|
| Orbán Viktor miniszterelnök üdvözli a Suparna Airlines Kínából érkezett repülőgépének személyzetét a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. március 24-én.(Fotó: MTI/Kovács Tamás) |
Az USA globális vezető szerepét a második világháború óta nemcsak gazdasági és katonai ereje támasztotta alá, hanem intézményi stabilitása és azon képessége - valamint hajlandósága -, hogy a globális válságokra vezetőként reagáljon. A globális koronavírus-járvány jelenleg teszteli Washington ezen vezetői képességeit és egyelőre az ország bukásra áll. Peking viszont villámgyorsan ugrik be a résbe, segélyt nyújtva számos országnak szerte a világon.
Kérdőjelek az EU és a NATO körül
Az egyik vezető orosz globális ügyekkel foglalkozó agytröszt szerint az EU sem felelt meg a vizsgán. Timofej Bordacsev szerint az EU tagállamai sorra zárják le egymással szemben a határaikat, leplezetlenül a kirakatba téve a nemzeti egoizmusukat. A szerző szerint az EU végnapjait éli, egy olyan multinacionális rend lecsengő példaképeként, amely az utópiát vegyítette a realitással.
A Foreign Policy Research Institute elemzője a NATO-t kritizálja élesen, mivel ebben a válsághelyzetben gyakorlatilag teljesen eltűnt. Nicholas Grosdev szerint márpedig ezt az alulteljesítést gondosan figyeli Moszkva, amely a 2015-ös nemzetbiztonsági stratégiájában az észak-atlanti szervezetet nevezi meg veszélyforrásként az orosz stratégiai érdekekre. A szerző szerint bizony ennek a fényében kell vizsgálnunk Moszkva azon lépését is, hogy katonai orvosi szakértőket küld Olaszországba.
Kína új pozíciója
Peking felelős, globális hatalomként pozicionálja magát az utóbbi hetekben, megosztva a tapasztalatait és az eszközöket szállítva, a feledés homályába szorítva a múlt decemberi elhallgatásait. Peking már leszállított 250 ezer maszkot és 5 ezer teszt eszközt az amerikai szankciók alá vont Iránnak. Nagy szállítmányokat láttunk az elmúlt napokban Olaszország, Ausztria, Magyarország, Szerbia és Dél-Korea irányába is. Csupán Sanghaj városa küldött félmillió maszkot a dél-koreai Daegu városába, a járvány ottani epicentrumába.
Luigi Di Maio olasz külügyminiszter nyilvánosan áradozott a kínai segélyszállítmányról, bár arra nem tért ki, hogy az adomány-e, vagy fizetni kellett-e érte. Véletlen-e Peking ilyen szintű odafordulása Olaszország felé? Bizony aligha. Brüsszel számára is figyelmeztetésként kell, hogy hasson, hogy 2019 márciusában az EU két alapító tagállama is csatlakozott a kínai Új Selyemút (BRI) gigaprojekthez: első G7-országként Olaszország, valamint Luxemburg is. Március 18-án pedig Aleksandar Vučić szerb elnök jelentette ki, hogy az európai szolidaritás „egy tündérmese”, hozzátéve, hogy országát csak Kína segíti.
|
| Káncz Csaba |
Moszkva kinyújtott karja
Az orosz hadsereg vasárnap kezdte el leszállítani segélyszállítmányait Olaszországba, a Rómától 30 kilométerre fekvő Pratica de Mare katonai légibázisra. Az orosz védelmi minisztérium közése szerint 9 katonai szállítógépen küldtek 8 orvosi brigádot, plusz legalább 100 fős közegészségügyi, illetve virológus szakembert. A Kreml számára kiemelten fontos az ország, hiszen Róma sokat lobbizott az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítéséért az utóbbi években.
Oroszország az utóbbi években a szankciók hatására jórészt levált a globalizált világról és most elégedetten figyeli, ahogyan az izolációhoz szokott rendszere stabilan állja a járvány ütéseit, ellentétben a nyugati világgal. Az országban felbukkanó fertőzéses esetek szinte kizárólag az EU országaiból jöttek orosz turisták révén. Moszkva szerint Brüsszel képtelen volt koherens válasz kialakítására és a belső határok leereszkedése a Kreml számára azt az üzenetet közvetítette, hogy az EU képtelen megbirkózni a modern világ kihívásaival.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
