Már nem lehet megállítani, így az USA elengedte az Északi Áramlat 2-t
További büntetőintézkedések nélkül fejezhetik be a kivitelezők az orosz földgázvezeték építését, viszont Washington és Berlin is azonnali szakciókat ígér, amennyiben Moszkva politikai fegyverként kezdi el használni a vezetéket. Ukrajna és Lengyelország tilatkozik, szerintük a projekt aláássa az európai energiabiztonság jövőjét. De az USA-ban sincs egyetértés a gázvezeték lehetséges geopolitikai hatásairól. Moszkva öröme felhőtlen.
Az Egyesült Államok és Németország megállapodásra jutottak az Északi Áramlat 2 orosz földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban, anélkül, hogy további amerikai büntetőintézkedések bevezetésére kerülne sor - nyilatkozta egy vezető amerikai tisztségviselő szerdán.
Victoria Nuland politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár az amerikai szenátus külügyi bizottsága meghallgatásán azt mondta, hogy a két kormány hamarosan bejelenti a megállapodás részleteit, amely a 11 milliárd dolláros projekt lehetséges következményeivel kapcsolatos amerikai és kelet-közép-európai aggodalmakat hivatott kezelni.
Mindazonáltal erős kétpárti ellenkezés tapasztalható a Balti-tenger alatt húzódó vezeték építésével kapcsolatban az amerikai kongresszusban, illetve Ukrajnában és Lengyelországban is, mivel attól tartanak, hogy a projekt aláássa az európai energiabiztonság jövőjét. Csakúgy, mint a korábbi Trump-adminisztráció, a jelenlegi Biden-adminisztráció is ellenzi a 98 százalékban már befejezett Északi Áramlat 2 felépítését, de meggyőződésük, hogy az amerikai szankciók már nem fogják megállítani a projektet.
Washington és Berlin elkötelezettek amellett, hogy büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot és a német vállalatokat, amennyiben Moszkva politikai fegyverként használná a projektet - mutatott rá az államtitkár. Mint kifejtette, Németország magától is lépéseket fog tenni, és támogatni fogja az Európai Unió szankcióit is, amennyiben Oroszország fegyverként használná az energiapolitikát vagy agresszívan lépne fel Ukrajnával szemben. Hangsúlyozta, hogy Németország támogatni fogja a 2024-ben lejáró orosz-ukrán tranzitmegállapodás meghosszabbítását is.
Victoria Nuland határozottan cáfolta azokat az értesüléseket, hogy figyelmeztették Ukrajnát, hogy nyilvánosan ne tegyen panaszt a megállapodással kapcsolatban, és aláhúzta, hogy Derek Chollet, az amerikai külügyminisztérium tanácsosa ezen a héten Kijevbe és Varsóba látogatott, hogy tájékoztassa őket az ukrán és lengyel vezetést a megegyezésről.
A Fehér Ház szerdai bejelentése szerint Joe Biden amerikai elnök augusztus 31-én hivatalában fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és a találkozó során többek között biztonságpolitikai és energiabiztonsági kérdésekről is tárgyal majd partnerével.
Német kormányforrások szerint Angel Merkel német kancellár szerdán este telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, többek között az Észak Áramlat 2 projekttel kapcsolatban. Angela Merkel vélhetően részletesen elmagyarázta Putyin elnöknek azt az áttörést, amelyet a földgázvezetékkel kapcsolatos, évek óta húzódó német-amerikai vitában a minap sikerült elérni. Ulrike Demmer német kormányszóvivő-helyettes szerint a telefonbeszélgetés másik témája a kelet-ukrajnai konfliktus békés megoldását célzó minszki megállapodás végrehajtása volt.
Egy vagyont ígér Ukrajnának Berlin
Németország további mintegy 245 millió dollár (75 milliárd forint) pénzügyi segélyt helyezett kilátásba Ukrajnának az Északi Áramlat 2 orosz földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban Berlin és Washington között létrejött, szerdán közzétett megállapodás keretében.
A német vezetés az összegből hozzávetőleg 70 millió dollárt fektet be bilaterális energetikai projektekbe. Az egyezség szerint különös figyelmet fordítanak a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyság fokozását szolgáló projektekre. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz egy új, 1 milliárd dolláros alap létrehozásához is, amely Ukrajna energiafüggetlenségét hivatott javítani. Németország kezdetben mintegy 175 millió dollárral járul hozzá az alap létrehozásához.
Egyelőre azonban nem világos a támogatások kifizetésének ütemezése. A dokumentum szerint a német kormány "az elkövetkező költségvetési években erőfeszítéseket fog tenni az alappal kapcsolatos kötelezettségvállalásai növelésére". Németország elkötelezte magát amellett is, hogy szorgalmazni fogja az ukrajnai energetikai projektek 1,77 milliárd dollárig terjedő támogatását az uniós költségvetésből 2021 és 2027 között.
"Kellő választ" kér Varsó és Kijev, Moszkva örül
Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték létesítésére adandó "kellő válasz" megtalálására szólították fel az Egyesült Államokat és Németországot közös szerdai nyilatkozatukban Zbigniew Rau lengyel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Balti-tenger alatt húzódó, a 98 százalékban már befejezett Északi Áramlat-2-ről Rau és Kuleba felidézték: a gázvezeték építéséről 2015-ben született döntés, "alig néhány hónappal az ukrán terület (a Krím félsziget) törvénytelen orosz megszállását követően". Az akkor keletkezett biztonsági és politikai válságot "lényegesen elmélyíti", hogy a politikai szereplők jelenleg lemondanak a gázvezeték üzembe helyezésének leállítását célzó próbálkozásokról. A döntés politikai, katonai és energiabiztonsági fenyegetést jelent Ukrajnára és Közép-Európára nézve, egyúttal növeli Oroszország képességét arra, hogy destabilizálja az európai biztonsági helyzetet, tartósítsa a NATO-n, valamint az Európai Unión belüli nézeteltéréseket - olvasható a nyilatkozatban.
A két külügyminiszter szerint a biztonsági fenyegetést csak demokratikus módon, vagyis az Északi Áramlat-2 által a leginkább veszélyeztetett országok kormányaival folytatott egyeztetések útján lehet elhárítani. A biztonsági hiányosságok kiküszöbölését célzó eddigi próbálkozások azonban felületesek és elégtelenek - hangsúlyozták.
Az Északi Áramlat 2 gázvezeték csövei a balti-tengeri Rügen-szigeten lévő Mukran kikötőjében 2020. december 4-én. (Fotó: MTI/AP/DPA/Stefan Sauer)
A lengyel és az ukrán diplomáciai vezető olyan lépésekre szólította fel az Egyesült Államokat és Németországot, melyek révén "kellő választ találnak a térségünkben keletkező biztonsági válságra". Hozzátették, hogy e helyzetnek "Oroszország az egyetlen haszonélvezője". Varsó és Kijev együtt fognak működni szövetségeseikkel, hogy a biztonsági válság megoldását célzó lépések kidolgozásáig akadályoztassák az Északi Áramlat-2 projektjét - ígérték Rau és Kuleba a nyilatkozatban.
Kuleba később bejelentette, hogy Kijev hivatalos egyeztetéseket kezd az Európai Unióval és Németországgal az Északi Áramlat 2 miatt. A Twitteren közzétett üzenetében azt írta, hogy már megküldték az erre vonatkozó jegyzéket Brüsszelnek és Berlinnek.
Moszkva ugyanakkor üdvözölte az egyezséget. Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke szerint a megállapodás lehetőséget nyújt majd az Északi Áramlat 2 befejezéséhez és üzembe helyezéséhez. Mindemellett feltételeket szabott az Ukrajna számára rendkívül fontos gáztranzit 2024-et követő meghosszabbításához, ehhez ugyanis - mint fogalmazott - Kijevnek bizonyságot kell tennie arról, hogy képes "konstruktív partnerként" eljárni. Hozzátette, hogy "rendes körülmények között senki sem fog nyomást kifejteni Ukrajnára. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy az új tranzitszerződésről szóló tárgyalások kizárólag kereskedelmi természetűek lehetnek.
