10p

Mi történne, ha az oroszok sikeres merényletet hajtanának végre az ukrán elnök ellen? Ki lépne Zelenszkij helyére és képes lenne-e egyben tartani az ukrán kormányt és tovább vezetni az ellenállást?

A történészek körében régi, és valószínűleg eldönthetetlen vita, hogy a történelem alakulásában az egyes jelentős személyiségeknek vagy a gazdasági, társadalmi folyamatoknak van-e nagyobb szerepe. Bekövetkezett volna a második világháború, ha nincs Adolf Hitler? Milyen irányba fordult volna a forradalmi Franciaország sorsa Napóleon nélkül? Letarolták volna a fél ismert világot a mongolok Dzsingisz kán hiányában is?

Egyesek szerint a történelmi folyamatok így is, úgy is kitermeltek volna valamilyen hasonló személyiségeket, és az események többé-kevésbé hasonló irányba fordultak volna, mert egyetlen ember, pláne egyetlen ember néhány döntése nem képes felülírni évtizedes, évszázados trendeket, míg mások szerint egy-egy kiemelkedő személyiség igenis egyedül is képes fordítani a történelem kerekén.

Vagy a másik irányból nézve, egy-egy személy idő előtti halála változtatott volna a dolgokon? Mi történt volna, ha Hitler még az 1930-as években merénylet áldozata lesz? Ha Sztálinnal végez egy német bomba 1941-ben? Ha Julius Caesart eltalálja egy kósza gall nyílvessző még jóval a Rubicon átlépése előtt?

Személyes ügy lett belőle

Az ilyen kérdések persze elméletiek, és visszatekintve inkább csak gondolatkísérletekre alkalmasak, de mi a helyzet a jelennel, és a jelen talán leginkább történelemformáló eseményével, az Ukrajnában zajló háborúval? Aligha lehet kérdéses, hogy Oroszországban Putyin nélkül is valamilyen autokratikus berendezkedés alakult volna ki, ahogy az sem, hogy a Szovjetunió által hagyott hatalmi vákuum határterületein mindenképpen fegyveres konfliktusok alakultak volna ki a nyugati, illetve a kínai befolyási övezetek határterületein.

Az sem kétséges viszont, hogy az Ukrajna elleni invázió megindítása Putyin személyes döntése volt, ahogy az is, hogy a háború a hatalmas orosz veszteségek ellenére máig is folytatódott. Arról nem is beszélve, hogy Putyinnak az orosz nukleáris fegyverek esetleges bevetésében is megkerülhetetlen szerepe lenne – ami nemhogy nagy történelmi fordulat lenne, de akár az emberiség történetének a végét is jelenthetné.

Putyin halála nagyobb űrt hagyna maga után az orosz államban, mint Zelenszkijé az ukrán államban. Illusztráció: Depositphotos
Putyin halála nagyobb űrt hagyna maga után az orosz államban, mint Zelenszkijé az ukrán államban. Illusztráció: Depositphotos

Ukrán oldalról nézve világos, hogy az ország Nyugat felé közeledése történelmi szükségszerűség volt, ahogy az ukrán haderő és lakosság váratlanul elszánt és eredményes ellenállása az orosz inváziónak sem egyetlen ember érdeme. Azonban az orosz támadás megindulása utáni zűrzavaros órák és napok során hatalmas jelentősége volt a ténynek, hogy Volodimir Zelenszkij a helyén maradt, és szinte azonnal az ukrán kitartás karizmatikus szimbólumává tudott válni mind belföldön, mind külföldön.

Jól ismert, hogy Zelenszkij február 24-én azt válaszolta a kimentésére ajánlatot tévő amerikaiaknak,  hogy

„Nem fuvarra, lőszerre van szükségem.”

Arról is keringenek hírek, hogy az oroszok többször is megpróbálták ilyen vagy olyan eszközökkel kiiktatni Zelenszkijt, az invázió első napjaiban állítólag orosz különleges egységek, Wagner-zsoldosok és Roman Kadirov csecsen martalócai is „vadásztak” Zelenszkijre Kijevben. Tavaly tavasszal Mihail Podoljak, Zelenszkij egyik főtanácsadója arról beszélt, hogy már „legalább egy tucatszor” próbáltak meg az oroszok merényletet végrehajtani az ukrán elnök ellen.

