5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Kreml aktívan blokkolja a nyugati közösségi médiát, és elfogadta az úgynevezett „álhír” törvényt, hogy ellenőrizze a hazai narratívát. A közösségi média már korábban is szerepet játszott konfliktusokban, de erre a valóban globális léptékre még nem volt példa. Káncz Csaba jegyzete.

Az internet térnyerésével a világ egyre inkább összekapcsolódik, ugyanakkor sebezhetőbbé is válik a kibertéren keresztüli támadásokkal szemben, mivel a kritikus infrastruktúra, a pénzügyek és az információhoz való hozzáférés mind az online rendszerektől függenek. Nem véletlen, hogy sokan a konfliktusok jövőjét már a kibertérben látták. Ennek ellenére Oroszország február 24-én hagyományos háborút indított Ukrajna ellen.  

A virtuális tér mozgása

Az internetet azonnal elárasztották az invázióról szóló valós idejű információk. A dezinformáció és a cenzúra azóta is burjánzik, miközben civilek, harcosok, világvezetők, kormányok és újságírók versengenek a legújabb frissítések közzétételéért.  

A kibertámadások is szerepet játszanak a konfliktusban, de ez nem az egyetlen, sőt nem is a legfontosabb szempont az ellenségeskedésben; ráadásul nemcsak államilag támogatott szervezetektől érkeznek, hanem nem-állami hackercsoportoktól, sőt önkéntes hackerektől mindkét oldalon.

Mindkét fél alkalmazza. Fotó: Depositphotos
Mindkét fél alkalmazza. Fotó: Depositphotos

A magánszektor szervezeteit is bevonják az államok a konfliktusba: egyesek úgy döntöttek, hogy felfüggesztik az Oroszországnak nyújtott szolgáltatásokat, vagy éppen támogatják Ukrajnában a kiber-ellenállóképességet.  

Az elmúlt években Oroszország számos pusztító kibertámadást intézett Ukrajna ellen, 2015-ben többek között az ország elektromos hálózata ellen, a NotPetya vírussal pedig az ukrán pénzügyi rendszert támadta. Figyelembe véve Oroszország kiterjedt hackelési történetét és az információs hadviselés politikáját, ez felveti a kérdést: Miért nem látunk kiberháborút, és fogunk-e a közeljövőben?

Milyen kibertevékenységeket látunk ebben a konfliktusban?

Ebben a konfliktusban széles körben alkalmazzák a propagandát és a dezinformációt, mégpedig globális hatókörrel. A közösségi média már korábban is szerepet játszott a konfliktusokban, bár erre a valóban globális léptékre még nem volt példa, különösen a fiatalok körében. Fiatal orosz TikTok befolyásolók („influencers”) videókat tesznek közzé az invázió indoklásával. A fiatal ukránok a TikTokot és más platformokat, például az Instagramot is felkeresik, hogy közzétegyék saját videóikat a frissítésekről.

Többen viszont szándékosan terjesztenek dezinformációt. Ide tartozik a félelem és pánik keltésére tett kísérlet: egyes oroszok megtalálták a helyi Telegram-csevegéseket, és hamis figyelmeztetéseket tettek közzé a közelgő robbantásokról, hogy elriasszák a polgárokat a csoportból. Az emberek „Discord-szervereket” hoztak létre frissítéshez és kommentáláshoz, valamint a csaták online közvetítésére a hírek mellett.

A közösségi médiát nemcsak információk terjesztésére használják – akár igaz, akár nem –, hanem a morál fellendítésére és a narratívák nyomulására - és a közösségi médiában keringő információk nagy része Ukrajna mellett szól. Zelenszkij elnökről készült videók és fotók futótűzként terjednek, az ország védelméről szóló szenvedélyes beszédétől kezdve a kutyáival való pózolásig.

Fényképek készültek a frontvonalban összeházasodó ukrán párokról és az utcákon tolongó polgárokról, akik fegyvert akartak szerezni és csatlakozni a harchoz. Oroszországban is elkezdtek terjedni a háború ellen tiltakozó és letartóztatásba kerülő oroszok videói, az ukránok pedig videókat tettek közzé orosz katonák megadásáról vagy elfogásáról.

