A napokban írtunk arról, hogy az ország legismertebb nemzetközi repülőterén, a moszkvai Seremetyevon 1500 embertől elköszöntek, lezártak egy teljes terminált és elhalasztottak több, erre az évre tervezett fejlesztést. Nagyon megcsappant a nemzetközi bejövő forgalom és mivel az orosz repülőgépeket gyakorlatilag kitiltották Európából, a nyugatra indulók sem szállhattak fel.
Most arról jött hír, hogy a másik nagy moszkvai légikikötő, Domogyedovo (ami egyébként jóval nagyobb, mint a seremetyevoi) is nehéz hónapokat él át: márciusban 24 százalékkal esett az utasforgalom 2021 azonos időszakához képest. Tavaly közel 22 millióan érkeztek vagy indultak innen, idén jó, ha ennek a kétharmadát elérik. Itt inkább a belföldi járatok fordulnak meg, s még nagyobb, 37 százalékos volt a visszaesés. Vannak persze külföldiek is, például Dubajba, Taskentbe vagy Jerevánba tartók, ezek a desztinációk viszont 40 százalékot nőttek.
A hivatalosan Lomonoszov repülőtérnek nevezett objektumban az invázió előtt 37 külföldi légitársaság működött, köztük a Star Alliance nemzetközi légi szövetség nagy tagjai. Ám ők a szankciók miatt eltűntek, így most két kisebb és egy közepes méretű orosz légitársaságot szolgálnak ki, valójában ezek tartják életben. Eredetileg itt is azt hitték, hogy nem lesz szükség külső mentőövre, végül mégiscsak örülhetnek.
Az orosz repülőterek többsége hasonló vagy rosszabb helyzetben van. Az Ukrajna elleni támadás nyomán nem csupán a nyugati célpontok zárultak be, de visszaesett az utasforgalom is. A BTB Bank elemzői szerint legalább 20 százalékos csökkenés volt 2021 első negyedévéhez képest. Viszonylag gyorsan léptek az üzemeltetők, már február végén 11 repülőteret vagy teljesen bezártak vagy erősen korlátozták a kapacitásokat, főleg az ország középső és déli körzeteiről van szó.
A déli és egyes középső régiókban lezárt repülőterek egy része közel van Ukrajnához. Átmeneti kivonásuk nyilvánvalóan biztonsági okok miatt következett be. Köztük van például Voronyezs, Lipeck, Brjanszk, Kurszk, Krasznodar vagy a doni Rosztov.
Nem véletlen, hogy a kormány – a Roszavia állami légügyi hatóságon keresztül – 1,5 milliárd rubeles gyors segélyt szavazott meg az állami tartalékalapból. A működési költség egy részét fedezhetik ebből idén és elejét vehetik a további elbocsátásoknak. A hatóság természetesen szigorúan ellenőrzi a pénz hatékony és az eredeti célt szolgáló felhasználását. Jövő februárban jelentés is készül erről – közölte az Interfax hírügynökség.
Az orosz repülőtereken „békeidőben” évente több tízmillióan fordulnak meg. A kiutazó turizmus egyik fontos támaszai, oroszok milliói keresik fel a nyugat-európai, az észak-amerikai, a távol-keleti és az arab célpontokat. Még ennél is fontosabb a hatalmas országon belüli légi forgalom, a nagy távolságok miatt sokan csak repülővel tudnak eljutni a célállomásra, közben nem ritka, hogy többször is átszállnak a belföldi repülőtereken.
Néhány európai repülőteret nagyobb nemzetközi sport vagy kulturális események előtt sikeresen bővítettek. A 2018-es labdarúgó világbajnokságra készülve Szentpétervár fő légikikötője, Pulkovo is átesett egy kisebb ráncfelvarráson, ma gyakorlatilag közel van a szolgáltatások színvonala a nemzetközi sztenderdekhez. A legnagyobb repülőtereken mindenütt vannak kisebb-nagyobb boltok, sok-sok étterem, sok nemzetközi üzletlánc jelent meg és az üzleti várók száma is növekedett némelyiknél.
Vlagyimir Putyin elnök a háború második hónapjának elején már több ágazat számára is kilátásba helyezte hasonló állami segítség folyósítását. Főleg a hazai gyártó vállalatokat részesítik ilyen mankóban, jobbára a járulék-és adófizetési kötelezettségük elhalasztásával és kedvezményes hitelekkel. A helyi MÁV (RZSD)-nál a távol-keleti és közép-oroszországi vonalak bővítésére és korszerűsítésére adott új, valójában előrehozott állami megrendelésekkel igyekeznek a víz felszíne felett tartani a vállalatot.
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