Maga Zelenszkij is úgy jelentkezett be az invázió első napjaiban egy videóhívásba amerikai szenátorokkal, hogy „talán ez az utolsó alkalom, hogy élve látják”. Mostanra ukrán oldalról elcsendesedtek az ilyen hírek, de ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok sem értesülnek ilyen tervekről vagy akár nem kell időnként közbe is lépniük az elnök védelmében.

„Ha állandóan erre gondolnék, el kéne zárnom magamat a világtól, Putyinhoz hasonlóan, aki nem hagyja el a bunkerét. Persze a testőreimnek gondolnia kell rá, hogy megakadályozzák, ez a dolguk. Én nem gondolok rá”

mondta az ellene elkövetett merénylet lehetőségét firtató kérdésre Zelenszkij néhány hete újságírói kérdésre válaszolva. (Tegyük hozzá, hogy Putyin is meg szokott azért jelenni időnként a nyilvánosság előtt, sőt idén tavasszal járt a fronthoz közeli városokban is, bár egyesek szerint a közismerten paranoid orosz elnök az ilyen alkalmakkor dublőrt küld maga helyett.)

Megvan a módja

Egy Zelenszkij ellen elkövetett merénylet mindenképpen hatalmas nemzetközi felháborodást váltana ki, és áthágná a háború íratlan szabályait is, amelyekbe nem fér bele még egy ellenséges ország magas rangú civil vezetőinek tudatos célba vétele sem. Ez mondjuk nem tartja vissza azokat az orosz háborúpárti véleményformálókat, akik rendszeresen követelik Zelenszkij „kiiktatását”, különösen az orosz, vagy általuk orosznak tartott területeken elkövetett ukrán „terrortámadások” (mint mondjuk a kercsi híd, vagy Moszkva elleni csapások) után.

Orosz rakétatámadásban pusztítása Kramatorszkban 2023. június 14-én - akár egy célzatlan támadás is veszélyt jelenthet az ukrán elnökre. Fotó: MTI/EPA
Orosz rakétatámadásban pusztítása Kramatorszkban 2023. június 14-én - akár egy célzatlan támadás is veszélyt jelenthet az ukrán elnökre. Fotó: MTI/EPA

Ahhoz sem férhet túlzott kétség, hogy az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok vezetőinek vagy éppen Putyin fejében is ott motoszkál Zelenszkij tragikus hirtelenséggel bekövetkező halálának előmozdítása, és ha alkalom kínálkozna erre, legalábbis komolyan megfontolnák a parancs kiadását. A Kreml nem szívbajos politikai ellenfeleivel ily módon leszámolni, gondoljunk csak Borisz Nyemcov 2015-ös meggyilkolására, Alekszandr Litvinyenko 2006-os megmérgezésére, vagy éppen a mostanában érett gyümölcsökként ablakokból kipotyogó üzletemberekre és egyéb fontos emberekre. (Mint ahogy persze azt se lehet kizárni, hogy az ukrán vezetésben is vannak olyan körök, amelyekben nem riadnának vissza egy Putyin elleni, a siker esélyével kecsegtető merénylet megkísérlésétől – a megszállt ukrán területeken működő orosz hatóságok emberei, a kollaboránsok, illetve a háborús bűnökhöz köthető orosz tisztek és tisztviselők ellen számos merénylet történt a háború kitörése óta.)

Persze Zelenszkij nemcsak célzott orosz merénylet következtében, hanem rendszeres frontlátogatásai közben vagy a Kijev elleni légitámadások egyike során véletlenük is áldozatául eshet az orosz fegyvereknek, sőt akár véletlen balesetben, de még természetes úton is távozhat az élők sorából, ezért az ukrán vezetésnek nyilvánvalóan készülni is kell erre az eshetőségre. De vajon mi történne Zelenszkij váratlan halálának esetén? Mekkora csapást jelentene ez az ukrán háborús erőfeszítésekre, és ki léphetne az elnök helyére?

„Ukrajnának vannak tervei [Zelenszkij halálának esetére], amelyek – bár a részletekbe nem fogok belemenni – biztosítják a ’kormányzati folytonosságot’ ilyen vagy olyan módon”

– árulta el Antony Blinken amerikai külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva. E tervekben alapvetően semmilyen titok nincsen: az alkotmány értelmében az országgyűlés elnöke, azaz jelen állás szerint Ruszlan Stefancsuk, Zelenszkij Népek Szolgája pártjának tagja venné át az elnöki hatáskört az elnök halála vagy bármilyen hosszabb távú akadályoztatása esetén.

