Az év első tíz hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 295 800 forint volt.
Bejött a béremelés?
Az év első tíz hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 291 400 forint volt. A legtöbbet a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban lehetett keresni (átlagosan 556 700 forintot), míg a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók vihették haza a legkevesebbet (átlagosan 181 400 forintot).
Szokatlan dolog történik a magyar bérekkel: ettől nő a fizetésed? >>>
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 107 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8800, illetve 8500 forint. Az év tíz hónapjában nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 800 forint volt, kedvezménnyel együtt a nettó kereseti átlag 201 600 forintra becsülhető.
Negatív meglepetés?
Az elemzőket ugyanakkor nem győzte meg a keresetek alakulásának üteme. Az ING vezető makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter szerint a negatív meglepetést okozó lassuló bérnövekedés mögött egy teljesen egyszerű indok húzódik meg: a korábbi hónapokban látotthoz képest ugyanis jelentősen mérséklődött a nem havi rendszerességű juttatások emelkedése. Az előző két hónapban mért 30-40 százalékos bővülés helyett októberben csupán 7 százalékot mért a KSH ebben a juttatási formában, emlékeztetett a szakember.
Összességében továbbra is elmondható, hogy az állami bérrendezések és a munkaerőhiány kettőse hajtja felfelé a béreket az év eleji minimálbéremelés mellett, ráadásul továbbra is jelentős a munkaerőfelvétel a magyar gazdaságban, fűzte hozzá Virovácz Péter. Hozzátette: összességében a munkaerőpiac, legyen szó akár a foglalkoztatásról, akár a bérkiáramlásról, egyértelmű pozitív hatást gyakorol a lakosság vagyoni helyzetére és vásárlási hajlandóságára. Emiatt úgy véli, hogy az utolsó negyedévben tovább erősödhet a fogyasztás és a GDP-növekedése is.
Mennyi marad a borítékban? Itt van, miért alacsonyak a magyar bérekA hivatalos átlagfizetést alapul véve Norvégiában, Luxemburgban, Finnországban és Svédországban a legmagasabb a járulékok levonása után a munkavállalók zsebében maradó nettó bér összege – derül ki a Deloitte friss felméréséből. Az előző évhez képest idén a legtöbb vizsgált tagállamban emelkedett a minimálbér. >>> |
