|
| Hegyeshalom, menekültek (MTI Fotó: Mohai Balázs) |
Mikl-Leitner szerint az osztrák szociális rendszer nem bírna el még egyszer a tavalyihoz hasonló menekülthullámot, ugyanilyen túlterheltség esetén az osztrák állam a jövőben akár már a humanitárius feladatait sem tudná ellátni.
Meggyőződése szerint a szálláshelyek, a képzési és az ellátórendszer miatt szükség van felső korlátra azon államokban, amelyek a menekülteket befogadni és integrálni akarják.
A miniszter döntő jelentőségűnek nevezte, hogy az osztrák döntés elindít-e majd az unión belül egy dominó hatást, és más tagállam is foganatosít-e egyértelmű intézkedéseket.
A 37 501-ik ember
Az osztrák kormány a múlt héten arról döntött, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk Ausztriában. Január elseje óta 42 ezren érkeztek a balkáni útvonalon át Ausztriába.
Werner Faymann kancellár egy hétvégi lapinterjúban kijelentette: a 37 501-ik ember is benyújthat menekültkérelmet - azonban nem Ausztriában. Elmondása szerint a létszám felett érkezőket uniós határnál lévő befogadóközpontba szállíthatnák és onnan másik uniós országba küldhetnék.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párton (SPÖ) belül komoly belső vitákat gerjesztett a kormány múlt heti határozata a menedékkérők befogadásának korlátozásáról. Több tartományi tagszervezet tiltakozott a döntés ellen.
A párton belüli megosztottság továbbra is tart, a párt bécsi tagszervezetének néhány képviselője továbbra is tiltakozik a döntés ellen. Eva Maltschnig, a szociáldemokraták egyik bécsi szekcióvezetője a Der Standard című osztrák lap hétfőn megjelent számában arról beszélt, hogy a kancellár javaslata irreális, hiszen a hotspotok (menedékkérő-regisztrációs központok) még nem működnek a határok mentén. Franz Schnabl az SPÖ vezetőségi tagja reményét fejezte ki, hogy a párt tartja magát a humanitárius alapértékekhez.
Máshol is szigorítanak
Szerdán a menekültügyi törvény módosításáról dönt az osztrák parlament. A tervek szerint az időszakos menekültstátust három évre szigorítanák, és ezek után vizsgálnák meg minden egyes kérelem esetében, hogy visszaküldik-e a migránst származási országába. A jelenlegi szabályzás szerint öt év után vonhatják vissza a menedékkérelmet.
Határozottabb feltételekhez kötnék továbbá a családegyesítést, s azokat, akiknek menekültstátusuk van, csak három év elteltével követhetnék a hozzátartozók, de ez a feltétel a kiskorú gyermekekre nem vonatkozna. A migránsokat köteleznék a mielőbbi integrációra, a német nyelvi tanfolyamok és a demokratikus társadalmat bemutató értékteremő kurzusok látogatására.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
