Egy év után Németország elbizonytalanodott Kereszténydemokratái újra elnököt keresnek. Armin Laschet a szeptemberi általános választások történelmi veresége után januári hatállyal bejelentette a visszalépését. Ezzel Lachet csak egy év és pár napot tölt a CDU élén, ami rövidebb időszak, mint bármikor a párt 72 éves történetében – még Ludwig Erhard időszaka is hosszabbnak bizonyult (1966 márciusa és 1967 májusa között).
A CDU kapkod és ez érthető, hiszen jövő év május közepéig Saar-vidék, Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfália tartományokban választások jönnek. Mindháromban jelenleg a CDU adja a vezető kormányzó pártot, tehát a tét óriási.
Ki a három jelölt?
Tegnapig jelöltethették magukat Laschet utódai és újonnan kizárólag férfiak mutattak érdeklődést a pozíció iránt. Nem igazán meglepetés ez, hiszen egy olyan politikai alakulatról beszélünk, ahol az átlagéletkor 62 év, és a tagok közel kétharmada férfi. A végleges jelöltek tehát az 56 éves külpolitikai szakértő Norbert Röttgen, a 49 éves kancelláriahivatali vezető, Helge Braun és a legtapasztaltabb jelölt, a 66 éves Friedrich Merz, aki 2018 és 2021 után már harmadszor lép versenybe.
Külpolitikai kérdésekben egyik CDU-s jelölt sem áll ki radikális kurzusmódosítás mellett. Röttgen – aki ebben az ügyben a legtapasztaltabb – az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij elleni tavalyi gyilkossági kísérletet követően keményebb kurzust követelt Moszkvával szemben. Röttgen követelte, hogy Berlin szálljon ki a már csaknem teljesen elkészült Északi Áramlat II tengeri gázvezeték projektből – ezt az álláspontját akkor támogatta a szintén atlantista Merz.
Merz és Röttgen további mélyítését látnák szívesen az EU integrációnak, amely egyben erősíthetné a mostanában inkább halványnak tekinthető német-francia együttműködést.
Norbert Röttgen nem meggyőző
Röttgen a nagypolitikában leginkább a katasztrofális, 2012-es választási vereségéről ismert, amikor Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöki pozícióját próbálta megszerezni, de csak a szavazatok 26,3 százalékát sikerült begyűjtenie, ez a tartományban a CDU soha nem látott mélypontját jelentette. Röttgen ráadásul azóta sem töltött be miniszteri pozíciót.
A Bundestag külügyi bizottságát 7 éve vezető Röttgen múlt pénteken jelentette be jelöltségét, egyben bemutatta a hamburgi országgyűlési képviselőt, a 39 éves Franziska Hoppermannt, akit a CDU főtitkárának szánna. Egy jelzés arra, hogy Röttgen a női nemet is támogatná a CDU-ban. Kár, hogy eddig Berlinben senki nem hallott a fiatal hölgyről.
Helge Braun, Merkel embere
A 49 éves orvosból lett politikus Angela Merkel egyik legközelebbi és legbizalmibb munkatársa. Így 2015-ben is az volt, amikor a migráns- és menekültválság idején ő koordinálta a törvénytelen határnyitást. A COVID válság kitörésekor a kemény lezárások híveként vált ismertté.
Az elmúlt napokban első jelölti fellépései kimondottan visszafele sültek el. Amikor megkérdezték tőle, hogy hány neme van egy embernek, azt válaszolta, hogy „ezt még véglegesen nem lehet tudni”. Mindezt aztán megkoronázta azon kijelentésével, miszerint Németország egész területén engedélyezni kellene a müezzinek hangos, kültéri imára hívását.
Merz a legmeggyőzőbb
Az elnöki pozícióért folyó versenyfutásban most jó esélyekkel indul Friedrich Merz, aki januárban vesztette el a kancellárjelöltségért folyó versenyfutást Armin Laschet-tel szemben.
Merz a kilencvenes évek végén elindult, már akkor is az országba érkező migránsok integrálásával kapcsolatban kibontakozó, a német Leitkultur (domináns kultúra vagy irányadó kultúra) körül zajló vitában élesen exponálta magát. 2000 októberében arra szólította fel a hazájában élő külföldieket, hogy a békés együttélés érdekében tartsák be a „deutsche Leitkultur” normáit, vagyis éljenek úgy, ahogyan a többségi, domináns német kultúrában megszokott.
Régóta önálló politikai arculattal rendelkezik, a párt konzervatív szárnyának a vezetője, aki Merkel Willkommenskulturját kezdettől fogva elutasította. Gyakran nevezik a „német Trumpnak”.
A CDU korábbi frakcióvezetőjét Merkel 17 éve távolította el a hatalomból. Az utóbbi években lobbistaként működött a világ legnagyobb vagyonkezelő cégénél (BlackRock), gyakorlatilag a régi politikai kapcsolati hálóját használta föl pénzügyi érdekkörök számára. Az elmúlt 9 évben egy befolyásos transzatlanti érdekcsoport (Atlantic Bridge) vezetőjeként is funkcionált, amely 500 üzletembert, politikust és média-személyiséget fog össze. Magán-repülőgépe van, de az a saját nevére van írva, tehát a magyar miniszterelnökkel ellentétben nem a Honvédelmi Minisztérium luxusgépével röpköd a világban.
Idén januárban a hazai kormány lapja Merz mellett tör lándzsát. A Magyar Nemzet így ír: „Merz régóta önálló politikai arculattal rendelkezik, a párt konzervatív szárnyának a vezetője, aki Merkel Willkommenskulturját kezdettől fogva elutasította, és a napokban azt nyilatkozta, hogy a menekültek befogadását le kell állítani, az európai határoknál kell elbírálni a menekültkérelmeket. Álláspontja szerint Németország már nem fogadhat be több migránst, mert már megtelt, hiszen – döbbenetes adat – a 2015-ben érkezett mintegy másfél millió migránsból egymillió (!) ma is a német állam nyújtotta segélyekből él. Általában is az a véleménye, hogy a migránsoknak el sem kellene indulniuk az országukból Európa felé – mindez nagyon hasonló az Orbán-kormány álláspontjához. Nem beszélve arról, hogy Merz a genderelmélet és a melegjogok ügyében is a magyar kormány álláspontjához áll közel”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Már szervezik a következő Zelenszkij-Trump találkozót – itt is megpróbálják elmagyarázni, miért nem hasonlít a háború a játszótéren civakodó gyerekekhez. 
