Brüsszel késlelteti a magyar helyreállítási alap eszközeinek folyósítását, miközben Magyarország energiabiztonsága komoly beruházásokat igényel - állapította meg Andrzej Duda lengyel elnök kedden Varsóban, a Novák Katalin köztársasági elnökkel közös sajtóértekezleten, az MTI szerint.
Az, hogy a magyar köztársasági elnök megválasztása utáni első útja Lengyelországba, Varsóba vezetett, annak jele, hogy folytatódik a lengyel-magyar barátság - jelentette ki Duda az államfői Belweder-palotában megtartott sajtótájékoztatón.
Kifejtette: a magyar elnök és ő maga "hasonló értékek, hasonló eszmék világához tartoznak. Ami az alapvető értékeket illeti, nem hiszem, hogy bármilyen nézeteltérés lehetne közöttünk." Úgy ítélte meg: mindketten hasonló politikát valósítanak meg.
Közölte: Novák Katalinnal hosszú beszélgetést folytattak, a legtöbb időt pedig az "aktuális ügyek megvitatásra" fordították.
Duda úgy ítélte meg:
Lengyelország helyzete "bizonyos értelemben sokkal egyszerűbb, mint Magyarországé", mivel a magyar-orosz energetikai kapcsolatok, amelyek a magyar gazdaság számára kulcsfontosságúak, "nagyon erősek és nagyon nehéz őket gyorsan megváltoztatni".
Az utóbbi években az energiaszállítások diverzifikálása érdekében tett lengyel stratégiai lépések "sokkal könnyebb helyzetbe hozzák Lengyelországot mindenféle orosz zsarolással szemben".
A lengyel elnök elmondása szerint a magyar államfővel folytatott megbeszélés napirendjén a Moszkvával szemben készülő hatodik uniós szankciócsomag is szerepelt.
A szankciók kapcsán azon reményének adott hangot, hogy sikerül a tárgyalások során olyan formába önteni, ami Magyarország számára is elfogadható.
"Senki közülünk nem kételkedik afelől, hogy a háborút, az orosz agressziót meg kell állítani" - szögezte le Andrzej Duda, aláhúzta, hogy ezt a nemzetközi közösségnek "minél békésebb eszközökkel" kell elérnie. Az ilyen eszközökhöz pedig szankciók tartoznak - tette hozzá.
Kiemelte: Magyarország energiabiztonsága, a szállítások diverzifikálása komoly beruházásokkal függ össze.
"Ezeket nehéz lesz megvalósítani, ha visszatartják a Magyarországnak járó uniós helyreállítási eszközöket" - húzta alá a lengyel elnök, hozzátéve: hasonló a helyzet a lengyel helyreállítási alappal is.
Megjegyezte: Magyarország energiabiztonsága egyben az Európai Unió energiabiztonságát is szavatolja. Hozzátette: ez "lényegében az Európai Bizottságnak (EB) szóló felhívás is, hogy újraértékelje Magyarországgal szembeni politikáját". (A tavaly létrehozott uniós Helyreállítási Alap forrásaihoz Magyarország és Lengyelország nem fér hozzá, mivel Brüsszel továbbra sem hagyta jóvá az ezen forrás elköltésére benyújtott magyar és lengyel tervet - a szerk.)
Ukrajna humanitárius támogatásáról szólva, Duda felidézte: Lengyelországban jelenleg mintegy 2 millió ukrán menekült él, a kisebb népességű Magyarországra pedig több mint 700 ezren érkeztek az ukrajnai háború kitörése óta.
"A két ország egyike sem kap európai támogatást, hogy megvalósíthassa a menekülteket támogató programot" - tette hozzá. "Sajnos, nincsenek kétségeim afelől, hogy az ilyen brüsszeli politika aláássa az európai egységet" - jelentette ki a lengyel elnök.
Novák Katalin a találkozó utáni sajtónyilatkozatában kiemelte:
Magyarország és Lengyelország arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy megkapják a helyreállítási alapból nekik jogosan járó összegeket.