A hatalom lépései

Mindkét fél használja ezt a teret a kémkedéshez. Oroszország már az invázió előtt feltörte a kormányzati minisztériumokat és megrongálta az ukrán weboldalakat. Az eddigi legjelentősebb kibertámadás, amelyet hivatalosan egyelőre nem Oroszországnak tulajdonítottak, a Viasat, a műholdas kommunikációs szolgáltató feltörése, amely más európai országokat és Ukrajnát is érintette. Az amerikai cég továbbra is azon dolgozik, hogy visszaállítsa a felhasználókat az internetre, és nemrég kijelentette, hogy továbbra is aktívan védik a szolgáltatást a rosszindulatú tevékenységektől.

Az orosz rezsim aktívan blokkolja a nyugati közösségi médiát, és elfogadta az úgynevezett „álhír” törvényt, hogy ellenőrizzék a belföldi narratívát. Szintén magas pénzbírsággal fenyegeti a Wikipédiát, ha nem távolít el bizonyos információkat a háborúról, amelyeket pontatlannak tart.

Eközben az ukrán önkéntes hackerek és más hackercsoportok - köztük az Anonymous csoport - előrehaladást értek el az orosz kormányzati webhelyek és szolgáltatások megzavarásában. Eddig azonban nem történtek nagymértékben legyengítő kibertámadások az infrastruktúra ellen, a jelentős károkat a hagyományos támadások és fegyverek okozták.

Látunk-e a majd kiberháborút?

A közeljövőben a kibertevékenységek valószínűleg a propaganda, valamint a kommunikáció és a szolgáltatások megzavarásának területén maradnak. Ebben a konfliktusban a teljes kiberháború stratégiailag nem tűnik hasznosnak, bár a kibertevékenységek -  köztük a dezinformáció - folytatódni fognak. A dezinformáció továbbra is hatékony eszköz marad, különösen akkor, ahogyan a mesterséges intelligenciát használó digitális propagandatechnikák egyre kifinomultabbak lesznek.

A kiberműveletek és a félretájékoztatás környezete egyre bonyolultabb, ami ebben a konfliktusban is megmutatkozik.  Az új szereplők bevonása a közösségi médiában a fiataloktól a kis és nagy magáncégekig, az online tartalmakkal foglalkozó civilekig, lehetetlenné teszi a környezet ellenőrzését, és potenciálisan számos új célpontot teremthet a konfliktusokban az államokon kívül.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kármán András: Nehéz költségvetési helyzetet fogunk örökölni
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:57
A Tisza szakértője szerint mivel még hónapok vannak hátra a választásokig, ezért rengeteg átgondolatlan és megalapozatlan döntést hozhat a kormány.
Makro / Külgazdaság A vállalkozók rárepültek a 3 százalékos hitelre
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:00
A 3 százalékos konstrukció nagyon kedvezményes.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint különös élmény a Türk Tanács
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 09:05
Azerbajdzsánban beszélt a magyar kormányfő.
Makro / Külgazdaság Nem is olyan vészes a magyar infláció?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:32
Augusztushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.
Makro / Külgazdaság Bárki is nyer, kőkemény lesz a 2026-os év? Ma délután Csaba Lászlót kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:00
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire. Hangoljon a Klasszis Média YouTube-csatornájára!
Makro / Külgazdaság Történelmi csúcson az oroszok nemzetközi tartalékai
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 19:51
Soha nem volt még ekkora.
Makro / Külgazdaság Bármit is akar a kormány, nem vág az alapkamaton az MNB
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 18:23
Válaszolt az MNB alelnöke Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. 
Makro / Külgazdaság Már most aggódnak, mi lesz jövőre a globális kereskedelemben
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 17:51
A WTO főtitkára szerint a kilátások borúsak. 
Makro / Külgazdaság Lesznek meglepetések a kormány adócsomagjaiban
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 17:11
Idén ősszel a kormány rendhagyó módon két adócsomagot tervez bevezetni, amelyek jelentős változásokat hoznak a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek. Az első csomag már társadalmi egyeztetésen van, technikai módosításokat, szigorításokat és kedvező változásokat is tartalmaz, míg a második csomagban várhatóan jelentős adócsökkentések szerepelnek. „A második csomag költségvetési hatása várhatóan sokkal nagyobb lesz, különösen, ha a szociális hozzájárulási adó csökkentése is megvalósul” – emeli ki Módos András, az EY adótanácsadási üzletágának vezetője.
Makro / Külgazdaság Nagy az egyetértés Orbán Viktor és Nagy Márton között
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 15:33
A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter szerint is itt az ideje a kamatcsökkentésnek. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG