Mivel a jegybank szándéka, hogy a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten tartsa az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem konvencionális eszközökre kerül át.
Az ilyen típusú döntéseket az elmúlt néhány alkalommal nem az ülés után hozták nyilvánosságra, de számítunk arra, hogy még idén megismerhetjük a következő sorozatot. November 3-án Nagy Márton egy szűk körű háttérbeszélgetésen úgy nyilatkozott, hogy a jegybank erősen gondolkozik azon, hogy monetáris enyhítést hajtson végre – írja elemzésében az Equilor
Hogyan változik az inflációs pálya?
Az inflációs alapfolyamat mutatók mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Októberben a fogyasztói árak éves alapon 0,1 százalékos növekedést mutattak, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek szezonális hatása miatt. A tartós fogyasztási cikkekben jelentkező nyomást már az erősödő hazai kereslet és a gyengébb forint számlájára is írhatjuk.
Novemberben tovább folytatódhat a refláció a bázishatás következtében, de az inflációs célt várhatóan nem éri el 2017 közepe előtt. Az alapfolyamatok tehát nem jelentenek akadályt az MNB számára, hogy céljait megvalósítsa: a kibocsátási rés záródásával az árazás és a bérezés középtávon is a jegybanki inflációs céllal összhangban alakuljon.
Most mindenki a pénteket várja
Ebben a környezetben az MNB által kívánatosnak tartott hozamcsökkenés automatikusan bekövetkezne, ha Magyarország államadós-osztályzata még az őszi szezonban javulna. Erre már csak most pénteken van lehetőség, amikor a Fitch Ratings elvégezheti a magyar államadós-osztályzatok értékelését.
A Fitch értékelése elsősorban az államadósság csökkenésére és annak deviza-kitettsége alapul. A stabil gazdaságpolitika szintén kitétel, amelyet az elmúlt hetekben a kormányzati kommunikáció is megerősíteni kívánt.
Csökken a kötvények népszerűsége
Mindeközben a külföldiek kezében tartott kötvényállomány továbbra is csökken, az elmúlt hónapok állampapír-piaci mozgásait elsősorban az önfinanszírozási program megvalósítási lépései határozták meg.
A tavaly nyár óta tartó kamatcsere-tenderek sorozata a bankokat a kötvénypiac felé mozdítja el, az IRS tenderek pedig csökkentik a külföldiek részarányát a magyar fix hozamú instrumentumokban. Az MNB két legutóbbi lépése: a fix tartalékráta bevezetése és a kamatfolyosó 25 bázisponttal történő eltolása szintén a hazai banki jelenlétet erősíti.
Sürgősen az amerikaiakat követné. 
