7p

A debreceni BMW-gyár csúszással ugyan, de 2024 végén termelhet, ám úgy tűnik, hogy ezzel együtt sem az összeszerelés vagy a termékfejlesztés terén lehet komoly szerepe a Magyarországon működő vállalatoknak az autóipari értékláncokban. A jelenlegi folyamatok szerint a kormányzati és befektetői szándék sokkal inkább abba az irányba mutat, hogy az elektromos autók lelke, az akkumulátorok összeszerelése kap nálunk kiemelt szerepet.

Az Orbán Viktor által megálmodott munkaalapú társadalomban az oktatás fejlesztése kisebb, az iparé viszont jóval hangsúlyosabb szerepet kapott. Utóbbi zászlóshajója pedig a járműgyártás lett, ennek keretében az Audi, a Mercedes és a Suzuki is európai összevetésben az egyik legfontosabb gyártói bázisát építette ki a magyarországi telephelyein. Az egyik első fecske, a szentgotthárdi Opel-üzem ezzel szemben előbb motorgyár lett, ám a cég sorsa finoman szólva is kérdéses, hiszen a belső égésű motorok megszüntetését követően elképzelhető, hogy "lakat kerül a gyárkapura".

Autók helyett akkumulátorokat gyártanak majd nálunk

A három nagy mellé két év múlva – az eredeti tervekhez képest komolyabb késéssel - a BMW debreceni beruházása csatlakozhat majd. A bajor autógyártó a megjelent hírek szerint elektromos autókat fog majd előállítani Debrecenben. Mindez jelzi azt, hogy az utóbbi években az autóipari paradigmaváltás immár nemcsak terv, hanem a nagy márkák a következő évtizedben áttérnek a belső égésű motorokról az elektromosokra. Mindez ugyanakkor a magyar gazdaság számára is komoly kihívást jelentett, amelyet a kormányzati stratégia úgy kíván orvosolni, hogy komoly támogatásokkal akkumulátorgyártó üzemeket csábított hazánkba. Természetesen, ahogy minden döntésnek, ennek is vannak előnyei és hátrányai. Mellette szól, hogy a közlekedés elektrifikációja révén ezeknek a termékeknek a következő két évtizedben várhatóan stabil piaca lesz. Ellene viszont az, hogy az akkumulátorok gyártásának mostani technológiája erősen környezetszennyező és energiafaló is. Előbbi persze Magyarországon – sajnos – a döntések során sokadrangú szempont, ám a globálisan berobbanó energiaárak miatt az utóbbi fejtörést okozhat az ide települt cégeknek és a kormány számára is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Kukai Tibor, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. projektigazgatója (j) Debrecenben az épülő BMW-gyár területén 2020. május 15-én. Fotó: MTI/KKM/Boros Mátyás
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Kukai Tibor, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. projektigazgatója (j) Debrecenben az épülő BMW-gyár területén 2020. május 15-én. Fotó: MTI/KKM/Boros Mátyás

A hazai gyártás felfutása kapcsán kedden a Dél-Koreában tartózkodó külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter méltatta az ázsiai cégeket. A Facebookon azt írta: "A koreai vállalatok összesen 1000 milliárd forintnyi beruházást indítanak el az idei esztendőben. Ezek döntő többsége az elektromos autóiparban jön létre. Ezeknek a koreai beruházásoknak köszönhetően Magyarország az elektromos autóipari átállás Európa-bajnoka. A W-Scope Nyíregyházán, a Volta Energy Tatabányán, a Shinheung Monoron és a NEO TPS pedig Bátonyterenyén gyárt eszközöket és alkatrészeket az autóipar jövőjét meghatározó elektromos akkumulátorokhoz. És akkor most a nagyágyúk: a Samsung SDI és az SK Innovation nem csak hogy egy műfajt, hanem egy komplett iparágat teremtettek Magyarországon. Ők voltak az elektromos akkumulátorgyártás első fecskéi hazánkban, s mára ez az iparág jelenti a magyar gazdaság gerincoszlopát."

A világ 5. és 6. legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártó vállalatai hatalmas gyárakat működtetnek, illetve építtetnek Gödön, Komáromban és Iváncsán. Ketten együtt 6500 embernek adnak munkát. A Samsung SDI gödi gyára folyamatosan bővül, míg az SK Innovation iváncsai üzeme a magyar gazdaság valaha volt második legnagyobb beruházásaként épül és több mint kétszer akkora lesz, mint a vállalat két komáromi gyára együtt. Ez a két cég főszerepet játszott az elmúlt években abban, hogy hazánk eséllyel száll harcba az elektromos autóipar világbajnoki címéért. A két vállalat magyarországi gyárai a világranglista 3. helyére röpítették Magyarországot az elektromosakkumulátor-gyártás világranglistáján.

