A volt jegybankelnök laptársunk, az Mfor oldalán megjelent cikkében annak apropóján elemezte a hazai viszonyokat, hogy a Transparency International a héten közölt korrupciós listáján Magyarország ismét sereghajtó lett, ezúttal Bulgáriával közösen.
Mint a közgazdász fogalmazott, az európai unión belül a magyar transzparencia-érték hosszabb ideje csökken, azaz korábbi viszonyainkhoz képest romlás mutatkozik. Ennek következtében az EU-n belül elfoglalt pozíciónk is romlott, egy ideje már annyira, hogy az utolsó helyeken, helyen található Magyarország. Másfél évtizede a magyar helyzet a visegrádiak csoportjába illett, és onnan – a tág kelet-közép-európai térséget tekintve – egyedülálló módon esett pontszámban és helyezésben is.
„Ez sajátos eset, hiszen a társadalmi normák viszonylag lassan szoktak változni: a baksis elfogadottsága, a klán-kapcsolatok erőssége, a tradicionális szokásrend elhalványulása a polgárosodás folyamatában nem egyik évről a másikra módosul. Itt tehát különleges magyarázó oknak kell lenni, és azt ismerjük is. Nem a „kis korrupció” terjedt el a felmért időkben, sőt abban inkább némi javulás következhetett be, hanem a politikai rezsimváltás transzparencia-következményei jelentek meg a külső szem előtt is jól látható módon", írja Bod Péter Ákos.
„A nagy kérdés 2026 tavaszán nyilván az, hogy sikerül-e most, ráadásul meggyőző módon megszabadulni attól a hatalmi konstrukciótól, amely teljes bizonyossággal a magyar viszonyok romlásának legfőbb oka. Ez pedig a NER-rendszer”, teszi hozzá.
„Minél előbb leállítható és megfordítható a korrupció intézményesülése, annál jobb lenne, nemcsak erkölcsi és sokféle társadalmi vonatkozásban, de egyszerűen a gazdasági teljesítmény mércéjén is”, zárja írását.
A teljes cikket itt olvashatják.
