreknek” nevezte, és élelmiszer, valamint gyógyszerszállítmányokat ígért a blokád alá vett félsziget számára.

A szír válság alaposan megtépázta a török közel-keleti álmokat. Esély mutatkozott tehát arra, hogy Katarral szoros szövetségre lépjen. Erdogan és AKP pártja a katari krízis kitörése után pár óra alatt arra a következtetésre jutott, hogy Katar után Törökország lehet a szaúdiak mögött álló nyugati erők következő célpontja. A 2011-es „színes forradalmak” idején ugyanis mindkét ország az iszlamistákat támogatta, és erősen ellenezte mindkét fél az 2013-as egyiptomi katonai puccsot is, amely a Muszlim Testvériség jelöltjét, Mohamed Murszit eltávolította a hatalomból.

Szkeptikus szakértők

Barbara Slavin, az Atlanti Tanács szakértője a tegnapi megállapodás kapcsán kétségét fejezi ki, hogy a 40 éve létrehozott Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országainak együttműködése ettől óriási lökést kapna. Azok az országok, amelyek az elmúlt négy évtizedben még katonai képességeiket sem tudták összehangolni, és amelyeknek széttartó érdekeik és kapcsolataik vannak a külső hatalmak irányába. Slavin mindenesetre üdvözli, hogy a megállapodás nyomán csökken a régiós feszültség, és a diplomácia fog dominálni a fenyegetések és erőszakos cselekmények helyett.

Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökös (középen, jobbra) fogadja az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának (GCC) 41. csúcstalálkozójára érkező Tamím bin Hamad Ál Száni sejket, katari emírt (középen, balra) a szaúd-arábiai Al-Ula repülőterén 2021. január 5-én. A kuvaiti külügyminiszter előző nap egy megállapodásra hivatkozva bejelentette, hogy Szaúd-Arábia újranyitja Katarral közös légi, szárazföldi és tengeri határait, amelynek célja az Öböl menti viszály megoldása. (Fotó: MTI/AP/Amr Nabil)
Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökös (középen, jobbra) fogadja az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának (GCC) 41. csúcstalálkozójára érkező Tamím bin Hamad Ál Száni sejket, katari emírt (középen, balra) a szaúd-arábiai Al-Ula repülőterén 2021. január 5-én. A kuvaiti külügyminiszter előző nap egy megállapodásra hivatkozva bejelentette, hogy Szaúd-Arábia újranyitja Katarral közös légi, szárazföldi és tengeri határait, amelynek célja az Öböl menti viszály megoldása. (Fotó: MTI/AP/Amr Nabil)

A The Times of Israel-nek nyilatkozó elemzők is szkeptikusak voltak az Öböl-menti diplomáciai válság megszüntetése és egy újabb normalizációs megállapodás közti egyenes következményt illetően. „Jó lenne, ha Jared Kushner közel-keleti erőfeszítéseit egy szálra lehetne felfűzni, de szerintem ez alkalommal nincs összefüggés” – mondta Karen Young, az Amerikai Vállalkozás Intézetének Öböl-szakértője. Young szerint a szaúdi-katari megállapodás sokkal inkább „újrapozicionálásról szólt” a szaúdiak részéről, mielőtt Joe Biden elfoglalná a Fehér Házat.

Biden megfogadta, hogy helyreállítja az Egyesült Államok kapcsolatait Szaúd-Arábiával, amely meggyengült a demokraták szemében az ottani emberi jogi helyzet miatt. „Az elmúlt négy évben hozott számos külpolitikai döntés nem igazán működik számukra, ezért itt az ideje, hogy néhányukat lezárjuk” – mondta Young, utalva Rijád katari bojkottjára és a jemeni bombázásokra.

Trumpi örökség

Husszein Ibish, a washingtoni Öböl-államok intézetének munkatársa elmondta, hogy Rijád azon túl, hogy örömet szerez Bidennek, hogy az ne örököljön diplomáciai zavart, Katar blokádjának befejezéséről szóló döntésével a leköszönő Trump-adminisztráció külpolitikai örökségét is igyekezett megszilárdítani. „Ugyanakkor azt sugallni, hogy a döntés valamilyen módon hozzájárulhat a szaúdi-izraeli normalizációs megállapodáshoz, túl nagy ugrás volna” – állítja Ibish.

Ibish elismerte, hogy az Izraellel fennálló kapcsolatok minden bizonnyal megvitatásra kerül a GCC csúcstalálkozóján Al-Ulában, de ami végső soron szerepet játszik majd Rijád azon döntésében, hogy normalizálódik Izraellel, az Szaúdi-Arábia Egyesült Államokkal való kapcsolata, illetve a Salman király és fia, Mohammed bin Salman koronaherceg közti dinamika lesz. Ez utóbbi hajlandóbbnak mutatkozik kapcsolatok kialakítására a zsidó állammal, míg idősödő apja továbbra is hű a palesztin ügyhöz.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jogi kiskapuval vágna vissza az EU a magyar vétónak
Privátbankár.hu | 2025. május 13. 15:53
Július végén lejárnak az Oroszországgal szembeni szankciók.
Makro / Külgazdaság Évtizedek óta nem jött ilyen hír a tengerentúlról
Privátbankár.hu | 2025. május 13. 15:33
Az amerikai költségvetés 258,4 milliárd dollár többlettel zárt áprilisban, ami 23,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi 209,5 milliárd dollár aktívumot. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot 
Privátbankár.hu | 2025. május 13. 14:59
A miniszterelnök szerint példátlan titkosszolgálati akció indult Magyarország ellen.
Makro / Külgazdaság Kitört a jókedv Németországban
Privátbankár.hu | 2025. május 13. 13:13
Májusban a ZEW gazdaságkutató intézet németországi és euróövezeti gazdasági hangulatindexe egyaránt az elemzők által vártnál jobban javult.
Makro / Külgazdaság Az orosz árnyékflotta csak a kezdet volt, még veszélyesebb, ami utána jöhet
Litván Dániel | 2025. május 13. 05:59
Az orosz árnyékflotta továbbra is hatalmas mennyiségekben szállítja az orosz olajat. De úgy tűnik, valami még rosszabb is jön: a teljesen illegálisan közlekedő tartályhajók.
Makro / Külgazdaság Megfizetjük az árát, ha bizonytalanságba taszítjuk a magyar cégeket
Privátbankár.hu | 2025. május 12. 19:06
Az árrésstop és más, a piaci működést korlátozó intézkedések rövid távon segíthetik az infláció visszaszorítását, de hosszabb távon alulbecsülik ezek negatív hatását – mondta munkatársunk a TrendFM műsorában, ahol az amerikai gyorsjelentési szezon is szóba került.
Makro / Külgazdaság Zelenszkij ennek a hírnek biztosan nem örült
Privátbankár.hu | 2025. május 12. 16:23
Rossz adat jött az ukrán gazdaságból.
Makro / Külgazdaság Megszólalt a minisztérium a költségvetési hiányról
Privátbankár.hu | 2025. május 12. 11:38
Nőnek az állami bevételek, de a költségvetés április végéig így is közel 3000 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Makro / Külgazdaság Összeomlik vagy magára talál a magyar gazdaság? Lengyel Lászlótól ezt is megkérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. május 12. 11:09
A Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója május 20-án, kedden délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Égető problémára lehet megoldás a bevándorlás?
Kollár Dóra | 2025. május 11. 17:11
A kedvelt nyaralóhelyek munkaerőpiacán is megjelent a hiány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG