Még csak a kezdet? Valami elindult az arab nők életében

(EPA/AHMED YOSRI)

A rendelkezést szerdán hagyta jóvá Szalmán szaúd-arábiai király. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az új törvény mikor lép hatályba. Az országban korábban annyira korlátozták a nők önállóságát, hogy saját személyes iratokkal sem rendelkezhettek, hanem a legközelebbi férfirokon igazolványaiban voltak külön rubrikák a feleség, az anya, a leánytestvér, a leánygyermek adatai számára.

Amióta a forrófejű koronaherceg, Mohamed bin Szalmán megindította grandiózus tervét a nagy nyugati nyitásról (Saudi Vision 2030) sok minden változott a királyságban. Az egyébként erősen vitatható, hogy összességében ezek a változások pozitívnak vagy negatívnak tekinthetőek-e, hiszen például a herceg utasításának köszönhetően tartóztatták le korrupció vádjával a királyi család több tagját, valamint egyes feltételezések szerint Dzsamal Hasogdzsi újságíró meggyilkoltatása mögött is ő állhatott.

Ezzel együtt a szaúdi nők helyzete sokat javult az elmúlt időszakban, hiszen végre lehetőséget kaptak arra, hogy jogosítványt szerezzenek, és több stadionba és közösségi rendezvényre is beengedik őket. A mostani bejelentés is a folyamat következő állomásának tekinthető, csakhogy az ide vezető út elég göröngyös volt. Sőt, mondhatjuk úgy is, hogyha a sorozatos, nemzetközi figyelmet kapó botrányok nem történtek volna meg, akkor a szaúdi nők szinte biztos, hogy nem kapják meg a szabad utazás jogát.

Rahaf menekül

Rahaf Mohammed neve már a Time legbefolyásosabb internetes személyiségeit összesítő listáján is szerepelt – egyáltalán nem véletlenül, hiszen többek közt az ő ügye indította el a szabad utazási jog megadásához vezető folyamatot.

A tinédzser éppen egy nyaralásból tartott haza, mikor elszökött a családjától Bangkokban, a Twitteren nyíltan beszélve arról, hogy milyen pocsék helyzetben vannak az arab királyságban a nők. Az útlevelétől megfosztott tinédzser a deportációtól való félelmében elbarikádozta magát egy thai szállodában, mivel ha a családja visszavitte volna Szaúd-Arábiába, akár ki is végezhették volna. Egy nap alatt 45 ezer követőt szerzett, és a #SaveRahaf hashtag olyannyira népszerűvé vált, hogy az ENSZ menekültügyi ügynökségének is felkeltette a figyelmét az ügy, és végül ennek köszönhetően kapott menedékjogot Kanadában.

Rahaf története ugyan jó véget ért, de messze nem ő volt az egyetlen szaúdi nő, aki a menekülést választotta – a szökésben levő asszonyok és lányok nem csak a családjuk, hanem az ország rendőrsége elől is bujkálnak, mivel akit elfognak a hatóságok, azt mindenképpen hazakényszerítik, nem törődve az esetlegesen rájuk váró büntetéssel.

Jócskán van hová fejlődni

A most elfogadott törvények mellett a nők lehetőséget kapnak arra is, hogy saját maguk jegyeztessék be a házasságukat, és intézhessék ezentúl a gyerekeik ügyeit is.  A ma elfogadott rendelkezésekkel azonban még mindig nem sikerült elérni a teljes egyenlőséget: a leánygyerekeknek például továbbra is szükségük van az apjuk (vagy - amennyiben ő már nem él - a legközelebbi férfirokon) beleegyezésére, ha férjhez akarnak menni.

A szaúd-arábiai állampolgárság szintén csak apai ágon jár a gyerekeknek, tehát ha egy szaúd-arábiai nő külföldihez megy férjhez, gyerekei nem kapják meg automatikusan az állampolgárságot, és az ezzel járó privilégiumokat sem.

Egy sötét ügy

A szaúdi változtatás intő jel lehet a térség többi arab országának is, köztük az Egyesült Arab Emírségeknek is, ahonnan 2018-ban egy magas rangú hercegnő, Latifa al Maktoum, aki egyébként a dubaji sejk lánya, menekült el. A most 33 éves nőt szállító hajót végül az indiai partok mentén tartóztatták fel, a hajó legénysége, valamint a hercegnő francia és finn barátai néhány napra nyomtalanul eltűntek. Miután Finnországban is kiadták a hivatalos körözést az eltűnés miatt, a legénységet és a hercegnő barátait szabadon engedték, ám Latifát azóta gyakorlatilag nem látta senki. Az Emírségek hivatalos álláspontja az, hogy a nő otthon van Dubajban. A hercegnő szökésekor egy videót is készített arról, hogy miért döntött így:

Mary Robinson, volt ír elnök és az ENSZ egykori emberi jogi biztosa a sejk egyik feleségének (Haja hercegnő) meghívására az országba látogatott, és találkozott Latifával. Erről rossz minőségű fényképek is készültek, Robinson pedig arról beszélt, hogy „a fiatal nő megbánta a szökést, és miután ’problémái’ vannak, szerető családja gondozza.”

Ez a látogatás és a nyilatkozat azonban nem oszlatta el a kételyeket afelől, hogy a hercegnő milyen állapotban van, mivel egyrészt Robinson a mai napig jó barátságban van a sejk őt látogatóba hívó feleségével, másrészt a nő szökését segítő Tiina Jauhiainen nyíltan kijelentette, hogy a találkozó megrendezett volt. Ráadásul a hercegnő testvére, Samsa 2000-ben szintén megszökött, őt az Egyesült Királyságból kényszerítették haza, és azóta nem látták nyilvánosan.

Az ehhez hasonló ügyek egyre nagyobb visszhangot kapnak a nemzetközi sajtóban, így idő kérdése, hogy Szaúd-Arábia után a térség más országai is lépésre kényszerüljenek – ez pedig nők millióinak hozhat megnyugvást.