Persze az írott törvény egy dolog, a kérdés – különösen egy háborúban álló ország esetén – az, hogy az új vezetőt mennyire fogadnák el az állampolgárok, vagy éppen a politika és a haderő „erős emberei”. Ilyen szempontból Stefancsuknak lenne oka aggodalomra, hiszen népszerűségét nagyjából Zelenszkijének a felére mérik a közvéleménykutatások, de az ellenzéki vezetők körében sem számít kedvelt figurának, és persze a hadsereg tagjai körében sem veszi körül olyan tisztelet, mint a gyakorlóruhát az imidzse részévé tevő, katonákkal rendszeresen találkozó, személyes kockázatokat is vállaló elnököt.

Azonban szakértők szerint Stefancsuknak nem is kellene egyedül boldogulnia, ugyanis feltehetően egy tanács venné át a kormányzati feladatokat, amelynek feltehetően a formális vezető, Stefancsuk mellett tagja lenne Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője, Dmitro Kuleba külügyminiszter és Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is. Elképzelhető, hogy a hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij is kapna formális szerepet a tanácsban, az mindenesetre biztos, hogy a politikusoknak nem szabadna őt elidegeníteni maguktól, hiszen a fegyveres erők körében Zaluzsnij megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel bír.

A Politico által megkérdezett szakértő, Adrian Karatnyickij szerint elképzelhető, hogy valamilyen szerep jutna Szerhij Pritula tévés műsorvezetőnek is, aki különböző jótékonysági akciók arcaként tett szert óriási népszerűségre, és talán képes lenne a lakosság felé átvenni Zelenszkij szerepét, mint az ellenállás jól kommunikáló, karizmatikus „arca”.

Pótolható politikusok

Zelenszkij halála természetesen megrázó esemény lenne az ukrán kormány és a lakosság számára is, azonban a háború első szakaszával ellentétben valószínűleg nem okozna nagy fennakadást sem az ország, sem a haderő működésében. Az elmúlt másfél évben ugyanis az ukrán állammal és különösen a fegyveres erőkkel szembeni lakossági bizalom hatalmasat nőtt Ukrajnában, és a korábban széteséssel fenyegető ukrán államszervezet is megerősödött. Magát Zelenszkijt pedig – noha továbbra is igen népszerű politikusnak számít – nem tekintik az ukránok hibák nélküli, a sikert egyszemélyben garantáló vezérnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond az ukrán államiság napja alkalmából a kijevi Szent Mihály székesegyház előtti téren tartott ünnepségen Kijevben 2023. július 28-án - összekovácsolódott körülötte egy állam és egy nemzet. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond az ukrán államiság napja alkalmából a kijevi Szent Mihály székesegyház előtti téren tartott ünnepségen Kijevben 2023. július 28-án - összekovácsolódott körülötte egy állam és egy nemzet. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A történelmi példák is azt bizonyítják, hogy a politikai vezetők hirtelen halála demokráciákban jellemzően nem okoz túl nagy zavarokat az állam működésében, hiszen a különböző intézmények a meglévő szabályozások szerint képesek tovább működni, a kijelölt politikai irányt továbbvinni. Autokratikus rezsimek esetén ezzel szemben más a helyzet, az egyszemélyi vezetésre épülő rendszerekben a „vezér” kiesése vagy halála az államszervezet bénultságához, illetve akár hatalmi harcokhoz, káoszhoz is vezethet.

Karatnyickij szerint Zelenszkij halála inkább külföldön, Ukrajna nyugati szövetségeseinek körében vezethetne nagyobb problémákhoz. Az elnök a nyugati közvélemény szemében sokkal inkább egyszemélyi megtestesítője az ukrán ellenállásnak, ezért tragikus halála inkább képes lenne a „béketábor” irányába mozdítani a közhangulatot. Ráadásul Zelenszkij kiemelkedően tehetségesnek bizonyult a politikai vezetők meggyőzésében is, a kemény követelések, a lelkiismeretet megmozgató könyörgés, illetve a humor olyan koktélját szolgálva fel nekik, amely sokszor segítette Ukrajnát újabb és újabb, kulcsfontosságú támogatáshoz. Ugyanakkor, ha Oroszország csinálna mártírt Zelenszkijből, akkor az elnök személyes karizmájának és meggyőzési képességeinek elvesztését valószínűleg ellensúlyozná a nemzetközi felháborodás, és az ennek hatására újfent megerősödő szolidaritás Ukrajnával.

