<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Kreml aktívan blokkolja a nyugati közösségi médiát, és elfogadta az úgynevezett „álhír” törvényt, hogy ellenőrizze a hazai narratívát. A közösségi média már korábban is szerepet játszott konfliktusokban, de erre a valóban globális léptékre még nem volt példa. Káncz Csaba jegyzete.

Az internet térnyerésével a világ egyre inkább összekapcsolódik, ugyanakkor sebezhetőbbé is válik a kibertéren keresztüli támadásokkal szemben, mivel a kritikus infrastruktúra, a pénzügyek és az információhoz való hozzáférés mind az online rendszerektől függenek. Nem véletlen, hogy sokan a konfliktusok jövőjét már a kibertérben látták. Ennek ellenére Oroszország február 24-én hagyományos háborút indított Ukrajna ellen.  

A virtuális tér mozgása

Az internetet azonnal elárasztották az invázióról szóló valós idejű információk. A dezinformáció és a cenzúra azóta is burjánzik, miközben civilek, harcosok, világvezetők, kormányok és újságírók versengenek a legújabb frissítések közzétételéért.  

A kibertámadások is szerepet játszanak a konfliktusban, de ez nem az egyetlen, sőt nem is a legfontosabb szempont az ellenségeskedésben; ráadásul nemcsak államilag támogatott szervezetektől érkeznek, hanem nem-állami hackercsoportoktól, sőt önkéntes hackerektől mindkét oldalon.

Mindkét fél alkalmazza. Fotó: DepositphotosMindkét fél alkalmazza. Fotó: Depositphotos

A magánszektor szervezeteit is bevonják az államok a konfliktusba: egyesek úgy döntöttek, hogy felfüggesztik az Oroszországnak nyújtott szolgáltatásokat, vagy éppen támogatják Ukrajnában a kiber-ellenállóképességet.  

Az elmúlt években Oroszország számos pusztító kibertámadást intézett Ukrajna ellen, 2015-ben többek között az ország elektromos hálózata ellen, a NotPetya vírussal pedig az ukrán pénzügyi rendszert támadta. Figyelembe véve Oroszország kiterjedt hackelési történetét és az információs hadviselés politikáját, ez felveti a kérdést: Miért nem látunk kiberháborút, és fogunk-e a közeljövőben?

Milyen kibertevékenységeket látunk ebben a konfliktusban?

Ebben a konfliktusban széles körben alkalmazzák a propagandát és a dezinformációt, mégpedig globális hatókörrel. A közösségi média már korábban is szerepet játszott a konfliktusokban, bár erre a valóban globális léptékre még nem volt példa, különösen a fiatalok körében. Fiatal orosz TikTok befolyásolók („influencers”) videókat tesznek közzé az invázió indoklásával. A fiatal ukránok a TikTokot és más platformokat, például az Instagramot is felkeresik, hogy közzétegyék saját videóikat a frissítésekről.

Többen viszont szándékosan terjesztenek dezinformációt. Ide tartozik a félelem és pánik keltésére tett kísérlet: egyes oroszok megtalálták a helyi Telegram-csevegéseket, és hamis figyelmeztetéseket tettek közzé a közelgő robbantásokról, hogy elriasszák a polgárokat a csoportból. Az emberek „Discord-szervereket” hoztak létre frissítéshez és kommentáláshoz, valamint a csaták online közvetítésére a hírek mellett.

A közösségi médiát nemcsak információk terjesztésére használják – akár igaz, akár nem –, hanem a morál fellendítésére és a narratívák nyomulására - és a közösségi médiában keringő információk nagy része Ukrajna mellett szól. Zelenszkij elnökről készült videók és fotók futótűzként terjednek, az ország védelméről szóló szenvedélyes beszédétől kezdve a kutyáival való pózolásig.

Fényképek készültek a frontvonalban összeházasodó ukrán párokról és az utcákon tolongó polgárokról, akik fegyvert akartak szerezni és csatlakozni a harchoz. Oroszországban is elkezdtek terjedni a háború ellen tiltakozó és letartóztatásba kerülő oroszok videói, az ukránok pedig videókat tettek közzé orosz katonák megadásáról vagy elfogásáról.

A hatalom lépései

Mindkét fél használja ezt a teret a kémkedéshez. Oroszország már az invázió előtt feltörte a kormányzati minisztériumokat és megrongálta az ukrán weboldalakat. Az eddigi legjelentősebb kibertámadás, amelyet hivatalosan egyelőre nem Oroszországnak tulajdonítottak, a Viasat, a műholdas kommunikációs szolgáltató feltörése, amely más európai országokat és Ukrajnát is érintette. Az amerikai cég továbbra is azon dolgozik, hogy visszaállítsa a felhasználókat az internetre, és nemrég kijelentette, hogy továbbra is aktívan védik a szolgáltatást a rosszindulatú tevékenységektől.

Az orosz rezsim aktívan blokkolja a nyugati közösségi médiát, és elfogadta az úgynevezett „álhír” törvényt, hogy ellenőrizzék a belföldi narratívát. Szintén magas pénzbírsággal fenyegeti a Wikipédiát, ha nem távolít el bizonyos információkat a háborúról, amelyeket pontatlannak tart.

