Bár a voksok 30,5 százalékával a kormányzó szociáldemokraták nyerték a vasárnapi parlamenti választásokat Svédországban, a nap valódi nyertesei a Svéd Demokraták lehetnek.
A svéd nacionalista párt ugyanis a szavazatok 20,6 százalékát begyűjtve a második helyre futott be, ráadásul könnyen lehet, hogy tőle függ majd a következő svéd kormány sorsa.
A jobboldali blokk – ennek mellettük tagjai még a Kereszténydemokraták, a liberálisok és a jobbközép Mérsékelt Párt – ugyanis várhatóan csak egy fős többséggel rendelkezik majd a következő parlamentben, tehát a Svéd Demokraták nélkül nem tud kormányozni.
Bár a három párt már előre jelezte, hogy nem hajlandó együtt kormányozni a Svéd Demokratákkal, a helyi sajtó valós alternatívaként emlegeti, hogy utóbbi párt kívülről támogathat majd egy jobbközép kormányt.
Hogy a jobboldali blokk meg tudja-e őrizni előnyét a baloldali-zöld pártok alkotta blokkal szemben, az csak hét közepére derül ki, ekkorra érkezhetnek be ugyanis a külföldi szavazatok.
"Két kérdés van. Az egyik, hogy melyik blokk nyeri a választást, amely előtt a nyolc parlamenti párt nagyjából két blokkra, jobboldalira és baloldalira oszlott. A másik, hogy a győztes blokkon belül hány párt csatlakozik a kormányhoz, és mennyi fogja támogatni kívülről” – mondta Nicholas Aylott, a stockholmi Södertörn Egyetem professzora a The Local svéd kiadásának előzetesen.
Földrengésszerű mozgások
A Svéd Demokraták mindenesetre kormányzásra készülnek. "Célunk, hogy benne legyünk a kormányban, és többségünk legyen. Most nagyon jól alakulnak a dolgok” – mondta tegnap este Jimmie Akesson, a párt vezetője.
A Guardian szerint már az a tény, hogy a Svéd Demokratáknak most először esélyük lehet a kormányzás közvetlen befolyásolására, "földrengésszerű elmozdulást" jelent egy olyan országban, amely elsősorban liberális hagyományairól ismert.
A párt, amely az elmúlt kilenc választáson folyamatosan növelte támogatottságát, a 90-es évek svéd neonáci mozgalmából nőtt ki, a többi párt sokáig páriaként kezelte. Időközben próbált eltávolodni múltjától, így három évvel ezelőtt a Mérsékelt Párt már hajlandó volt kooperálni vele.
Elemzők általában a nemzeti-konzervatív, bevándorlás-ellenes, Iszlám-ellenes, eurószkeptikus, populista vagy szélsőjobboldali jelzőt használják a pártra, amely önmagát szociálkonzervatívként definiálja.
"Még mindig az egyetlen olyan politikai erőnek tartják magukat, amely meg tudja védeni a fehér, svéd többségi társadalmat” – mondta Tobias Hübinette, a Karlstad Egyetem tanára a brit lapnak.
Durvuló bandaháborúk
A Svéd Demokraták malmára hajtotta a vizet, hogy a választási kampány nagyrészt a bevándorlásról és a bűnözésről szólt.
A pártnak, amely előbbit okolja utóbbiért, jól jött az is, hogy az elmúlt években a kormány nem tudott hatékonyan fellépni a bandaháborúk ellen: a halálos áldozatokkal járó lövöldözések száma 20-ról 36-ra nőtt az idei első félévben 2021 első félévéhez képest.
Ráadásul az elmúlt hetekben több, nagy visszhangot kiváltó bűneset is történt ezzel összefüggésben: Malmőben például egy 15 éves fiú lelőtt egy bandavezért egy bevásárlóközpontban.
Az erőszak növekedését egyébként több (jobb- és baloldali) párt vezetője is a nagymértékű migrációval hozta összefüggésbe, amely etnikai alapú szegregációhoz vezetett a lakhatásban és a munkaerőpiacon is.
Svédország mindenesetre néhány évtized alatt Európa egyik leginkább multikulturális társadalma lett. A Guardian által idézett statisztikák szerint lakosságának több mint harmada külföldi származású (maga is külföldön született vagy részben külföldön született szülőkkel bír), a gyermekek 30 százalékának pedig már nem a svéd az anyanyelve.
Ez már a hatodik. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
