A norvég „Aftenposten” nevű vezető lap egy hete jelentette, hogy az ország vezető ellenzéki pártja, a Munkáspárt hajlandó támogatni hazájában azt a dán törvényt, amely szerint a menekültek kérelmét harmadik országban dolgozzák fel. A muszlim közösség létszáma robbanásszerűen nő Norvégiában: míg számuk 1980-ban 1006 főt tett ki, addig napjainkra az 5,2 milliós ország lakosságának már 5,7 százalékát teszik ki.
Dánia leereszti a sorompót
Dánia 70 országgyűlési képviselő támogatásával, 24 ellenében a múlt hónapban fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a jövőben a Dániába bevándorolni kívánók az országon kívül kötelesek megvárni a menekültügyi eljárás végét.
A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy Dánia a már dán földre lépett bevándorlókat egy Európán kívüli országba helyezze át ugyanebből a célból, ha pedig a dán hatóságok úgy döntenek, hogy a menekült vagy migráns nem nyerhet beengedést az északi országba, a „szállásadó” országból is távoznia kell. A POLITICO szerint pedig az, aki dán menekültjogi státuszt kap, automatikusan szintén nem kap engedélyt arra, hogy Dániában telepedjen le: a védelem az Európán kívüli partnerországban illeti meg.
Koppenhága májusban már meg is kötötte a megállapodást erre vonatkozóan Ruandával. Az Euronews értesülései szerint noha a megállapodás konkrétumokat nemigen tartalmaz, biztosra vehető, hogy a paktum menedékkérők Ruandába küldésének ágyaz meg. A lap ezen felül dán forrásokra hivatkozva állítja, hogy hasonló tárgyalások folynak Egyiptommal, Etiópiával és Tunéziával is.
Dánia hivatalos „Gettó-listával” rendelkezik, amely negyedeket és a benne élő párhuzamos társadalmakat 2030-ig fel akarja számolni. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen már tavaly éles támadást intézett a Saría törvénykezés ellen, amelyet a Dániában élő muszlimok 40 százaléka elfogad, sőt 10 százalékuk szerint Dánia törvényeinek kizárólag az iszlám törvénykezésen kellene alapulnia.
Az iszlámnak Dániában 300 ezer követője van, amely az 5,8 milliós nemzet 5,4 százaléka.
Svéd viharok
A dán törvényt az afrikai táborokkal kapcsolatban támogatták a múlt hónapban a svéd jobboldali pártok (Svéd Demokraták és a Mérsékeltek), a kormányzó Szociáldemokraták viszont elutasítóak voltak. Morgan Johansson bevándorlási miniszter irreálisnak nevezte a törvényt és inkább fokozott szolidaritásra szólított fel a Nyugat részéről.
A svéd politikai zűrzavart csak fokozza az ügyben, hogy a muszlim bandaháború eszkalációjának újabb csúcspontjához érkeztünk. Svédország második legnagyobb városában, Göteborgban ugyanis múlt szerdán egy 17 éves, büntetett előéletű klántag lelőtt járőrözés közben egy 33 éves svéd rendőrt.
Több jel szerint a rendőr a város Biskopsgarden nevű kerületében a drogkereskedelem ügyében rivalizáló klánok belharcának áldozata lett. A hírhedt kerületben 5 éve már meghalt egy vétlen 8 éves gyerek a bandaháború tüzébe keveredve. Szakértők szerint csak ebben kerületben 175 bűnöző tevékenykedik és tűzharc mindennapossá vált.
Ez országosan már odáig fajult, hogy a 23 európai országot összehasonlító jelentés kimutatta: a halálos kimenetelű lövöldözés tekintetében Svédország 2018 óta éllovas. A robbanásszerűen erősödő svédországi banda-bűnözés mögött több ok is áll: az egyre hevesebb harc a drogpiacért, a Balkánról tömegesen beáramló illegális fegyverek, valamint a fiatalkorúakat érintő rendkívül alacsony svéd büntetési tételek.
A hadsereg bevetését követelik
A feszültség egyes bevándorlói kerületekben olyan szintet ért el, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Mérsékeltek vezetői egy hónapja a hadsereg bevetését követelték. Mikael Damberg belügyminiszter szerint a halálos kimenetelű lövöldözések több mint a fele a svéd politika által „sebezhetőnek” nevezett negyedekben történik, ahol egyébként a lakosság 5,4 százaléka lakik.
A Szociáldemokrata-Zöld kormányzat még áprilisban próbált elébe menni a társadalmi robbanásnak egy új bevándorlási törvénnyel. Míg 1984 óta a jóváhagyott menedékkérő automatikusan állandó tartózkodási engedélyt kapott, addig az új törvény szerint már csak 3 éves engedélyt kaphat. Jelenleg a lakosság 8 százaléka muszlim, de az előrejelzések szerint húsz éven belül kisebbségbe fognak kerülni azok, akik nem bevándorló szülők gyermekei.
„A kormányzat képtelen megérteni a bandabűnözés problémakörét, ezért Svédország gengszterparadicsommá vált” – mondta ezzel kapcsolatban Lasse Wierup, az egyik legismertebb svéd bűnügyi újságíró a köztévében (SVT), egy vele készült interjúban. Szerinte a bűnözés megfékezésére évek óta végzett hatósági munka nem vezetett eredményre, egyes bevándorló hátterű fiatalok körében életstílussá vált a bűnözés. A korábbi spontán elkövetések helyett az elmúlt tíz évben szervezetté vált a bűnözés, az elkövetők átlagéletkora drasztikusan csökkent, míg az erőszakosság mértéke emelkedett, és kialakult a gengszteridentitás.
Röviddel azután, hogy újraindult a szállítás. 
