Lehet még elnök Donald Trumpból az FBI razziája után?

Több mint két tucat FBI-ügynök csapott le hétfőn Donald Trump volt elnök Mar-a-Lago-i birtokára, és házkutatási parancsot hajtottak végre egy szövetségi bűncselekmény bizonyítéka után nyomozva. Az exelnök a New York-i lakásán tartózkodott, miközben az ügynökök iratdobozokat, valamint személyes széfjének tartalmát és számos elektronikus eszközt, például számítógépeket és mobiltelefonokat szállítottak el.

Történelmileg példátlan akció

A razzia először akkor vált nyilvánossá, amikor Trump elítélő nyilatkozatot adott ki a nagy televízió- és kábelhálózatoknak, és az akciót a „radikális baloldali demokraták” boszorkányüldözése részének nevezte, elképesztő módon összehasonlítva az ügyet a Watergate-tel. Elmondta, hogy a razziát nem jelentették be, amíg az ügynökök meg nem érkeztek a birtokára.

Soha egyetlen volt amerikai elnök ellen sem vezetett még az elhárítás ilyen razziát. Igaz, egyetlen volt elnök sem keveredett bele a kormány megdöntésére és választási vereségének újraírására irányuló összeesküvésbe, próbálva meghosszabbítani a hivatali idejét – ezzel megsértve az Egyesült Államok alkotmányát.

Biden Fehér Háza azt állítja, hogy nem tudott előre a több tucat FBI-ügynök bevetéséről a volt elnök otthona ellen. Ha ez igaz, akkor a razzia még rendkívülibbé válik. A volt amerikai elnököket továbbra is számos különleges jog illeti meg és egy házkutatás elrendelésének akadályai nagyon magasak.

Az FBI hagyományosan olyan szabályok szerint működik, amelyek a választások előtt több mint 60 – illetve bizonyos esetekben 90 nappal – tiltják a politikai személyiséggel kapcsolatos nyilvános nyomozási tevékenységeket, ideértve az idézést, razziát vagy vádemelést.

2016-ban azonban James Comey, az FBI igazgatója megszegte ezt a szabályt, és segített Trump felé billenteni az elnökválasztást. Akkor Comey kevesebb mint egy héttel a szavazás előtt bejelentette, hogy az iroda újraindítja a vizsgálatot Hillary Clinton demokrata elnökjelölt ellen. Állítása szerint Clintonné a külügyminiszteri időszakában magánszervert használt az e-mailjei tárolására.

Nagypolitikai felhangok

Kilencvenkét nappal az idei félidős választások előtt tehát az FBI nyilvánosan a Republikánus Párt tényleges vezetőjét vette célba, olyan körülmények között, amikor a republikánusok megnyerhetik legalább a Képviselőház és valószínűleg a Szenátus ellenőrzését is. Ez az eredmény gyakorlatilag béna kacsává változtatná a demokrata Joe Bident két évvel a következő elnökválasztás előtt.

Trump gyanúsítottként való kezelése ezzel együtt minden bizonnyal indokolt, tekintettel a tavaly január 6-i Capitol Hill elleni támadás előidézőjeként játszott szerepére, valamint a 2020-as választások illegális és alkotmányellenes módszerekkel történő megdöntésére tett korábbi erőfeszítéseire.

A volt elnököt a képviselőház vizsgálóbizottság nyilvános meghallgatásain a tanúk súlyosan megvádolták a Capitolium megrohanásával kapcsolatban. Trump állítólag tudta, hogy a tüntetők 2021. január 6-án fel voltak fegyverkezve, és állítólag szándékosan küldte őket a Capitoliumba. A közelmúltban egyre több bizonyíték érkezett arra vonatkozóan, hogy az igazságügyi minisztérium vizsgálja Trump saját viselkedését a 2020-as elnökválasztás és a Capitolium megtámadása körül.

A hírek szerint azonban a Mar-a-Lago-i razzia csak közvetve kötődik január 6-hoz, mert az elsősorban a 15 doboz elnöki irat illegális eltávolítására vonatkozik a Fehér Házból. Állítólag ezekben a dobozokban kormányzati dokumentumokat, emléktárgyakat, ajándékokat és leveleket hozott a Fehér Házból floridai otthonába hivatali ideje után. Sajtóértesülések szerint ezek között volt Kim Dzsongun észak-koreai diktátor levele és Trump elődjének, Barack Obamának levele is.

Ezt még egyszer nem játsszátok el!

Bármilyen bizonyítékot is mutattak be a szövetségi bírónak a házkutatási parancs megszerzése érdekében, a hirtelen és váratlan FBI-akciót valószínűleg az a szándék váltotta ki, hogy megelőzzék Trump és támogatói újabb erőszakos támadásait a hatalomért.

