Lerohanja-e Putyin Ukrajnát?
A keddi Biden-Putyin megbeszélésen Ukrajna mellett megvitatásra kerül Afganisztán, Irán, Líbia és Szíria kérdésköre is. Kielemezzük, hogy milyen tényezők befolyásolják most Putyin döntését Ukrajnával kapcsolatban. De mit gondol az orosz elemzők többsége? Káncz Csaba jegyzete.
Az orosz oldalról kiszivárgott hírek szerint akár már jövő kedden sorra kerülhet Biden és Putyin elnökök újabb csúcstalálkozójára, ez alkalommal csupán a virtuális térben. Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója elmondta az orosz sajtónak, hogy a találkozóra Putyin holnapi, indiai látogatása után fog sorra kerülni. A két elnök között, újabb személyes találkozót jövő évre tervezik.
Nem lesz egy babazsúr
A mostani megbeszélésre feszült helyzetben kerül sor, hiszen Biden december 1-én Moszkvát Ukrajna belső destabilizációjával vádolta meg, ahogyan nagyszabású katonai műveletek előkészületeivel is. Ukrajna mellett megvitatásra kerül Afganisztán, Irán, Líbia és Szíria kérdésköre is. Usakov elmondta, hogy megvitatják „a stratégiai stabilitást célzó párbeszédben zajló előrehaladást is”, amelyről a június 16-i genfi csúcstalálkozó óta mindkét fél kedvezően nyilatkozott.
A keddi csúcstalálkozón Putyin a várakozások szerint megismétli – amit december 1-én már leszögezett a külföldi nagykövetekkel folytatott megbeszélésén -, hogy Moszkva írásos garanciát akar a NATO részéről arra vonatkozóan, hogy a katonai szövetség nem bővül tovább kelet felé, azaz ki nem mondva Ukrajna, Grúzia, Moldova, Finnország és Svédország esetleges felvétele jégre kerül.
Rá egy napra Stockholmban Szergej Lavrov külügyminiszter – egy csupán 30 percig tartó megbeszélés során - megismételte Moszkva ultimátumát amerikai kollégájának.
Az orosz ultimátum
A Kreml az utóbbi napokban világossá tette azt is, hogy a „vörös vonal” átlépésének tartja a NATO fegyverszállításait, valamint katonai tanácsadók küldését Ukrajnába. Putyin leszögezte, hogy ha a Nyugat rakétákat telepít Ukrajna területére, amelyek 5-10 perc alatt elérik Moszkvát, akkor a Kreml olyan „Cirkon” hiperszonikus rakétákat fog telepíteni, amelyek a nyugati központokat Mach 9 sebességgel száguldva 5 perc alatt elérik.
Ukrán katona a lövészárokban a Donyeck megyei Debalceve közelében 2021. december 3-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők provokatív tevékenységet végeznek a konfliktusövezetben, amelynek célja a Donyec-medencei válság rendezésről megkötött minszki megállapodások kisiklatása - vajon a provokációra válaszlépéssel is készül? Fotó: MTI/AP/Andriy Dubchak
A „Cirkon” rakétákat nukleáris töltettel lehet fölszerelni és fontos szárazföldi célpontok ellen is bevethetők. Ha a Kreml hadihajókat és tengeralattjárókat küld az Atlanti-óceánra – alig pár száz kilométerre Washingtontól -, akkor a fővárosra percek alatt lefejező csapást tud mérni. Az orosz politikai és katonai vezetés már jó ideje hangsúlyozza, hogy Oroszország az utóbbi időszakban döntő előnyre tett szert a hiperszonikus / nukleáris versenyfutásban.
Ukrán tüske a köröm alatt
Moszkvát kimondottan idegesíti az ukrán haditengerészet növekvő ereje, hiszen Kijev közös hadihajó-gyártásban egyezett meg Törökországgal, Franciaországgal és az Egyesült Királysággal. Mindezekhez a megegyezés szerint brit rakéták is leszállításra kerülnek.
Az orosz aggodalmak Ukrajnával kapcsolatban részben a Nyugat homályos kommunikációjából is fakadnak. 2008-ban a NATO vezetői váratlanul tagsági garanciát ajánlottak fel Ukrajna és Grúzia számára, mindezt anélkül, hogy időpontot határoztak volna meg. Ez a váratlan döntés megzavarta és felidegesítette az orosz vezetést, amely azóta mindkét ország ellen katonai műveletet hajtott végre.
Putyin döntése
Noha az ukrán válság egy európai krízis, a nyugat-európai vezetők mindeddig képtelenek voltak ezt kezelni európai keretek között. Így, akárcsak a Hidegháború alatt, ez egy Washington és Moszkva között válsággá alakult, amikor a bipoláris versengés dominálta az európai biztonságpolitikai fejleményeket.
A legtöbb orosz biztonságpolitikai elemző valószínűtlennek tart most egy komolyabb katonai konfrontációt ás azt inkább belpolitikai motiváltságúnak tartja. De veszélyt jelent az orosz döntéshozatal rendkívüli szűkkörűsége, ahogyan az is, ha a NATO teljesíti az ukrán kérést és csapatokat vonultat fel az ország határán.
Egy nagyszabású hadművelet esélyét jelentősen csökkenti, hogy az Északi Áramlat II. vezetéket még nem helyezték üzembe, márpedig egy háború a projekt bukását eredményezné.
Közben megy a hujjogás
A józan ész tehát a háború ellen szól, annak ellenére, hogy az amerikai hírszerzés már állítólag ismeri az Ukrajna elleni lehetséges orosz katonai offenzíva tervét, eszerint azt már a jövő év elején elindíthatják 175 ezer fővel. Ezt a The Washington Post írta pénteken egy meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pedig a kijevi parlamentben felszólalva figyelmeztetett: Oroszország több mint 94 ezer katonát vont össze az Ukrajnával közös határ közelében, és átfogó offenzívát indíthat január végén.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
