Koronavírus – nagyot bukott a Nyugat, végül Kínának leszünk hálásak?

Orbán Viktor miniszterelnök üdvözli a Suparna Airlines Kínából érkezett repülőgépének személyzetét a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. március 24-én.(Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az USA globális vezető szerepét a második világháború óta nemcsak gazdasági és katonai ereje támasztotta alá, hanem intézményi stabilitása és azon képessége - valamint hajlandósága -, hogy a globális válságokra vezetőként reagáljon. A globális koronavírus-járvány jelenleg teszteli Washington ezen vezetői képességeit és egyelőre az ország bukásra áll. Peking viszont villámgyorsan ugrik be a résbe, segélyt nyújtva számos országnak szerte a világon.

Kérdőjelek az EU és a NATO körül

Az egyik vezető orosz globális ügyekkel foglalkozó agytröszt szerint az EU sem felelt meg a vizsgán. Timofej Bordacsev szerint az EU tagállamai sorra zárják le egymással szemben a határaikat, leplezetlenül a kirakatba téve a nemzeti egoizmusukat. A szerző szerint az EU végnapjait éli, egy olyan multinacionális rend lecsengő példaképeként, amely az utópiát vegyítette a realitással.

A Foreign Policy Research Institute elemzője a NATO-t kritizálja élesen, mivel ebben a válsághelyzetben gyakorlatilag teljesen eltűnt. Nicholas Grosdev szerint márpedig ezt az alulteljesítést gondosan figyeli Moszkva, amely a 2015-ös nemzetbiztonsági stratégiájában az észak-atlanti szervezetet nevezi meg veszélyforrásként az orosz stratégiai érdekekre. A szerző szerint bizony ennek a fényében kell vizsgálnunk Moszkva azon lépését is, hogy katonai orvosi szakértőket küld Olaszországba.

Kína új pozíciója

Peking felelős, globális hatalomként pozicionálja magát az utóbbi hetekben, megosztva a tapasztalatait és az eszközöket szállítva, a feledés homályába szorítva a múlt decemberi elhallgatásait. Peking már leszállított 250 ezer maszkot és 5 ezer teszt eszközt az amerikai szankciók alá vont Iránnak. Nagy szállítmányokat láttunk az elmúlt napokban Olaszország, Ausztria, Magyarország, Szerbia és Dél-Korea irányába is. Csupán Sanghaj városa küldött félmillió maszkot a dél-koreai Daegu városába, a járvány ottani epicentrumába.

Luigi Di Maio olasz külügyminiszter nyilvánosan áradozott a kínai segélyszállítmányról, bár arra nem tért ki, hogy az adomány-e, vagy fizetni kellett-e érte. Véletlen-e Peking ilyen szintű odafordulása Olaszország felé? Bizony aligha. Brüsszel számára is figyelmeztetésként kell, hogy hasson, hogy 2019 márciusában az EU két alapító tagállama is csatlakozott a kínai Új Selyemút (BRI) gigaprojekthez: első G7-országként Olaszország, valamint Luxemburg is. Március 18-án pedig Aleksandar Vučić szerb elnök jelentette ki, hogy az európai szolidaritás „egy tündérmese”, hozzátéve, hogy országát csak Kína segíti.

Káncz Csaba

Moszkva kinyújtott karja

Az orosz hadsereg vasárnap kezdte el leszállítani segélyszállítmányait Olaszországba, a Rómától 30 kilométerre fekvő Pratica de Mare katonai légibázisra. Az orosz védelmi minisztérium közése szerint 9 katonai szállítógépen küldtek 8 orvosi brigádot, plusz legalább 100 fős közegészségügyi, illetve virológus szakembert. A Kreml számára kiemelten fontos az ország, hiszen Róma sokat lobbizott az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítéséért az utóbbi években.

Oroszország az utóbbi években a szankciók hatására jórészt levált a globalizált világról és most elégedetten figyeli, ahogyan az izolációhoz szokott rendszere stabilan állja a járvány ütéseit, ellentétben a nyugati világgal. Az országban felbukkanó fertőzéses esetek szinte kizárólag az EU országaiból jöttek orosz turisták révén. Moszkva szerint Brüsszel képtelen volt koherens válasz kialakítására és a belső határok leereszkedése a Kreml számára azt az üzenetet közvetítette, hogy az EU képtelen megbirkózni a modern világ kihívásaival.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)