Van, aki nem hisz vakon az elektromos autókban

Az tovább árnyalja a képet, hogy az iparágban a fősodor a tisztán elektromos hajtás mellett tette le a voksát, ám például a piacvezető japán óriás, a Toyota továbbra sem hajlandó „beállni a sorba”. A cég elnöke, Akio Toyoda, a MotorAuthority-n megjelent cikkben ismét arról beszélt, hogy reálisnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy a társadalom mikor lesz képes teljes mértékben átvenni az akkumulátoros elektromos járműveket, és az infrastruktúránk mikor tudja ezeket nagyarányúan támogatni. Noha a Toyota vezetőjének kijelentése már-már tabudöntögető, ám közben reális is. Számos olyan véleménnyel találkozhatunk, hogy a mostani árak mellett a legfejlettebb országok polgárai ugyan le tudják cserélni az autóikat környezetbarát járműre, a többség számára az elérhetetlen cél. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy több elemzés is azt hozta ki, hogy nem áll rendelkezésre elegendő nyersanyag ahhoz, hogy az elavult technológiát teljesen lecserélendő elegendő akkumulátort, és így teljesen elektromos autót gyártsanak a következő időszakban.

A Toyota szkepticizmusa persze nem azt jelenti, hogy ne folytatnának komoly kutatásokat, és ne akarnák kiváltani a régi típusú robbanómotorokat. Ugyanakkor a társaság vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte nem csak egyetlen út létezik a szén-dioxid semleges közlekedés elérésére. Éppen ezért a japán óriásvállalat kitart a korábban megkezdett fejlesztései mellett és vizsgálják a szénsemleges szintetikus üzemanyagokat, a hidrogén üzemanyagcellákat és a közvetlenül hidrogént égető motorok alkalmazását is.

Ráadásul nem csak az akkumulátorokhoz szükséges alapanyagokkal van gond. A 2020 végétől jelentkező, és immár akutnak mondható chiphiány kapcsán ugyanis továbbra sem várható megnyugtató megoldás a szakértők szerint. A globális autóiparban szerintük a félvezetők hiánya a következő években is fennmarad, ezt azzal indokolják, hogy az elektromos autókba jóval több chip kell. Emiatt viszont nehéz prognosztizálni, hogy az elektromos járművekre való átállás valóban felgyorsul-e olyan mértékben, ahogyan azt az iparágban tevékenykedők szeretnék.

A chiphiány velünk marad

Hassane El-Khoury, az egyesült államokbeli Onsemi chipgyártó vezérigazgatója a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy már most teljesen lekötötték a szilícium-karbid chip (SiC) kapacitásukat. Ez azért fontos, mert ez a vállalat a terület egyik legfontosabb autóipari beszállítója. Az elektromos autókban nagyrészt használt fejlett félvezetők gyártási kapacitását a vállalat állítólag folyamatosan növeli, de így sem tudja maradéktalanul kielégíteni a vásárlók igényeit. Ugyanakkor a termelés további növelését nem lehet egyik hónapról a másikra megvalósítani, így 2023-ban komoly változás nem várható. Nem az Onsemi az egyetlen nagy autóipari chipgyártó, amely pesszimista, hasonlóan látja a helyzetet a kapacitások kapcsán a német Infineon. A cég vezérigazgatója, Jochen Hanebeck az üzleti napilapnak azt mondta: „Elég hosszú ideig tartó hiányra számítok”. Hogy folytassuk a sort, az iparág más komoly szereplői, az STMicroelectronics, az NXP Semiconductors és a Nexperia sem kecsegtetnek a helyzet jövő évi megoldásával.

De nemcsak a chipgyártók, hanem a vezető autóipari csoportok is óvatosak az ellátási helyzet kapcsán, sőt többen konkrétan igyekeznek felkészülni a jövőbeni problémákra. Carlos Tavares, a világ negyedik legnagyobb autógyártója, a Stellantis vezérigazgatója például úgy vélekedett a közelmúltban, hogy a félvezetők hiánya jövőre is kísérteni fogja az autóipart.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ausztriában sincs kolbászból a kerítés: több mint egyéves csúcsra pörgött az infláció
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 15:46
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,5 százalék, tavaly április óta a leggyorsabb volt júliusban, miután júniusban 3,3 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) pénteken közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter bejelentette, hogy mit lépnek a nagy vámmegállapodásra
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 15:16
A kormány munkacsoportot hozott létre tíz stratégiai partnervállalattal az amerikai-európai vámmegállapodás negatív következményeinek kiküszöbölése érdekében – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Makro / Külgazdaság Kiosztott 45 milliárd forintot a kormány
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 12:51
45 milliárd forintot már kifizettek.
Makro / Külgazdaság Sokan örülhetnek, újabb európai nagyvárosba indít járatot a Wizz Air
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 12:17
Az első menetrend szerinti járat 2025. október 28-án indul.
Makro / Külgazdaság Infláció a kutakon, még drágább lesz a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 10:32
A héten szombaton tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság Aggasztó jelek: gyengélkedik a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 09:29
A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júliusi értéke: 50,7.
Makro / Külgazdaság Volt jegybankelnök: Jobb az óvatosság
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 09:05
Bod Péter Ákos a hitelezési folyamatokat mutatta be közelebbről.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor élőben jelentette be: két új akcióterv jön
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 08:47
Az állami médiában beszélt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Megdöbbentő adatot közölt a KSH a lakásépítésekről
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 08:33
Nagyon kevés új lakás épül, főleg vidéken.
Makro / Külgazdaság Mit ártott Donald Trumpnak a szélenergia?
Litván Dániel | 2025. augusztus 1. 05:59
Elképesztő állításokkal támadta a szélenergiát az amerikai elnök még az Ursula von der Leyennel folytatott vámtárgyalásokon is. De mi igaz abból, amit mond, és miért zavarják ennyire a szélerőművek?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG