Az uniós vezetők 20 társadalmi jogot fogalmaznak meg azzal a céllal, hogy vonzóbbá tegyék az Európai Unió működését a szavazók körében – ezzel szembeszállva a régióban terjedő euro szkepticizmusra – írja a Reuters. A felsorolt társadalmi jogokat az Unió minden kormánya és intézménye támogatja, ezzel is megerősítve a gondolatot, hogy az Európai Unió a méltányos , jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alapja.

Az irat olyan elveket foglal magában, amelyek a munkahelyekhez való egyenlő hozzáférést, a méltányos munkahelyi körülményeket, a megfelelő fizetést, a munkanélküli segélyek és a képzési rendszert stabil működését kívánja biztosítani.

A svéd miniszterelnök szerint itt az ideje, hogy az Európában az emberek legyenek az első helyen. Stefan Lofven hozzátette: számomra egyértelmű, hogy a közös piac nem jöhet létre addig, amíg a vállalkozásoknak és a munkáltatóknak a csökkenő bérekkel és romló munkakörülményekkel kell megküzdeniük.

Túl sok gazdaság, túl kevés társadalom

A korábbi német, osztrák és cseh szavazásoknál előtérbe kerültek a populista nézetek, ami nyilvánvalóvá tette, hogy az emberek elfordulnak az EU-tól, erre pedig biztosan reagálni kell. Nagy-Britannia kiválás az EU-ból csak tovább erősíti, hogy előtérbe kell hoznunk a társadalmi kérdéseket – mondta az egyik uniós képviselő.

Az ír miniszterelnök szerint az utóbbi években sokkal erősebb figyelem került a gazdaságra és a bankszektorra, épp ezért fontos most olyan társadalmi kérdésekben előrejutni, mint az egyenlőség, a munkajogok és a juttatások. Az Európai Társadalmi Jogok Alappillére nevű dokumentum kimondja, hogy minden embernek joga van a minőségi oktatáshoz, továbbá, hogy nők és férfiak egyenlő esélyekkel rendelkeznek a munkaerőpiacon a fizetés tekintetében is.

Az uniós tisztviselők szerint ezeket a törvényeket az EU közvetlenül nem érvényesítheti, ezek csupán az Unió alapelveit foglalják írásba.