Ha tehát Putyin vagy körei esetleg továbbra is komolyan tervezgetnének egy Zelenszkij elleni merényletet, úgy érdemes számolniuk, hogy ez még siker esetén sem befolyásolná jelentősen sem rövid, sem hosszabb távon Ukrajna védelmi képességeit, cserébe viszont még tovább rontaná Oroszország megítélését világszerte. A Putyin által indított „különleges katonai művelet” Ukrajna célként kitűzött „demilitarizációja” helyett soha nem látott nagyságú és erejű ukrán haderőt hozott létre, az ingatag ukrán állam helyére pedig egy tömegtámogatást élvező, a körülményekhez képest lenyűgöző hatékonysággal működő államszervezetet is összekovácsolt, amelynek már népszerű háborús vezetőjének halála sem okozna túlságosan nagy problémákat.

(Politico)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Régóta nem csökkent ekkorát az infláció, de sajnos nem Magyarországon
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 12:32
Novemberben a vártnál nagyobb mértékben, csaknem két és fél éve a legalacsonyabbra csökkent az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Két 13 éves gyereket is megöltek az orosz rakéták
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 10:48
Tíz ember megsebesült, öt pedig eltűnt az éjszakai orosz rakétatámadásokban a kelet-ukrajnai Donyeck megyéjében - közölte csütörtökön Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Putyin dühöng - Finnország kőkemény NATO-szövetségessé válik
Káncz Csaba | 2023. november 30. 09:33
A NATO bővítése az észak-európai országokkal az USA és az EU céljaiba illeszkedik Putyin inváziója óta: Oroszország feltartóztatása anélkül, hogy az erődemonstráció konfrontációba torkollana. Finnország és Svédország NATO-csatlakozása után a Balti-tenger lesz a szövetség tényleges "beltengere". Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Négy thaiföldi túsz is kiszabadult a Hamász fogságából
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 09:05
Újabb tizenkét izraeli, köztük két orosz-izraeli kettős állampolgár, valamint négy thaiföldi túsz szabadult ki a Hamász fogságából szerdán késő este, akiket az iszlamisták október 7-i támadása után hurcoltak a Gázai övezetbe - jelentette az izraeli média.
Makro / Külgazdaság Buszmegállóban álló civilekre tüzeltek terroristák Jeruzsálemben
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 08:31
Lövöldözésben meghalt egy izraeli Jeruzsálemben csütörtök reggel, nyolcan pedig megsebesültek, a merénylőket agyonlőtték - jelentette a helyi média csütörtökön.
Makro / Külgazdaság Az orosz felderítők érdekes dologra bukkantak, majd lebombázták
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 08:00
A háború kitörése óta ő az ötödik orosz tábornok, aki bizonyítottan életét vesztette. Háborús hírek.
Makro / Külgazdaság Nem ártana pár fekvőtámasz a forintnak, hogy erősebb legyen
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 07:28
Gyengült kissé a forint a főbb devizákkal szemben csütörtök reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Makro / Külgazdaság Fontos hír érkezett Gázából, az utolsó pillanatban született meg a döntés
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 06:41
További egy nappal meghosszabbították az Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet között a múlt héten megkötött tűzszünetet - jelentette be az izraeli hadsereg és a terrorszervezet csütörtök hajnalban.
Makro / Külgazdaság Meghalt Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 06:18
Százéves korában szerdán meghalt Henry Kissinger, az amerikai diplomácia ellentmondásos alakja, Richard Nixon és Gerald Ford külügyminisztere - jelentette be szervezete.
Makro / Külgazdaság Gázai napló: helyszíni beszámoló a tűzszünet árnyékából
Kollár Dóra | 2023. november 30. 05:41
Már több mint 50 napja tart Izrael és a Hamász háborúja, a Gázai övezet lakói éppen ennyi ideje élnek gyakorlatilag folyamatos bombázás alatt. Hogyan telnek a mindennapok? Helyszíni beszámoló.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG