- Elemzők szerint a búza határidős jegyzésének ugrásszerű emelkedése várható hétfőn, mivel Oroszország kilépése a fekete-tengeri gabonamegállapodásból veszélybe sodorja az ukrán exportot. A búzapiacok nagyon érzékenyek voltak Moszkva nyolc hónapja tartó ukrajnai inváziójának fejleményeire, mivel mindkét ország a világ legnagyobb búzaexportőrei közé tartozik – írja a Reuters. Ukrajna szintén jelentős kukoricaszállító. A folyosó létrehozása, amely több mint 9 millió tonna gabona és olajos magvak szállítását tette lehetővé Ukrajna kikötőiből, hozzájárult a gabonapiacok stabilizálásához és a világpiaci árak visszafogásához, miután rekordszintet értek el. Ennek a viszonylagos nyugalomnak valószínűleg akkor lesz vége, amikor a világ két legaktívabb határidős búzaügylete (a chicagói és a párizsi) hétfőn megkezdi kereskedési hetét. „Oroszország bejelentése minden bizonnyal megemeli az árakat, és a hét elején nagyon valószínű, hogy áremelkedést fogunk látni, egyszerűen azért, mert kevesebb gabona fog érkezni Ukrajnából” – mondta a Reutersnek Arthur Portier, az Agritel tanácsadó cég szakértője.
- A moszkvai védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy kielemezte az orosz fekete-tengeri flottát megtámadó drónok roncsait, amelyeknek legalább az egyikét a megállapodás szerint gabonaszállító folyosó területéről, egy Ukrajna vagy a nyugati szövetségesei által használt civil hajóról indíthatták el. A tárca közleményében azt írta: a navigációs adattár elemzéséből kiderült, hogy a támadást Odessza közeléből, a tenger partjáról indították. A drónok a gabonaszállítás biztonságát garantálni hivatott folyosó mentén haladtak, majd ráfordultak a szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpontra – írták. Oroszország állítása szerint az egyik drónt pedig kifejezetten a gabonafolyosó területéről indították el. Moszkva megjegyezte: ez akár azt is jelentheti, hogy a pilóta nélküli repülőgépet az ukrán kikötőkből mezőgazdasági termékeket szállító, Ukrajna vagy nyugati szövetségesei által használt civil hajók egyikéről engedték fel. A drónok közül néhány kanadai navigációs eszközökkel volt felszerelve – tette hozzá a tárca.
- Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felszólította Oroszországot, hogy vizsgálja felül az ukrán gabonaexportról szóló megállapodásban való részvételének felfüggesztését. Az EU felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza döntését” – írta a Twitteren Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője vasárnap. Borrell szerint „Oroszország döntése a fekete-tengeri megállapodásban való részvétel felfüggesztéséről veszélyezteti a globális élelmiszerválság leküzdéséhez égetően szükséges gabonafélék és műtrágyák fő export útvonalát”.
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) October 30, 2022
The EU urges Russia to revert its decision.
- Fehéroroszország továbbra is támogatja Oroszország ukránok elleni fegyveres agresszióját. Az oroszok továbbra is áthelyezik egyes egységeiket ezen ország területére, így október 26-án Oroszországból katonai felszerelések egy újabb szállítmánya érkezett a breszti pályaudvarra. Emellett Brest és Malorita városa közötti településeken is orosz katonákat észleltek – áll az ukrán hadsereg főparancsnoksága által kiadott jelentésben.
- Az orosz vezetés, köztük Vlagyimir Putyin elnök továbbra is kész tárgyalni Ukrajnáról, a békéről, de a Nyugat veszélyes játékot űz az atomfegyverek kérdésében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap. Szergej Lavrov szerint „mindig készek leszünk meghallgatni, milyen javaslatai vannak nyugati partnereinknek a feszültség csökkentésére, így ha megkeresnek minket néhány reális javaslattal, az egyenlőséget és egymás érdekeinek tiszteletben tartását alapul véve, nem rajtunk fog múlni, ahogyan ez a múltban is mindig volt.” Lavrov riasztónak tartja, hogy Lengyelország mint helyszín „jelölt kíván lenni” az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek telepítésére. Lavrov hangsúlyozta: Washington képtelen feladni azt a vágyát, hogy mindenki felett uralkodjon, és hogy ez áll az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió azon kijelentései mögött, miszerint „katonai vereséget” kell mérni Oroszországra. Lavrov beszélt arról is, hogy veszélyes tendenciának tartja a német politikusoknak azt a törekvését, hogy elkerüljék a nácizmusért és a második világháború pusztításaiért vállalandó felelősséget. Emlékeztetett arra, hogy már jóval az ukrajnai háború kezdete előtt kezdték érezni orosz illetékesek német kollégáik részéről a velük való kommunikációjuk során azt a hozzáállást, hogy „mi, németek mindenkivel szemben mindent rendeztünk, nem tartozunk senkinek semmiért. Ezért ideje abbahagyni azokat a szemrehányásokat, hogy mi történt a második világháborúban”. Az orosz külügyminiszter ezt veszélyes megközelítésnek tartja. „Németországban most sokan – köztük a külügyminiszter is – azt mondják, hogy a németek soha nem felejtik el azokat a bűnöket, amelyeket az a nép követett el Hitler uralkodása alatt, a Harmadik Birodalom idején, ugyanakkor továbbra is azt állítják, hogy mindenkivel rendezték a számlát” – tette hozzá az orosz külügyminiszter. Azt is megjegyezte, hogy Európában megszólaltak olyanok, akik „meglehetősen felelőtlenül játszanak az atomfegyverek kérdésével”. „Februárban Jean-Yves Le Drian akkori francia külügyminiszter úgymond arra emlékeztetett: Oroszországnak nem szabad elfelejtenie, hogy a NATO-nak is van nukleáris fegyvere. Majd hirtelen megszólalt Ingo Gerhartz, a német légierő egyik tábornoka, aki szerint a NATO-nak fel kell készülnie egy nukleáris háborúra és atomfegyverek bevetésére, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig arra figyelmeztette, hogy ne merjen versenyezni velük. Egy német ajkáról ez egy nagyon leleplező kijelentés” – jelentette ki Lavrov.
- Tízezrek tüntettek vasárnap délután Prágában Ukrajna mellett, a félelem és a gyűlölet ellen. A „Csehország a félelem ellen. Megbirkózunk vele!” jelszó alatt megrendezett nagygyűlést a Millió pillanat a demokráciáért elnevezésű polgári mozgalom kezdeményezte. „Eljött az ideje, hogy kinyilvánítsuk szolidaritásunkat Ukrajnával. Meg kell mutatnunk, hogy a harminc éve kiharcolt demokratikus értékeinket nem hagyjuk elvenni, hogy nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni!” – mutatott rá Hana Třeštíková cseh filmrendező, a tüntetés egyik szónoka. A nagygyűlésen, amelynek résztvevőihez videóüzenetben Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége is szólt, több cseh politikus és ismert közéleti személyiség is részt vett. Megjelent mások között Milos Vystrcil, a parlamenti felsőház, a szenátus elnöke. Oroszország ma már nem az ukrán hadsereg, hanem a civil ukrán társadalom ellen harcol – mutatott rá az ukrán first lady. Bár az energetikai szektor elleni orosz támadások növelik a civil lakosság szenvedését, az ukránokat ezzel sem fogják megtörni – hangsúlyozta Zelenszka. A vasárnapi prágai tüntetés résztvevőit, akik fejei felett sok cseh, ukrán, európai uniós és amerikai zászló lengett, a szervezők több mint százezerre becsülték, a rendőrségi közlemény több tízezer emberről beszélt.
(MTI, The Guardian, Reuters)
Egy Oroszországból induló hajót tartóztattak fel. 
