|
| Néptáncosok a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolásának közelgő évfordulója alkalmából Krími tavasz címmel meghirdetett vásári mulatságon Moszkvában 2019. március 16-án, a Krím Ukrajnától való elcsatolásának ötötdik évfordulója előtt két nappal. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov |
Egy fél évtized eltelt, amióta Vlagyimir Putyin bekebelezte a Krím félszigetet, ennek ára azonban továbbra is csak növekszik Oroszország számára - írja összefoglalójában a Bloomberg. A legtöbb ország még mindig nem fogadja el a fekete-tengeri térség Moszkvához való csatlakozása érdekében aláírt szerződést, miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió széles körű erőfeszítéseket tett arra, hogy Oroszországot szankciókkal büntesse. Eközben Oroszország továbbra is milliárdokat költ arra, hogy a Krímet integrálni tudja saját gazdaságába - új erőművekre és egy hatalmas híd építésére, ami összeköti a félszigetet az orosz szárazfölddel.
Mégsem volt olyan jó ötlet a Krím elcsatolása? Egyre több orosz gondolja így
A Krím bekebelezésének legnagyobb költsége az amerikai és EU-s szankciókból ered - ezek évről évre csak halmozódnak, sőt még ki is egészülnek az amerikai elnökválasztásba történt beavatkozás miatt kiszabott további büntetésekkel. Oroszország egyébként is megszenvedi, hogy alacsony az olaj ára - amely az ország fő exportcikke -, de gondot okoz a külföldi befektetések visszaesése és a jövedelmek stagnálása is. Egy nemrég publikált közvéleménykutatás már azt mutatja, hogy a Krím annektálásának megítélése országszerte elkezdett megkopni.
Az egyszeri orosz állampolgárok fizetése ugyanis nem igazán nőtt az elmúlt években, nagyjából havi 30 ezer rubelnél (bő 125 ezer forintnál) állt meg az átlagfizetés. Növekedés egyedül a Krím-félszigeten mérhető, de csak azért, mert itt most hozzák be a lemaradást az orosz átlaghoz. Az olajárak csökkenése eközben az elmúlt két évben recesszióba taszította a gazdaságot.
A már említett felmérés így arra jutott: ma már csak az oroszok 39 százaléka gondolja azt, hogy a Krím bekebelezése több jót hozott Oroszországnak, mint rosszat - míg ez az arány 2014 végén még 67 százalék volt.
Mekkora árat kell megfizetni a Krímért?
|
Putyin azt ígéri: jobban fogtok élni Jobban fogtok élni – ez volt a fő üzenete az orosz elnök évértékelő beszédének. Vlagyimir Putyin ígérete szerint növelik a családtámogatásokat, hogy megállítsák a népességfogyást, és emelik a nyugdíjakat. Figyelmeztetett: ha az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába, akkor Moszkva az ezeket befogadó országokat és az USA-t is célba fogja venni. Putyin népszerűsége az elmúlt egy évben érezhetően csökkent. Részletek korábbi összeállításunkban >> |
A Bloomberg Economics elemzői úgy számolnak, hogy a szankciók az orosz gazdaság teljesítményét 6 százalékkal vethették vissza az elmúlt 5 évben. Egy múlt év végén publikált tanulmány szerint a világ legnagyobb energiaexportőrének gazdasága 10 százalékkal, avagy 150 milliárd dollárral kisebb, mint amit a 2013 végi előrejelzések valószínűsítettek mostanra. Ebből 4 százalékért az olajár csökkenése felelős, a szankciók és egyéb tényezők pedig a többiért.
Arra kevés esély látszik, hogy a szankcióknak mostanában véget vetnek - az amerikai elnökválasztásba történő beavatkozás ráadásul tovább rontott a Krím bekebelezése miatt kialakult helyzeten. 2014 óta megnégyszereződött, 700 fölé emelkedett azon orosz vállalatok és magánszemélyek száma, amelyeket/akiket amerikai szankciók sújtanak. Az újabb kör pedig már a washingtoni törvényhozásban forog, amelyet ha elfogadnak, újabb büntetéseket léptethetnek életbe még idén.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
