Egy nemzetközi vírusszakértői csoport tegnap azt közölte, hogy olyan, a vuhani piacról származó genetikai adatokat találtak, amelyek összefüggésbe hozzák a koronavírust az ott értékesített nyestekkel. Mindez bizonyítékul szolgálhat arra, hogy az elmúlt évszázad legdurvább világjárványát egy fertőzött nyest okozhatta, amely az illegális vadkereskedelemnek köszönhetően került a piaci forgatagba.

A genetikai adatokat a Huanan Seafood Nagykereskedelmi Piacról és környékén vett mintákból vették 2020 januárjában, röviddel azután, hogy a kínai hatóságok bezárták a piacot, miután felmerült a gyanú, hogy egy új vírus innen szabadulhatott el. Addigra az állatokat már eltüntették, az ott dolgozók lemosták a falakat, a padlót, a fémketreceket és a szállításukra használt kocsikat.

A nemzetközi kutatócsoport a koronavírus-pozitív mintákban a nyestekhez tartozó nagy mennyiségű genetikai mintát talált.

Ám a vírus és az állat genetikai anyagának elegye nem bizonyíték arra, hogy maga a nyest volt fertőzött, és az is elképzelhető, hogy egy másik állatról terjedt át a vírus az emberekre, vagy fertőzött személyről terjedt tovább egy nyestre.

Az elemzés ugyanakkor megállapítja, hogy a nyestek - a rókákkal rokon állatok, amelyekről tudvalévő, hogy képesek terjeszteni a koronavírust - genetikai mintáját ugyanazon a helyen találták meg, ahol a koronavírusból származókat is. Ezek a bizonyítékok  szerintük mégis alátámaszthatják azt a forgatókönyvet, miszerint a vírus egy vadon élő állatból vándorolt át az emberre.

A nemzetközi kutatócsoport eredményeit részletesen tartalmazó jelentés még nem jelent meg, a The Atlantic elemzéséről a New York Times számolt be legfrissebb számában.

Az új bizonyítékok minden bizonnyal megrázzák a világjárvány eredetéről folyó vitát, ha nem is oldják meg a kezdeti kérdést. Ugyanis az elmúlt hetekben ismét előtérbe került az úgynevezett laborszivárgás-elmélet, amely szerint a koronavírus egy vuhani kutatólaboratóriumban bukkant fel, amely az amerikai rebulikánus képviselőházi meghallgatásokhoz vezetett.

A piacról származó genetikai adatok most az eddigi legkézzelfoghatóbb bizonyítékokat kínálják arra vonatkozóan, hogy a vírus miként szóródhatott szét az emberekben a laboratóriumon kívül élő vadállatokból. A minták azt is sugallják, hogy a kínai tudósok hiányos beszámolót adtak azokról a bizonyítékokról, amelyek részletesen bemutathatták volna a koronavírus terjedését a Huanan piacon.

Jeremy Kamil, a Louisiana-i Állami Egyetem Egészségtudományi Központjának virológusa - aki nem vett részt a tanulmányban -, azt mondta, hogy „a piacról származó korai Covid-minták igenis fertőzöttek voltak vadon élő állatok DNS-ével".

Bár szerinte mindez nem elég meggyőző bizonyíték, hogy egy fertőzött állat indította el a járványt, mégis reflektorfénybe helyezi az illegális állatkereskedelmet.

Érdekes, hogy kínai tudósok 2022 februárjában publikáltak egy tanulmányt, amelyben ugyanazokat a piaci mintákat vizsgálták, mint a nemzetközi tudósgárda. Ez a tanulmány arról számolt be, hogy a minták koronavírus-pozitívak voltak, de azt mutatták, hogy a vírus nem állatoktól, hanem fertőzött emberektől származott, akik ott vásároltak vagy dolgoztak a piacon.

Később ugyanezek a kutatók, akik közül néhányan a Kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központtal kapcsolatban állnak, közzétették a piacon lévő minták nyers adatait a GISAID-nak, a vírusok genetikai szekvenciáinak nemzetközi adattárában. (Ugyanezeket a kínai tudósokat csütörtökön nem lehetett elérni telefonon.)

Március 4-én Florence Débarre, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ evolúciós biológusa véletlenül a Huanan piaccal kapcsolatos információk után kutatott az adatbázisban, amikor azt vette észre, hogy a szokásosnál több szekvencia bukkan fel. Majd az elmúlt héten ismét bejelentkezett, és felfedezte, hogy még több új nyers adatot lát.

A vírusszakértők azóta várták a piacról a nyers szekvenciaadatokat, amióta a 2022 februári kínai jelentésből tudomást szereztek a minták létezéséről. Egy nemzetközi csapat – amelynek tagja volt Michael Worobey, az Arizonai Egyetem evolúciós biológusa; Kristian Andersen, a kaliforniai Scripps Kutatóintézet virológusa; és Edward Holmes, a Sydney-i Egyetem biológusa – az elmúlt héten meg is kezdte az új genetikai adatok feldolgozását, amikor egy minta különösen felkeltette a figyelmüket. Ez pedig a Huanan piac egy olyan standján dolgozó szállítókocsiból származik, ahol Dr. Holmes 2014-ben maga is járt, aki akkor azt tapasztalta, hogy egy madarakkal teli ketrec tetején szintén ketrecbe zárt nyestek voltak. Tehát ez pont egy olyan környezet, amely elősegíti az új vírusok terjedését.

A kutatócsoport aztán megállapította, hogy a 2020 elején egy targoncából vett minta a vírus és egy nyest genetikai anyagát tartalmazta.

„Viszonylag gyorsan rájöttünk, hogy az egyik mintában rengeteg nyestből származó nukleinsavat találtunk a vírusnukleinsav mellett” – mondta Stephen Goldstein, a Utahi Egyetem virológusa, aki szintén dolgozott a vizsgálatban. (A nukleinsavak azok a kémiai építőelemek, amelyek genetikai információt hordoznak.)

Azonban miután a nemzetközi csapat rábukkant az új adatokra, az online adattár szabályainak megfelelően, együttműködési ajánlattal fordult a fájlokat feltöltő kínai kutatókhoz. Ezt követően a szekvenciák eltűntek a GISAID-ből. Azóta sem világos, hogy ki távolította el őket, és miért.