Az új német, úgynevezett „jelzőlámpa-koalíció” pártjai múlt szerdán mutatták be a 177 oldalas koalíciós szerződést. Az anyagban több, mint 200-szor szerepel az a szó, hogy „megerősíteni”.
Nos nézzük meg, hogy ez a nemes szándék hogyan csapódik le a külpolitikai célok között? A dokumentum összességében az eddigi berlini kurzusnál élesebb hangnemet használ Pekinggel szemben és szorosabb együttműködést ígér Washingtonnal. Az Egyesült Államokat meleg hangon a dokumentum egyenesen „barátnak” nevezi, a Trump korszak elhidegülése a múlté.
Annalena Baerbock külügyminiszter-jelölttel kétségtelenül nagyobb hangsúly kerül majd az emberjogi kérdésekre. De a domináns politikai erő a kancellári hivatalban összpontosul, ahol a reálpolitikai megfontolások fognak győzedelmeskedni.
Európai Unió
A dokumentum egy olyan világot jelenít meg, ahol több geopolitikai pólus is rivalizál egymással. Az új berlini koalíció ilyen körülmények között a nyugati szövetségi rendszer kiszámítható partnere akar maradni.
Ebben a „bizonytalan és különböző rendszerek konkurenciája által dominált világban” Berlin meg akarja erősíteni az EU szuverenitását, amelynek része, hogy a jövőben Brüsszel a kül- és biztonságpolitikában egy hangon szólaljon meg. Az egységes pozíciót gyakran ellehetetlenítő „egyhangú döntés” helyett a „minősített többség” elvét támogatják. Itt meg kell jegyezni, hogy ez ellen komoly EU-n belüli ellenállás tapasztalható, amelyet Berlinnek előbb le kell gyűrnie.
A NATO-nak nem lehet versenytársa
Az anyag nem szól az európai hadsereg létrehozásáról, ugyanakkor kemény üzeneteket küld Párizs felé. Kiemeli ugyanis, hogy a javítandó katonai koordináció Európában nem jelenthet versenytársat a NATO számára. A NATO-ban erősíteni kell az európai hozzájárulást, de ez nem járhat párhuzamos struktúrák kialakulásával.
Az új koalíció tehát folytatja elődjének az irányvonalát ebben a stratégiai kérdésben. Pontosan egy éve a hamburgi katonai akadémián elmondott beszédében Annegret Kramp-Karrenbauer volt védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy „a legfontosabb szövetségesünk a biztonság- és védelmi politikában továbbra is az Egyesült Államok”. Kijózanító tények – tette hozzá –, hogy az USA nukleáris és hagyományos képességei nélkül Németország és Európa nem tudja magát megvédeni.
A miniszter hozzátette, hogy az amerikai hadsereg katonai képességei teszik ki a NATO-képesség 75 százalékát. A ballisztikus rakéták elleni elfogó-képességek terén ez egyenesen 100 százalék. Kiemelte még az amerikai nukleáris elrettentést és a kontinensünkön tartózkodó 80 ezer amerikai katona jelentőségét is.
További német nukleáris részesedés
A dokumentum meglepő egyértelműséggel jelenti ki, hogy Németországnak részt kell vennie a NATO stratégiájához létfontosságú nukleáris elrettentésben. Azt mi jegyezzük meg, hogy Németország területén 60 darab amerikai taktikai nukleáris töltetet (B61) tárolnak és az ország Tornado vadászgépei ezeket célba tudják juttatni. Az új német kormány eltökéltnek tűnik, hogy – a korábbi SPD és Zöldek belső vitái ellenére – a kiöregedő Tornadók helyébe is nukleáris csapásmérésre alkalmas vadászgépeket szerezzen be Berlin 2022-ben.
Kritikus hangok Kínával szemben
Az anyag kiemeli, hogy Berlin Kína-politikáját transzatlanti jóváhagyásnak kell kísérnie. A dokumentum elvárásokat fogalmaz meg Pekinggel szemben Tajvan, a dél-kínai-tengeri határviták és az emberi jogok kérdésköreiben, egyben közös európai stratégiát követel Kínával szemben. Peking erre válaszul máris éles figyelmeztetést intézett Berlin címére.
Együttműködési remények Putyinnal
Pekinggel összevetve a dokumentum hangneme jóval szívélyesebb Moszkva esetében. Elképzelhető, hogy ebben az ügyben a legnagyobb koalíciós párt, az SPD érvényesítette akaratát, amely a mai napig a Willy Brandt volt kancellár által kidolgozott enyhülési politika nyomvonalán halad.
Bár az anyag nem nevezi „partnernek” Oroszországot, a német-orosz kapcsolatokat „mélynek és sokoldalúnak” bélyegzi. Berlin törekedni fog továbbra is a megalapozott és stabil kapcsolatok fenntartására. Moszkva egyben egy fontos nemzetközi játékos, amellyel a jövő témáiban (például hidrogén) és a globális kihívások (például klíma, környezet) kezelésében erőteljesebben akarnak együttműködni.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 703,75 pontos, 0,53 százalékos csökkenéssel 133 168,50 ponton zárt hétfőn.
