|
| Orbán Viktor érkezik a brüsszeli EU-csúcsra 2019. június 20-án. EPA/JULIEN WARNAND |
Habár az Európai Néppárt hivatalosan csak ősszel dönt majd arról, hogy a pártszövetség tagja maradhat-e a Fidesz, a felszínen pedig továbbra is vannak villongások, „fű alatt” állítólag már megkezdődött a március óta felfüggesztett tagságú magyar kormánypárt rehabilitációja.
Fideszes jelöltek
A Die Welt úgy tudja, hogy a kulisszák mögött enyhül a feszültség: tárgyalások folynak, és mindkét oldal kis gesztusokat tesz a másik számára. A Néppárt például a felfüggesztés ellenére is Járóka Líviát jelölte (többek között) az Európai Parlament (EP) egyik alelnöki posztjára – a fideszes politikust végül (néppárti szavazatokkal) meg is választották.
A lap szerint Járóka jelölése az EP-frakciók közötti, a parlamenti posztok elosztásáról született alku része, mint ahogy az is az, hogy az EP-szakbizottságok alelnöki pozícióira végül öt fideszes képviselőt jelöltek. (Közülük kettőt ugyanakkor megtorpedóztak a baloldali, liberális és zöld képviselők: Kitört a háború az Európai Parlamentben, már készül az ellencsapás.)
Foghíjas jelentés
A Die Welt azt is tudni véli, hogy az úgynevezett Bölcsek Tanácsa – ez a háromtagú testület vizsgálja a Fidesz ügyét a Néppárton belül – úgy döntött: készülő jelentésébe nem veszi be azokat a témákat, amelyeket az uniós szerződések megsértése ügyében indított, de még függőben lévő uniós eljárások tárgyalnak.
A lapnak ezt a testület, valamint a magyar kormány köreiből is megerősítették. Ez pedig erősen lecsökkenti a vitatott témák számát.
Orbáni gesztusok
Ahogy arról korábban beszámoltunk, eközben a magyar kormány is számos olyan gesztust tett a Néppárt irányába, amely békülési szándékra utal.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter június elején arról beszélt a Die Weltnek, hogy bizonyos témákban a szociáldemokrata, a zöld és a liberális erőkkel is kooperálnának, és maradnának a pártcsaládban. A kabinet pedig két olyan kérdésben is visszavonulót fújt, amely korábban felzúdulást váltott ki a Néppártban. Egyrészt bejelentette, hogy eltörli a reklámadót, másrészt pedig elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését.
Összetett játszma
A Die Welt emlékeztet arra is, hogy a Néppárt-Fidesz-ügy, az uniós vezetői posztokról született alku, valamint az EP-n belüli pozíciók elosztása összefügg egymással. Ursula von der Leyen, akit végül hatalmas viták után jelölt az Európai Tanács az Európai Bizottság élére, például jelen állás szerint rá van utalva a fideszes EP-képviselők voksaira. (Az EP várhatóan kedden szavaz majd arról, hogy elfogadja-e von der Leyen jelölését – a szerk.)
Az EP-ben a szociáldemokraták már kritizálták von der Leyent amiatt, hogy nem határolódott el megfelelő mértékben Orbán Viktortól, ami azt bizonyítja, hogy nem akarja magára haragítani a magyar kormánypárti képviselőket.
Jelen állás szerint – írja a német lap – a Néppártnak amúgy is nyitnia kell a tőle jobbra álló, nemzeti-konzervatív erők felé, ha többséget szeretne az EP-ben (ha a zöldek és a szociáldemokraták nem szövetkeznek vele). Ez pedig megegyezik Orbán Viktor céljaival.
Októberben döntenek
A jobbközép pártcsalád előreláthatólag októberben dönt majd a Fidesz tagságáról, miután a Bölcsek Tanácsa bemutatta a jelentését.
Ki az az Ursula von der Leyen? Akkor most Orbán Viktor győzött? Tényleg jó neki, hogy ő lehet Európa főnöke? Jobb lesz-e mint Jean-Claude Juncker? Videókommentárunk a témában:
A kapcsolatok továbbfejlesztéséről is tárgyalnak. 
