Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A német koalíciós kormányban a COVID-19 járványért felelős mindhárom tárca – Kancellária Hivatal, Egészségügyi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium – a CDU irányítása alatt áll. Ez tavaly még politikai előnyt hozott a kereszténydemokratáknak. De mára, amikor több sebből vérzik a kormányzat járványstratégiája, az egész visszájára sült el.
A CDU lecsúszása
A polgárok egyre kevésbé bocsátják meg a német oltási program botrányosan lassú végrehajtását. Izraelben a lakosság 57 százaléka már megkapta az első oltását, az Egyesült Királyságban 31,5 százaléka, a Németországnál háromszor népesebb Egyesült Államokban 16,6 százaléka. Ehhez képest Németországban csupán a lakosság 5,9 százaléka.
Nem csoda hát, hogy a CDU/CSU támogatottsága egy éves mélypontjára esett, a lakosságnak már csak 34 százaléka támogatja a két pártot. A CDU új vezetője, Armin Laschet kancellárjelöltsége egy hét alatt három pontos esést szenvedett el, és már csak a németek 22 százaléka támogatná a legmagasabb pozícióba. A Fidesztől a napokban teljesen elhatárolódó bajor miniszterelnököt, Markus Södert viszont a polgárok 36 százaléka támogatná Merkel utódjaként.
Laschet-ra ráadásul további nehéz napok várnak, hiszen Baden-Württembergben és Rajnavidék-Pfalzban is tartományi választást rendeznek jövő vasárnap. Márpedig az előrejelzések azt mutatják, hogy mindkét tartományban pofont kap a CDU.
Ellene fordulnak
És ez bizony nem véletlen. Merkel és egészségügyi minisztere, Jens Spahn, olyannyira határozatlan lett az oltási és járványkezelési stratégiában, hogy a média, valamint a nagyvállalatok sorra a kormány ellen fordulnak. A napokban olyan nagyágyúk, mint a Deutsche Bank, az Allianz, a Deutsche Post, a Deutsche Telekom, a Siemens, az Axel Springer, a munkaadói egyesület (BDA) és az ipari egyesület (BDI) szövetségre léptek és megteszik azt, amire a kormány képtelen: beoltani az alkalmazottaikat.
Az már most borítékolható, hogy ezt Merkel nem fogja komoly politikai sérülések nélkül átvészelni. A kancellár ugyanis a gazdasági és média nagyágyúival szemben egyszerűen nem tud kormányozni. Azután pedig már csak idő kérdése, hogy a hatalma megrendüljön a CDU-n belül.
Mi több, már a tartományi miniszterelnökök is lázadoznak és elhagyják a süllyedő hajót. Pénteken sorban már a harmadik csúcstalálkozó volt a Kancellária Hivatal és a tartományi miniszterelnökök között, ahol Merkel nem tudta igazán keresztülvinni az akaratát a lezárási ütemtervekkel kapcsolatban.
Összeborulás a média bárónőivel
A politikai, gazdasági és média vezetők egyre gyakrabban kérdőjelezik meg Merkel vezetési módszereit. A dolgok elkenését, elfektetését, a realitások ködösítését. Az eddig jóindulatú sajtó pedig a legtöbb esetben elhallgatta a negatív következményeket a polgárok elől. Nem árulunk el hadititkot, ha felfedjük: Merkel hosszú évek óta nagyon szoros kapcsolatokat ápol a Bertelsmann és az Axel Springer médiaóriások tulajdonosnőivel.
Ezek a médiumok tompították le Merkel stratégiai ballépéseit az elmúlt években. Legyen az a nyaktörő ütemben lezavart energetikai rendszer átalakítás (Energiewende), amely rekordmagas áramárakhoz vezetett Németországban, avagy a 2015-ös törvényellenes határnyitás (Willkommenskultur), amely az AfD felemelkedéséhez és Kelet-Németország további elidegenedéséhez vezetett.
Spahn tündöklése és…
A CDU problémáinak állatorvosi lova Jens Spahn egészségügyi miniszter, aki 22 éves korában lett országgyűlési képviselő és 2018-ban, 37 éves korában Merkel miniszterré avanzsálta. A média nagy éljenzése közepette tavaly ő volt az ország legnépszerűbb politikusa és sokan már jövendő kancellárt láttak benne.
De eljött 2020 október 20-a, amikor reggeli TV interjújában élesen kikelt a magánházakban tartott partik és szociális események ellen, mert „azok a fertőzés legfőbb okozói”. De mint kiderült, még aznap este mintegy tucat CDU donorral találkozott egy magánháznál Lipcsében. Itt vendégenként trükkös módon 9 999 euró volt a részvételi díj, amit át kellett utalni a politikus választási kampányszámlájára - 10 ezer euró fölött ugyanis meg kell nevezni az adományozót. Spahn már másnap pozitív tesztet produkált, a politikus hitelessége pedig alapjaiban rendült meg.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
