|
| Passau, Németország (fotó: Wikimedia Commons) |
A menekültek megalapozhatják a következő német gazdasági csodát – jósolta ősszel a Daimler vezérigazgatója, Dieter Zetsche, de hasonlóan lelkes volt a Deutsche Bank vezető közgazdásza, David Folkerts-Landau is. Az N24 elemzése szerint mások a nyugdíjmizéria, a német társadalom vészes elöregedésének problémáját látták megoldani a menekültek által, vagy a gazdaságban érezhető komoly szakemberhiányt. (Mi is írtunk hasonlóan pozitív gazdasági előrejelzésekről, itt, itt, valamint itt.)
Azóta azonban differenciáltabbak és józanabb hangvételűek lettek a vélemények. A számítások általában azzal kezdődnek, hogy mennyibe is kerülnek a menekültek. Az N24 a híres Ifo intézetet idézi, eszerint tavaly 21 milliárd euróra rúgtak a költségek. Ma pedig egy másik becslést idéztünk, amely a tavaly év végi létszám másfélszeresével 22 milliárd eurót számol erre az évre és még több menekülttel majdnem 28 milliárdot a következőre.
Csak kevesen fognak gyorsan elhelyezkedni
Az Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) szekértője szerint nem az a kérdés, hogy a menekültek gazdasági hasznot hoznak-e a gazdaságnak, hanem az, hogy az általuk megtermelt értékek mikor haladják meg a kiadásokat. Ennek megbecsüléséhez azonban egy sor dolgot csak becsülni lehet, például azt, mennyi időbe telik majd, amíg a menekültek elhelyezkednek a munkaerő-piacon.
Erre a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak volt ma néhány érdekes száma. A menekültügyben is jelentős szerepet játszó munkaügyi hivatal (BA) egyik vezetője, Detlef Scheele úgy becsülte, hogy rövid távon a menekülteknek csak egy kis része tud elhelyezkedni, nem jelentenek konkurenciát a német munkavállalóknak.
Jövőre hitelből esznek a menekültek
„Nem szabad túl nagy elvárásokat támasztanunk, ha minden jól megy, akkor a beutazástól számított egy éven belül talán a tíz százalékuknak lesz majd munkája. Öt év múlva a fele, tíz év múlva a 70 százalékuk” – mondta a szakember.
Az Axel-Springer csoporthoz tartozó N24 szerint arra számítanak, hogy Németország ezt az évet még kihúzza további eladósodás nélkül is, de legkésőbb jövőre nőni fognak az adósságai a migrációs hullám miatt. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) szerint a GDP-arányos német adósság 0,8 százalékponttal lehet magasabb a menekültek miatt. (A menekültválság előtt a németek a rekordalacsony kamatokból és a rekordmagas foglalkoztatásból és adóbevételekből származó költségvetési többletet adósságcsökkentésre tervezték fordítani – a szerk.)
Elvonja a figyelmet más területekről
A cikk azonban hozzáteszi, hogy ez sem egy tragédia. Tavaly a Statista.com szerint a német államadósság jelentősen, a GDP 74,7 százalékáról 71,4 százalékára mérséklődött, erre az évre további mérséklődést várnak.
Egyes közgazdászok azt nehezményezik, hogy a menekültekre költött összegeket más céloktól vonják el, így például az infrastruktúra fejlesztésétől vagy az oktatástól, az ország digitális átállításától. Mások azt, hogy a menekültválság várhatóan éveken keresztül leköti majd az ország politikusainak minden erejét.
Ha nincs szakmád, jaj neked
Mások a társadalmi konfliktusok éleződésétől tartanak, például az alacsony bérű dolgozók körében. Jelenleg 1,2 millió képzetlen munkanélküli van Németországban, és csak százezer olyan állás, ahová ők is alkalmasak lennének. A szakképzett menekültek, bevándorlók elhelyezkedésének kérdése is problémás, mert a képzettségük szintje alacsonyabb, mint a németeké. Attól tartanak, hogy a munkaerő-hiány ellenére sok menekült hosszabb időre munkanélküli marad.
A német munkanélküliségi adatok egyelőre kiválóak, a kilencvenes évek eleje, a német újraegyesítés óta nem látott alacsony értékeket produkálnak. Az adatok lassú átfutása miatt azonban csak késleltetve, 2016 második felében várható, hogy nő a munkanélküliek száma a menekültekkel, az idén még csak 130 ezer fővel.
Ne keverjük a menekültet a g. bevándorlóval
Az is veszélyes, ha a menekülteket összekeverik a gazdasági bevándorlókkal. A gazdasági bevándorlók saját elhatározásukból keresnek új hazát, készülnek rá, érvényesülni szeretnének, általában szorgalmasan dolgoznak. Az életüket mentő menekültek sem tudásukban, sem mentálisan nincsenek felkészülve, hogy egy idegen kultúrában éljenek.
Ausztrál és korábbi német példák szerint a menekültek 10-15 évig is terhet jelenthetnek a befogadó társadalomra. (Bár a németek most, korábbi hibáikból is tanulva, a jelek szerint sokkal nagyobb gondot fordítanak az integrációra – a szerk.) Ezzel szemben a gazdasági menekültek igen korán pozitívan járulhatnak hozzá a társadalmi költségekhez (például ha valaki eleve dolgozni érkezik és rögtön dolgozni kezd).
Morális kötelesség
Az N24 cikke még hosszasan foglalkozik a német minimálbérrel és lakáshelyzettel is, majd levonja a következtetést: A menekültek befogadása morális kötelessége minden demokratikus államnak. Ettől azonban nem szabad gazdasági előnyöket várni. Ha Németország nem biztosítja a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy továbbra is prosperáló ország legyen, az a polgárai számára is végzetes lenne, és további háborús menekültek felvételére is képtelenné tenné.
Legalábbis egyelőre, de nem is kértek ilyet Moszkvában. 
