A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasz rendszeres szerzője, eheti írásában tovább fejtegeti az unorthodox gazdaságpolitika alapjait és arról is ír, mi kell a boldogság eléréséhez. A tárca vezető szerint négy nagy fordulatra van szükség ugyanis.
Ömlik ki a pénz
"Először: be kell tömni azokat a lyukakat, ahol valósággal ömlik ki a pénz az országból - hol tudjuk, kihez, hol nem. Másodszor: le kell venni a vállalkozásokról és az emberekről a béklyókat. Harmadszor: ki kell aknáznunk a munka minden lehetőségét. Negyedszer: fel kell tárnunk és használnunk kell az összes növekedési forrásunkat" - írja Matolcsy, aki korábban azt mondta a jegybanki tartalékról, hogy ahhoz nem szabad hozzányúlni semmilyen körülmények között.
Ha a "béklyó" alatt a miniszter az adóterheket érti, akkor ebben is lesz még bőven feladata, az "egykulcsos és arányos" adórendszer bevezetése után ugyanis a GDP-ben mért adóteher 1 százalékponttal nőtt Magyarországon 2010-hez képest - ezt a héten épp a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős államtitkára nyilatkozta.
A növekedéshez szükséges források jelenthetik a legnagyobb fejtörést a minisztériumnak, de ahogy arról korábban beszámoltunk, egyelőre a növekedési terv sincs kész, bár az NGM az erre vonatkozó kérdésünkre korábban azt írta, szó sincs késlekedésről.
MNB-tartalék, munkanélküliség, bürokrácia - ez itt a gond!
Cikkének legfigyelemreméltóbb részében a tárcavezető azt a kérdést járja körbe, hol ömlik ki a pénz? Szerinte 3000 milliárd forint megy ki "láthatóan és láthatatlanul" a külföldre eladott belföldi monopóliumokkal, míg a bürokrácia és az adókikerülés 2000-2000 milliárdot visz el. Matolcsy szerint azonban az állam is pazarol, ez évi 600 milliárdot visz el, a magas munkanélküliségen pedig évente 200 milliárdot bukunk, nem beszélve az "államadósság túl magas kamatterheiről, ami évi 500 milliárddal toldja meg a veszteségeinket.
A felsorolás legérdekesebb tétele a "túlzottan magas valutatartalék tartása", ami Matolcsy szerint 100 milliárdos kiadás, amit meg lehetne spórolni. Korábban a minisztérium többször is cáfolta, hogy az NGM a jegybanki valutatartalékhoz nyúlna, hogy onnan nyerjen forrást a növekedés beindítására, januárban még azt írták, az MNB devizatartaléka "nagy kincs", amire vigyázni kell.
Már rég tudni, hogy ezek a problémás területek
A Matolcsy György által felemlegetett lyukak olyan területek, melyeken a kormány másfél éve igyekszik áttörést elérni.
A munkaerőpiacon az aktivitási rátát sikerült ugyan növelni, de a munkanélküliségi ráta így is 10% felett van, a kormánynak fel kellett adnia az 1 millió munkahely létrehozásának tervét. Orbán Viktor ugyanakkor a múlt héten arról beszélt, hogy 5,5 millió embernek kell dolgoznia Magyarországon, ez a kormány célja, a miniszterelnök arra is kitért, hogy az állam nem tud munkahelyeket létrehozni, de olyan körülményeket teremthet, ahol munkahelyek jönnek létre.
A bürokrácia olyan teher az állam számára, melyet nem tud fenntartani, egyszerűen luxus - ezt állapította meg tavaly februárban az NGM egyik tanulmánya. Magyarországon az adminisztrációs költségek a GDP 10,5%-át teszik ki, miközben az uniós átlag 3,8%. A gazdasági tárca tavaly két ütemben is adminisztráció-csökkentő lépéseket jelentett be, de év végére a vállalkozó szektor a nyakába kapta a bérkompenzáció terhét és az egykulcsos adót is bonyolította még idén a félszuperbruttó. Az ez irányú költségeket nem sikerült látványosan leszorítani eddig.
Az adó- és pénzügyek, a foglalkoztatás, a gazdaságszabályozás, az államháztartás valamint a költségvetés mind a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségterületei a szaktárca honlapja szerint - a tárcavezető által felsorolt, pazarló területek pedig mind ide tartoznak.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
