Korrupció és politikai instabilitás – mi a tanulság hazánknak?

Nikol Pasinján (Fotó: EPA/HAYK BAGHDASARYAN)

Az örmény parlament keddi ülésén az elmúlt hetek viharos utcai tüntetéseinek vezetőjét, Nikol Pasinjánt választotta meg miniszterelnöknek. Az államfői posztot tíz éven át betöltő, oroszbarát 63 éves Szerzs Szargszjánt április elején kormányfővé választották, ám a barátok pozíciókba juttatása és a  korrupció miatti közfelháborodás kiváltotta kormányellenes tüntetések nyomására lemondott.

Korrupció és szakemberhiány

Európa keleti perifériáján a mélyen gyökerező politikai korrupció más országokban is politikai bizonytalansághoz, erőteljes kivándorláshoz és széleskörű szakemberhiányhoz vezetett. 11 évvel az EU csatlakozás után Bulgária – Romániával karöltve – még mindig az EU megfigyelési mechanizmusa (CVM) alatt van. A legutóbbi jelentés kiemeli a bírók függetlenségére és a jogállamiságra leselkedő súlyos veszélyeket, valamint az alkotmányellenes törvénykezést. A Transparency International jelentései szerint Bulgária az EU legkorruptabb országa.

A szófiai Demokrácia Tanulmányok Intézetének vezetője szerint Szófiában senkit sem vonnak vád alá politikai korrupció miatt és egyetlen egy volt kormányzati tisztségviselő sincsen rács mögött. Az Intézet jelentése szerint a bolgár felnőtt lakosság több, mint ötöde vett már konkrétan részt élete folyamán korrupt tranzakcióban – ennek ellenére 2015-ben csupán 72 bírósági ügyet zártak le korrupció témájában. Ezek a közállapotok tömeges kivándorláshoz vezettek a rendszerváltás óta, olyannyira, hogy mára a bolgár népességből 2,5 millió ember dolgozik külföldön, míg otthon ennél kevesebb munkavállaló tevékenykedik, csupán 2,2 millió.

Kovesi már 2 milliárd eurót hajtott be

Egy másik rendkívül korrupt balkáni országban, Romániában is az alacsonyabb termékenységi számok, az elöregedő társadalom és az elvándorlás miatt súlyos munkaerőválság fenyegeti a gazdaságot. De ellentétben Örményországgal és Bulgáriával, Romániának van egy elkötelezett politikai korrupció-ellenes ügyészsége, amelynek vezetője, Laura Codruta Kovesi az elmúlt négy évben már 60 magas rangú hivatalnokot– beleértve egy miniszterelnököt – és több mint 40 törvényhozót vont vizsgálat alá. Kovesi hadjárata a korrupt politikai osztály ellen eddig több, mint 2 milliárd euró értékű vagyontárgy elkobzásához vezetett.

Káncz Csaba

Ráadásul most nekiment az ország legerősebb emberének: Liviu Dragnea a kormányzó Szociáldemokrata Párt vezetője, aki a legfontosabb (korrupciós) szálakat mozgatja az országban. Kovesi és 330 alkalmazottjának mandátuma jövőre jár le és a Dragnea által ellenőrzött kormány kezében lesz a döntés, hogy meghosszabbítja-e azt. A Transparency International legutóbbi jelentésében a 180 vizsgált országból 59-ik helyre sorolta be Romániát, valamivel jobb besorolást kapva, mint Bulgária és Magyarország.

Hazánkkal kapcsolatban a legfrissebb fejlemény, hogy a magyarországi állapotokról kritikusan nyilatkozott hétfőn az EU igazságügyi biztosa, Vera Jourová. A politikus a brüsszeli Politico hírportálnak nyilatkozva aggasztónak nevezte, hogy a magyar hatóságok csak kis részét veszik figyelembe az európai csalás elleni hivatal ajánlásainak. Úgyszintén a napokban nemcsak az Európa utolsó diktatúrájának tartott belorusz vezetés, hanem Budapest sem járult hozzá, hogy a nyilvánosság megismerje az Európa Tanács korrupcióellenes testületének a magyarországi korrupcióról szóló a jelentését.

Márpedig hazánk az elmúlt 50 évben büszke volt régiós előnyére és tekintélyére. Ha a politikai osztály hagyja, hogy balkáni szinten leragadjon a hazai korrupció szintje, akkor a fent említett országokhoz hasonlóan számolni kell a dinamikus kivándorlással és a váratlan politikai megrázkódtatásokkal.

Káncz Csaba jegyzete