Eközben az ukrán önkéntes hackerek és más hackercsoportok - köztük az Anonymous csoport - előrehaladást értek el az orosz kormányzati webhelyek és szolgáltatások megzavarásában. Eddig azonban nem történtek nagymértékben legyengítő kibertámadások az infrastruktúra ellen, a jelentős károkat a hagyományos támadások és fegyverek okozták.

Látunk-e a majd kiberháborút?

A közeljövőben a kibertevékenységek valószínűleg a propaganda, valamint a kommunikáció és a szolgáltatások megzavarásának területén maradnak. Ebben a konfliktusban a teljes kiberháború stratégiailag nem tűnik hasznosnak, bár a kibertevékenységek -  köztük a dezinformáció - folytatódni fognak. A dezinformáció továbbra is hatékony eszköz marad, különösen akkor, ahogyan a mesterséges intelligenciát használó digitális propagandatechnikák egyre kifinomultabbak lesznek.

A kiberműveletek és a félretájékoztatás környezete egyre bonyolultabb, ami ebben a konfliktusban is megmutatkozik.  Az új szereplők bevonása a közösségi médiában a fiataloktól a kis és nagy magáncégekig, az online tartalmakkal foglalkozó civilekig, lehetetlenné teszi a környezet ellenőrzését, és potenciálisan számos új célpontot teremthet a konfliktusokban az államokon kívül.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Lemond a brit miniszterelnök: elsodorják a botrányok Boris Johnsont
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 10:46
Nem tud tovább ellenállni a botrányhős miniszterelnök: a párt vezetésétől most, a miniszterelnöki címtől ősszel válik meg Boris Johnson.
Makro / Külgazdaság Tíz hónap után először lett többlet a magyar külkereskedelemben
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 10:16
A várt hiánnyal szemben 135 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelemben májusban az áprilisi 523 millió euró deficitet követően, ami tíz hónapja az első többlet.
Makro / Külgazdaság Az óriási kamatemelés ellenére is vergődik a forint
Király Béla | 2022. július 7. 09:56
Csütörtökön 200 bázispontos kamatemelést hajtott végre az MNB, az ilyen lépés normális esetben brutális jelzővel illethető. Azonban még ez sem tudta erősödő pályára állítani a forintot.
Makro / Külgazdaság Uniós pénzek: a magyar kormánynak is üzent az uniós biztos
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 09:46
A Bizottság mérlegelni fogja, hogy mely esetekben lehet szükséges megvonni a források kifizetését.
Makro / Külgazdaság Egyre jobban kellene az uniós pénz Magyarországnak - vannak, akik mindent elvennének tőlünk
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 08:42
A lengyelek megalkudtak Brüsszellel, de a helyreállítási pénzhez még nem jutottak hozzá - Magyarországnak egyre jobban kellene a pénz, de egyelőre a pletykák szerint csak jobb tárgyalási pozíciót akarunk kicsikarni, előrelépésről nincs szó.
Makro / Külgazdaság Az oroszok újra beüzemelték a mariupoli kikötőt, újabb város felé masíroznak a seregeik - összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 06:53
Az ukrán elnök arról beszélt az éjjel, hogyan lövik nyugati nehézfegyverekkel az orosz erőket - az oroszok pedig amerikai fegyverrendszerek kilövéséről adtak hírt. Elkezdődött a háború 134. napja.
Makro / Külgazdaság Egyre dagad a brit belpolitikai botrány - sorra kérik a miniszterelnök lemondását a kormánytagok
Privátbankár.hu | 2022. július 7. 06:26
Boris Johnson még mindig tartja magát, nem hajlandó lemondani - pedig sorbaállnak az irodája előtt a magasrangú kormánytagok, hogy távozásra szólítsák fel.
Makro / Külgazdaság „A benzinár is elszállt” – nyugati szomszédunkban is bedurvult az infláció
Wéber Balázs | 2022. július 7. 05:21
Bár Ausztriában még nem mindenki érzi az energiaár-robbanást, az általános drágulás egyértelmű, az infláció pedig csaknem fél évszázados csúcson van. Helyi magyarok és hivatalos statisztikák segítségével próbáltunk képet alkotni az inflációs helyzetről nyugati szomszédunknál.         
Makro / Külgazdaság Medvegyev atommal fenyegetőzik - Von der Leyen: Európának fel kell készülnie az orosz gáz teljes elzárására - Esti háborús összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. július 6. 19:38
Összefoglalónk az ukrajnai háború 133. napjáról.
Makro / Külgazdaság Meddig kell együtt élnünk a magas inflációval? Lesz még ennél is gyengébb a forint? - Klasszis podcast
Privátbankár.hu | 2022. július 6. 19:23
Hogyan lehetséges az, hogy az MNB egyre feljebb viszi az irányadó kamatát, mégis azt látjuk, a forint csak egyre gyengül? S meddig mehet fel az infláció? Ezekről is beszélgettünk a Klasszis podcastban Virovácz Péterrel, az ING makrogazdasági elemzőjével.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG