<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Február 24. óta minden orosz internetfelhasználó megtapasztalta, mi is az a „digitális vasfüggöny”. A Kreml célja, hogy irányítsa az emberek online életét, ami egyértelműen veszélyezteti a szabadságjogaikat.

Az orosz hatóságok a háborúval egyidőben letiltották a hozzáférést az összes jelentős ellenzéki híroldalhoz, valamint a Facebookhoz, az Instagramhoz és a Twitterhez. Az orosz-ukrán háborúról szóló álhírek elleni küzdelmet célzó új drákói törvények értelmében az internetezőket adminisztratív és büntetőjogi felelősségre vonhatják, ha állítólagos online dezinformációt terjesztettek Oroszország ukrajnai lépéseiről. 

Sok orosz lakos egyből magánhálózati szoftvert (VPN) töltött le, hogy hozzáférhessen a blokkolt oldalakhoz és szolgáltatásokhoz a háború első heteiben. 

Április végén az orosz internetfelhasználók 23 százaléka számolt be arról, hogy változó rendszerességgel használt VPN-eket. Ám ezeket az állami médiafelügyelet, a Roszkomnadzor nem volt rest blokkolni, hogy megakadályozza az állampolgárokat a kormányzati cenzúra megkerülésében. Sőt, 2022 júniusában még nagyobb fokozatba kapcsolt.  

Szinte észrevétlenül kiépítették a rendszert. Fotó: DepositphotosSzinte észrevétlenül kiépítették a rendszert. Fotó: Depositphotos

Bár a háború miatti, internettel kapcsolatos fellépés sebessége és mértéke példátlannak tűnhet, nem árt tudni, hogy ennek jogi, technikai és retorikai alapjait már az előző évtizedben lerakták, mégpedig a „digitális szuverenitás” zászlaja alatt – hívja fel a figyelmet a jelenség hátterére a The Conversation.

Egy nemzet digitális szuverenitása voltaképpen az, amikor a határain belül olyan digitális folyamatok felett gyakorolja a hatalmat, mint az online adatok és tartalmak áramlása, az ezek feletti felügyelet és a magánélet védelme, valamint a digitális technológiák előállítása. 

De az olyan tekintélyelvű rendszerekben, mint a mai Oroszország, a digitális szuverenitás fátyla alatt próbálják elkendőzni a hazai nézeteltérések létezését.

A digitális szuverenitás úttörője

Oroszország az 1990-es évek eleje óta tartja fenn az „információs és távközlési állami szuverenitást”. A hidegháború után próbálta gazdaságilag, technológiailag és katonailag is felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal, ezért az orosz vezetők arra törekedtek, hogy megnyirbálják az USA kialakulóban lévő globális dominanciáját, és megtartsák Oroszország nagyhatalmi státuszát – írja a lap.

Mindezt úgy, hogy kitalálták az állami szuverenitás elsődlegességét, mint a nemzetközi rend alapelvét. A 2000-es években Moszkva nagyhatalmi újjáéledésének jeleként Pekinggel egyesítette erőit, hogy az „önálló internet” globális mozgalom élére állhasson.

Annak ellenére, hogy Oroszország évtizedek óta támogatja a digitális szuverenitást a világ színpadán, a Kreml csak a 2010-es évek elején kezdte el azt érvényesíteni a hazai kiberterében. 2011 végétől 2012 közepéig Oroszországban a posztszovjet történelem legnagyobb kormányellenes megmozdulásai zajlottak Putyin harmadik elnökválasztása és a parlamenti választások idején. És az orosz tiltakozások megszervezésében és koordinálásában az „arab tavasz” néven ismert közel-keleti tekintélyellenes felkelésekhez hasonlóan az internet igen fontos eszközként szolgált.

Miután Putyint 2012 márciusában újra megválasztották elnöknek, a Kreml teljes figyelmét az orosz kibertér ellenőrzésére fordíthatta. 

Az úgynevezett feketelista-törvény megalkotása keretet adott a webhelyek blokkolására a gyermekpornográfia, az öngyilkosság, a szélsőségesség és más, széles körben elismert társadalmi bajok elleni küzdelem leple alatt.

A törvényt azonban rendszeresen használták az ellenzéki aktivisták és a média oldalainak betiltására. A széles körben Blogger-törvényként elhíresült jogszabály ezután a több mint 3000 napi felhasználóval bíró webhelyeket és közösségimédia-fiókokat is a hagyományos médiaszabályok hatálya alá sorolta be, és megkövetelte, hogy azok regisztráljanak az államnál.

A következő sarkalatos momentum Moszkva tekintélyelvű digitális szuverenitásának "szárnyai alatt" azután következett be, hogy Oroszország 2014 tavaszán megtámadta Kelet-Ukrajnát. Az ezt követő öt évben, ahogy Oroszország viszonya a Nyugattal egyre romlott, az orosz kormány számos kezdeményezésének az volt a célja, hogy tovább szigorítsa a hálózatok feletti ellenőrzést.

Az adatlokalizációs törvény például megkövetelte a külföldi technológiai cégektől, hogy az orosz állampolgárok adatait az országon belüli szervereken tárolják, és így könnyen hozzáférhetők legyenek a hatóságok számára. A terrorizmus elleni küzdelem ürügyén egy másik törvény pedig arra kötelezte a távközlési és internetes cégeket, hogy a felhasználók kommunikációját hat hónapig, metaadataikat pedig három évig megőrizzék, és kérésre bírósági végzés nélkül átadják a hatóságoknak.

A Kreml emellett más jogi újításokat is felhasznált arra, hogy internethasználók ezrei ellen indítson büntetőeljárást, és százakat börtönözzen be a kormányt kritizáló közösségi médiatartalmak „lájkolása” és megosztása miatt.

A szuverén internettörvény

2019 áprilisában az orosz hatóságok az úgynevezett önálló internettörvénnyel újabb szintre emelték a digitális szuverenitásra irányuló törekvéseiket. A törvény ezzel kitárta az ajtót az egyéni felhasználókkal szembeni visszaélések és az internetes közösség elszigetelődése előtt.

Digitális hatalom a lakosok felett. Fotó: DepositphotosDigitális hatalom a lakosok felett. Fotó: Depositphotos

A törvény minden internetszolgáltatónak előírja az országhatárokon belül, hogy államilag engedélyezett eszközöket telepítsen „az internet stabilitását, biztonságát és funkcionális integritását fenyegető veszélyek ellensúlyozására.” Az orosz kormány olyan tágan értelmezte a fenyegetéseket, hogy belevette a közösségi média tartalmait is.

Például a hatóságok többször is felhasználták ezt a törvényt a Twitter mobilon való korlátozására, amikor az nem teljesítette az „illegális” tartalom eltávolítására vonatkozó kormányzati kéréseket.

Ezenkívül a törvény protokollokat hozott létre az összes internetes forgalom Oroszországon keresztül történő átirányítására, valamint arra, hogy egyetlen irányítóközpont kezelje ezt a forgalmat. Ironikus módon a moszkvai központban, amely ma már ezt a forgalmat irányítja, olyan külföldi megkerülő eszközöket kell alkalmazni, mint a Tor böngésző, vagy egyes kínai és amerikai hardverek és szoftverek, hiszen ezeknek nincsenek még orosz megfelelői.

Végül a törvény egy orosz nemzeti domain névrendszer (DNS) létrehozását is ígéri. A DNS a globális internet központi adatbázisa, egy kaliforniai székhelyű nonprofit szervezet, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers üzemelteti.

A törvény elfogadásakor Putyin azzal indokolta a nemzeti DNS-t, hogy az akkor is lehetővé teszi az orosz internetes szegmens működését, ha az ICANN ellenséges cselekedetként leválasztja Oroszországot a globális internetről. A gyakorlatban, amikor napokkal az orosz inváziót követően 2022 februárjában az ukrán hatóságok arra kérték az ICANN-t, hogy válassza le Oroszországot a DNS-ről, az elutasította a kérést. Az ICANN illetékesei azt mondták: el akarják kerülni azt a precedenst, hogy politikai okokból egész országokat lekapcsoljanak.

A globális internet felosztása

Az orosz-ukrán háború aláásta a globális internet integritását, mind Oroszország, mind a nyugati vállalatok szankciói miatt. Példátlan lépésként a közösségi média platformok blokkolták az orosz állami médiához való hozzáférést.

Az internet a világban található hálózatok globális hálózata. E hálózatok között az internet alapelve az úgynevezett interoperabilitás. Az egyetlen, mindenható internet eszménye természetesen mindig is szemben állt a világ kulturális és nyelvi sokszínűségével: nincs abban semmi meglepő, hogy a legtöbb felhasználó nem kéri a távoli országokból származó tartalmakat, amelyek számára érthetetlenek. A politikailag motivált korlátozások azonban azzal fenyegetnek – írja a The Conversation –, hogy az internetet egyre több szétzilált hálózatra szakítják szét.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ömlik a közvetlen tőke Romániába
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 17:25
Folytatódik a felívelő trend keleti szomszédunknál.
Makro / Külgazdaság Amerika új frontot nyit Kínával szemben
Káncz Csaba | 2022. augusztus 12. 17:01
Peking aggodalommal figyeli Washington és Új-Delhi katonai közeledését, hiszen az USA bebizonyíthatja, hogy egy másik front nyitható Kínával szemben, ha az növeli a nyomást Tajvanra. A hadgyakorlattal Új-Delhi világosan jelzi, hogy nem teszi félre a Kínával kapcsolatos aggodalmait, nem riad vissza az Egyesült Államokkal való együttműködéstől és nem ad vétójogot Pekingnek a partnerségeit illetően. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Christiano Ronaldo országa lehet a felmentősereg Közép-Európának gázügyben
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 16:33
Antonio Costa portugál kormányfő támogatta pénteki nyilatkozatában Olaf Scholz német kancellár csütörtöki felvetését egy Portugáliából Közép-Európába tartó gázvezeték létesítéséről.
Makro / Külgazdaság Bespejzoltak a németek gázból
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 15:52
 Az orosz földgázszállítások erőteljes visszafogása ellenére megközelítette a szeptemberre előírt 75 százalékot a gáztározók töltöttsége Németországban a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) pénteki adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Állítólag az ING bankon keresztül megy majd a tranzitdíj a kőolajért
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 14:55
Európai bank bonyolíthatja tovább a tranzitdíj-átutalásokat a Barátság kőolajvezeték szállításai fejében, így elhárulhat az akadály a Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba irányuló orosz olajexport folytatása elől. 
Makro / Külgazdaság Meglepő teljesítményt nyújtott az eurózóna ipara
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 11:54
Júniusban a várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben nőtt az euróövezet ipari termelése az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentése alapján.
Makro / Külgazdaság Másfélszer többet fizettek az osztrák háztartások az energiáért júniusban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 11:01
Júniusban az osztrák háztartások 45 százalékkal fizettek többet az energiáért, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag, a fűtőolaj és a gáz ára meredeken emelkedett, valamint a pellet és a tűzifa ára is nagyot drágult az osztrák energiaügynökség pénteken publikált adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Elnöki kegyelmet kapott a korrupcióért elítélt Samsung-vezér
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 10:31
Jun Szuk Jol dél-koreai elnök kegyelmet adott a Samsung vállalatcsoport sikkasztás és vesztegetés miatt bebörtönzött alelnökének és örökösének, Li Dzse Jongnak, valamint a Lotte csoport elnökének, Sin Dong Binnek, és velük együtt 1691 fogolynak - közölte a szöuli igazságügyi minisztérium pénteken.
Makro / Külgazdaság Még nem jelent közvetlen veszélyt Európa legnagyobb atomerőműve
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 09:34
Az utóbbi napokban többször is lőtt zaporizzsjai atomerőmű egyelőre nem jelent biztonsági kockázatot - közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) helyi idő szerint csütörtökön tartott rendkívüli ülésén New Yorkban.
Makro / Külgazdaság A Donbaszba látogatott Medvegyev
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 09:04
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Donbaszba látogatott, hogy a térség biztonságát megvizsgálja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG