Bár az Országgyűlés még egyik dokumentumra sem adta áldását, miután a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2014. évi költségvetési törvényt, majd néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozta a jövő évi adótörvények tervezetét, kezd tisztulni a kép a várható adóváltozásokkal kapcsolatban.

A korábbi évekhez képest kevésbé alakul át a kötelezettségek rendszere, de azért a könyvelők és adótanácsadók idén sem maradnak munka nélkül: a családi adókedvezmény levonható lesz a társadalombiztosításai járulékból, egyes esetekben mérséklődik a tavaly bevezetett kisadózók tételes adójának összege, kiterjesztik a népegészségügyi termékadót, valamint az első lakás megvásárlásához kapcsolódó illetékmentességet. (A részleteket lásd itt).

Több áfa, kata és tao és eho

Részben az említett intézkedéseknek, valamint a gazdaság alakulásának (bérnövekedés, infláció, stb.) eredményeképpen a Privátbankár.hu számításai szerint az idei évre várható 11 354 milliárd forintról az államháztartás összes adóbevétele (a járulékokkal együtt) jövőre 12 021 milliárd forintra emelkedik. Ha figyelembe vesszük a kormány által a jövő évre várt 2,4 százalékos inflációt is, akkor azt mondhatjuk, hogy az adóbevételek reálértéken 395 milliárd forinttal emelkednek.

Ebből mintegy 232 milliárd forint növekedést az általános forgalmi adóból vár a kormány. Vélhetően azzal összefüggésben, hogy a költségvetési törvényben szereplő prognózisában a háztartások fogyasztási kiadásainak 1,9 százalékos emelkedésével számol. További, mintegy 120 milliárd forint többletet vár reálértéken a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből (társasági adó, kata), és 41 milliárdot az egészségügyi hozzájárulásból. Ez utóbbit azzal magyarázza a kormány, hogy 2013 augusztusától a kamatjövedelem után is kell 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Figyelembe véve a jövő évi változásokat is, úgy tűnik, hogy egyes adónemek szintjén egyre távolabb kerülünk az uniós átlagtól. A GDP-arányos áfa-bevételek tekintetében például csak egy hajszállal maradunk el a listavezető Dániától, míg nálunk kisebb személyi jövedelemadó csak Bulgáriában és Litvániában boldogítja a lakosságot (Az Eurostat legfrissebb adatai 2011-esek).

Összességében mindez azt jelenti, hogy a Privátbankár.hu számításai szerint a GDP-arányos adócentralizáció jövőre 39,2 százalék lesz, ami nem jelent érdemi elmozdulást az idei évre prognosztizált 38,9 százalékhoz képest. Az összes elvonás nagysága ezzel szinte pontosan annyi, mint az unió átlaga, jócskán meghaladja ugyanakkor a régiós versenytársainkra jellemző szintet: Csehországban 34,6, Lengyelországban 32,3, Szlovákiában 28,6, Romániában pedig 28,5 a GDP-arányos adócentralizáció – igaz ugyanakkor, hogy ez a mutató tartalmazza az állam által saját magának fizetett terheket (például a közalkalmazottak bérterheit) is.

Mi történt 4 év alatt?

Bár az elmúlt évek folyamán többször és jelentős mértékben módosította a kormány az adórendszert, az adóbevételek struktúráját tekintve ezek a változások több esetben is kioltották egymást hatását. A munkát terhelő elvonások GDP-arányos nagysága például jövőre 17,6 százalék lesz, ami mindössze egy tized százalékponttal alacsonyabb, mint a mutató 2010-es értéke. Ez azzal magyarázható, hogy míg jórészt a személyi jövedelemadó reformja miatt az szja-bevétel jövőre tervezett nagysága reálértéken 476 milliárd forinttal elmarad a 2010-es összegtől, addig a társadalombiztosítási járulékok és az EHO együtt összesen 363 milliárd forinttal nagyobb bevételt biztosítanak, mint 2010-ben. Ez utóbbi azonban nagyobbrészt nem a elvonás emelkedésének, hanem annak köszönhető, hogy 2010 novemberétől a költségvetés bevételeit növeli a járulékfizetések azon része is, amely korábban a magán-nyugdíjpénztári befizetéseken keresztül a lakosság megtakarításait gyarapította.

A vizsgált négy év alatt mindössze 1 tized százalékponttal, 7,6 százalékra emelkedett a tőkét terhelő adók GDP-arányos nagysága. A változatlanság ebben az esetben azzal magyarázható, hogy a pénzügyi szervezetek különadója már 2010-ben is gyarapította a költségvetés bevételeit, az azóta megszűnt ágazati különadó, illetve a jelentősen csökkenő eva-bevételek helyét pedig új adókkal (kiva, kata, közműadó), illetve már létező terhek (energiaellátók jövedelemadója, cégautóadó) megemelésével pótolta a kormány.

Az adók struktúráját tekintve jelentős változás csupán a fogyasztáshoz kapcsolt adó esetében történt: GDP-arányos nagyságuk 11,8 százalékról 14 százalékra emelkedett, ami részben az általános forgalmi adó kulcsának megemelésével, részben pedig a komoly bevételt jelentő új adónemek (pénzügyi tranzakciós illeték, távközlési adó) bevezetésével magyarázható. Az említett folyamatok eredményeképpen 4 éves távlatban az adócentralizáció 37 százalékról 2,2 százalékponttal emelkedett, ami azt jelenti, hogy az adóterhek reálértéken négy év alatt 511 milliárd forinttal növekedtek.