A múlt szombati dallasi Konzervatív Politikai Akciókonferencián – és egyre inkább a kampányszerű gyűlésein és közösségi média nyilatkozataiban – Trump uszító nyelvezetet használt, és felszólította híveit, hogy biztosítaniuk kell a republikánus győzelmet a novemberi félidős választásokon, vagy különben elpusztul az „általunk ismert Amerika”.

Trump közel került ahhoz, hogy bejelentse saját elnökjelöltségét a 2024-es választásokon, annak ellenére, hogy a Republikánus Párt arra kérte, hogy várjon a 2022-es félidős választások lezajlásáig. Lényeges kiemelni, hogy a hétfői FBI-akcióban rejlő vád – a minősített dokumentumok elvitelével vagy megsemmisítésével kapcsolatos – egyik büntetésként a szövetségi tisztségtől való eltiltást vonja maga után.

Más szóval, ha Trumpot bíróság elé állítanák és elítélnék egy ilyen vád miatt, akkor a következő választásokon alkalmatlanná válna az elnökválasztásra.

A házkutatási parancsban felvetett konkrét gyanú – amennyire a sajtóhírekből kiolvashatóak – az, hogy Trump megsérthette az elnöki nyilvántartásokról szóló törvényt („Presidential Records Act”), amely előírja az elnök hivatalos feladataival kapcsolatos minden írásos és elektronikus irat megőrzését.

Nixon árnya

A törvényt Richard Nixon elnök Watergate-válság idején tanúsított magatartására válaszul a Kongresszus fogadta el, és iktatta törvénybe. Akkor Nixon a Demokrata Nemzeti Bizottság irodáiba való betörés jóváhagyásában betöltött szerepét igyekezett elfedni, majd csendes kifizetéseket engedélyezni a volt CIA-ügynököknek, akik végrehajtották a sikertelen betörést.

A Watergate-ügy oda vezetett, hogy Nixon 1974. augusztus 8-án este lemondott az elnöki posztról, hogy elkerülje a felelősségrevonást – véletlenül ugyanazon a napon, amikor az FBI végrehajtotta Trump elleni rajtaütését.

A másik szál

A Trump elleni bűnügyi nyomozás másik szála állítólag ahhoz a tervhez kapcsolódik, hogy illegálisan megnevezzék a kulcsfontosságú államok elektorait – ahol Biden csak kis különbséggel nyert – és elküldik ezeket a neveket Washingtonba, hogy ürügyül szolgáljanak Biden megválasztásának megkérdőjelezésére a január 6-i ceremónia során, amikor a Kongresszus összeszámolja az elektori szavazatokat.

Az igazságügyi minisztérium az elmúlt napokban házkutatást tartott Jeffrey Clark volt főügyész-helyettes otthonában, akit Trump kész volt főügyésznek nevezni, mert hajlandó volt hivatalos levelet küldeni hat államnak, mondván, csalásra utaló bizonyíték áll rendelkezésre. Ezenkívül lefoglalták John Eastman jogászprofesszor – egyben Trump ügyvédje – mobiltelefonját is, aki a szavazók által választott elektorok helyettesítésére irányuló terv fő szószólója volt.

Mindent kitörölni!

A Fehér Ház iratainak eltávolításával és megsemmisítésével kapcsolatos nyomozás a bizonyítékok széles körben elterjedt megsemmisítésére utaló bizonyítékok közepette folyik a Trump-kormányzatban január 6-át követően. Miután világossá vált, hogy a puccs kudarcot vallott, és a demokrata Joe Biden beiktatására kerül sor január 20-án, a Fehér Ház, a védelmi minisztérium, a belbiztonsági minisztérium és más ügynökségek legmagasabb rangú tisztviselői megkezdték a puccsban játszott szerepük szisztematikus eltussolását.

Az Axios által megszerzett és hétfőn közzétett fotók azt mutatják, hogy a Fehér Ház vécéje tele van olyan dokumentumokkal, amelyeket Trump le akart öblíteni, és némelyiken a saját kézírása látható. A Fehér Ház látogatói naplóiból és telefonnyilvántartásaiból több órás időszakot kitöröltek, amint azt a január 6-i támadást vizsgáló képviselőházi Vizsgáló Bizottság jelentette.

A titkosszolgálat, a Belbiztonsági Minisztérium és a Pentagon vezetőinek hivatali mobiltelefonjait január 6-ára vonatkozóan – és pár nappal korábbra vonatkozóan is – megtisztították az sms-ektől, amelyek Trump, Christopher Miller megbízott védelmi miniszter, Chad Wolf ügyvezető belbiztonsági miniszter és más vezető tisztségviselők tetteinek létfontosságú bizonyítékait tartalmazták a puccskísérlet során.