Az elmúlt napokban a forint látványosan kitört a korábbi hónapokban megszokott 320-325-ös sávból, és 318 alá szaladt az árfolyam annak köszönhetően, hogy a jegybanki nyilatkozatok alapján küszöbön áll a szigorítás. Kérdés persze, hogy amit most látunk a forint árfolyamában, az egy tartós fordulat, vagy csak átmeneti erősödés.
|
| Euró/forint. Nagy áttörés után forinterősödés (eurógyengülés) |
Jegybanki célon az infláció
A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, Hajósi Péter szerint az infláció kétségtelenül gyorsul, hiszen az MNB által most irányadónak tekintett maginfláció decemberben 2,9 százalékra emelkedett, amire előbb-utóbb a jegybanknak is reagálnia kell. Ez a várt monetáris szigorítás – ahogy azt az elmúlt napokban láthattuk is – pozitív erőként hathat a forintra, kérdés, hogy valóban megtörténik-e. Ráadásul a hazai fizetőeszköz árfolyamát ennél jóval összetettebb hatások mozgatják, így nem egyértelmű, hogy a keddi kamatdöntést követően is marad a most látott 318 körüli euró/forint árfolyam.
Negatív kockázatok
A szakember szerint jelenleg a gyengülő árfolyam mellett szól, hogy a forintot korábban támogató folyó fizetési többlet csökken, és az is erősen kérdéses, hogy a jövőben hogyan változik az EU-ból kapott pénzek mértéke – többek között a britek kilépése miatt. Eközben a világgazdaság egyértelműen lassul, ez pedig befolyásolja a látványos magyar növekedést is, ami a tartós szerkezeti változások helyett sokkal inkább ciklikus és egyedi okoknak – pl. uniós forrásoknak – köszönhető, és jelenleg jóval a hosszú távon fenntartható növekedési pálya felett van. A forint felértékelődése így erősen rontaná az ország versenyképességét.
Nem sürgős
Ugyanakkor nagyban lecsökkent az ország devizakitettségéből eredő árfolyamkockázat, hiszen a háztartásoknál gyakorlatilag eltűnt a devizahitel, és az állam is jelentősen csökkentette deviza eszközeinek állományát. Mindezekből a folyamatokból leginkább az rajzolódik ki, hogy a keddi kamatdöntésnél a befektetők csalódhatnak, hiszen az MNB egyelőre nem fogja elsietni a kamatemelést, hanem inkább a nem konvencionális eszközök fokozatos leépítésével fogja visszahúzni év végére a rövid hozamokat a 0,9-1 százalékos szintekre.
Így a még jóval a biztonságosabbnak tekintett cseh és lengyel kamatok alatt maradunk, ami miatt a forint továbbra is érzékeny marad a külső folyamatokra. Ha a világgazdaság lassulása pedig idővel hozzánk is begyűrűzik, a forint leértékelésével lehet majd segíteni a kifulladó növekedést. A befektetőknek ezért fokozatos euróvásárlással érdemes felkészülni a következő időszakra, és a síelésre készülőknek is érdemes mihamarabb megvenni az eurót – javasolja a befektetési szakember.
Shortzárás
Véleményünk szerint a forint árfolyama máshogy is reagálhat, több ok miatt. Egyrészt úgy gondoljuk, hogy a január 16-i jegybanki jelzés nem elsősorban új forintvételi pozíciók nyitását okozta, hanem a korábban nyitott, gyengülésre játszó shortok zárását. Ha így van, a jegybanki lazítás elmaradása esetén nem várható jelentős gyengülés, a lényeges reakció persze az, hogy a döntés után 2-3 nappal milyen irány alakul ki.
Hosszabb táv
Ami a makrogazdasági folyamatokat illeti: a fizetési mérleg egyébként igen szép többletének csökkenése csak átmeneti, mivel a jelenleg zajló nagyberuházások jövőre megkezdik a termelést, és ezek elsősorban az exportot fogják erősíteni. Ha pedig nagy az exporttöbblet, és így összességében a fizetési mérleg többlete, akkor ez a hazai valuta erősödésének irányában hat, véleményünk szerint ezt az elmúlt években a lakossági devizahitelek és az államadósság erőteljes forintra konvertálása ellensúlyozta. Lakossági devizahitel azonban már érdemben nincs, az államadósságnak pedig csak 20 százaléka áll fenn devizában, így a devizaigény ebből a szempontból fokozatosan csökkenhet.
Bérfelzárkózás
Van ugyanakkor egy rendkívül lényeges szempont: a forint vásárlóerő-paritás szempontjából rendkívül alulértékelt. Ez önmagában nem feltétlenül lenne baj, de miután egy munkaerő-áramlási zónában vagyunk sokkal nagyobb bérű országokkal, a munkaerő elvándorlása miatt elengedhetetlen a bérfelzárkózás, és ebben kulcsszerepet játszik a forintárfolyam. A gyengülő forint akadályozná, az erősödő segítené a bérfelzárkózást, nem tartjuk kizártnak, hogy erre a döntéshozók is odafigyelnek, még ha ezt nem is kommunikálják a piac felé.
Mit léphet a jegybank?
A helyzetet kissé bonyolítja, hogy a jegybank döntése nem ugyanazt jelenti, mint régebben. Akkor egyszerűen csak csökkentette vagy növelte az alapkamatot (csak érdekességképpen: 2011 óta csak csökkentés volt), ugyanakkor azóta egyrészt az alapkamat jelentősége megváltozott (lecsökkent), másrészt az utóbbi időben úgynevezett nem konvencionális eszközöket is használt az MNB a piaci kamatszint lejjebb nyomására.
A jegybanki alapkamat korábban a bankok által a jegybanknál 3 hónapra elhelyezett betét kamatát jelentette, most viszont csak a bankok kötelezően a jegybanknál elhelyezendő tartalékára fizetett kamatot. Sokkal nagyobb jelentősége lett a bankok által a jegybanknál elhelyezett egynapos betét, illetve az onnan felvett egynapos hitel kamatának. Előbbi jelenleg negatív tartományban van, -0,15 százalék, utóbbi megegyezik az alapkamat szintjével, 0,9 százalék. A kettő közti különbség a kamatfolyosó.
Ha a jegybank szigorítani szeretne monetáris politikáján, akkor elsősorban ezeket emelheti meg, de még ezt megelőzően valószínűbb, hogy a devizaswap ügyletek mennyiségét fogja csökkenteni, amivel többletlikviditást hoz létre a bankközi piacon, a többletlikviditás összege jelenleg 1987 milliárd forint. Kérdés, hogy a szereplők melyikre számítanak és azt hogyan ítélik meg, de bármelyikre kerül is sor, hosszú idő után az lesz az első monetáris szigorítási lépés. Ennek bekövetkezését várják a befektetők a keddi döntésen, rövidesen megtudjuk, sor kerül-e rá.
Váratlanul meghalt a Strabag vezérigazgatója, Klemens Haselsteiner. 