"Magyarország elemi érdeke, hogy energetikai szempontból is több lábon álljon, növeljük szuverenitásunkat, Oroszországtól való függetlenségünket ebben a vonatkozásban is, erre viszont forrásokra van szükség" - mutatott rá az államfő az MTI szerint.
Kiemelte: Magyarország energetikai szempontból nem független ország, szükség van az Oroszországból érkező energiaforrásokra, tehát nehezebb helyzetben vagyunk, mint a legtöbb európai uniós ország. Emlékeztetett arra, hogy megszavaztuk az Európai Unió öt szankciós csomagját Oroszország ellen.
Egyben megköszönte Andrzej Duda lengyel köztársasági elnöknek, ha segít a hatodik szankciós csomagban is érvényesíteni a Magyarország számára fontos szempontokat.
Az államfő elmondta:
nem elsősorban diplomáciai lépés, hogy első külföldi útja köztársasági elnökként lengyel barátainkhoz vezetett, hanem "magától értetődik, ezeréves barátságunkból következik" és abból is, hogy lengyelek és magyarok értékeikben a mai napig közel állnak egymáshoz.
Mindketten hasonló alapokon állunk, fontos számunkra a keresztény meggyőződés, a hit, a hagyományos családok védelme és nemzeteink érdekei - hangsúlyozta.
A két ország eddig is számíthatott egymásra, s nem hagyja, hogy éket verjenek közéjük - szögezte le Novák Katalin, aki kitért a hagyományos családok és az élet védelmének fontosságára is.
Mint mondta, ha béke lenne, a fiatalok családalapítása, gyermekvállalása lehetne a fő téma, de a közös szomszédban, Ukrajnában immár 83 napja háború van, amelyet Oroszország indított. Édesanyaként és államfőként is megrázónak nevezte a látott képeket és személyes tapasztalatait a háborúval kapcsolatban, ezért ismertette azt a tíz pontot, amely Magyarország válasza a háborúra.
Kiemelte, hogy Magyarország elítéli a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
"Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre, békét akarunk itt, Magyarországon és a szomszédos országokban is, a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, a békeszerető, biztonságra és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását, és megbüntetését" - fogalmazott.
Kiemelte, hogy Magyarország nem semleges, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán áll.
„A szuverenitásunkról nem vagyunk hajlandóak lemondani, támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, nem egyezünk bele azonban olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint amekkora fájdalmat az orosz agresszornak okoznak" - jelentette ki az államfő.
Majd leszögezte: "készséggel vállalunk közvetítő szerepet a hadviselő felek között a béketárgyalások folytatása érdekében. Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához most és a háború után is ragaszkodunk. A hosszú távú, stabil békében vagyunk érdekeltek."
Ukrajna ma Európa kapuját védi, sok az ártatlan áldozat, akik mellett ki kell állnunk - hangsúlyozta Novák Katalin.
Hozzátette: Lengyelország és Magyarország hasonló nehézségekkel szembesült, amikor a háború kitörésekor elindult a menekültek áradata a két ország felé, de mindkét ország jelesre vizsgázott emberségből.
Az államfő személyes elnöki keretéből 5 millió forintot ajánlott fel, hogy az Ukrajnából menekült gyermekeknek mindent segítséget megadhassanak a varsói Názáreti Nővérek Általános Iskolában és Gimnáziumban.
A megbeszélés után Novák Katalin megkoszorúzta Lech Kaczynski köztársasági elnök szobrát a Pilsudski-téren, majd a Názáreti Nővérek Általános Iskola és Gimnázium kertjében megtekintették Korompay Emánuel Aladár katona, a katyni tömeggyilkosság magyar áldozata emlékére ültetett tölgyfát.
Az orosz-ukrán háború mozgatórugóiról, a svéd-finn NATO-tagságról, a lehetséges végkifejletekről és Magyarország biztonságáról is beszélt a közelmúltban Rácz András Oroszország-szakértő lapcsoportunk rendezvényén, a Klasszis Klubban. A beszélgetést itt tekinthetik meg:
Egy rossz döntés vagyonokba kerülhet. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
