Nemrég nagy meglepetést okozott a Fed: a piac már beárazta, hogy csökkenteni fogja a QE3 során havonta kibocsátott pénzmennyiséget, ennek ellenére ez elmaradt. Bernanke még májusban kilátásba helyezte a taperinget (a QE, azaz quantitative easing visszafogását), következetesnek tűnő kommunikációval, most mégsem lépte meg Pedig már minden összeállt hozzá, hogy komolyabb zökkenő nélkül meg lehessen tenni – mondta el Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója egy sajtóbeszélgetésen.
Nem olyan rózsás az amerikai gazdaság?
Eddig a munkanélküliség volt a legfontosabb mutató, az volt az elv, hogy hét százalék alatti munkanélküliség esetén lehet a stimulust visszavenni, sőt 6,5 százalék alatt a kamatokat is emelni lehet, már nem kell nullán tartani. A munkanélküliségi adatok alapján igenis időszerű lett volna a lépés, Egy kisebb mérséklés kézenfekvő lett volna. Igazából még nem is szigorításról lett volna szó, csak a stimulus csökkentéséről.
A Fed-től érkező hivalatos magyarázatok szerint a munkanélküliségi ráta nem feltétlenül a legjobb mérőszám, más munkaerőpiaci jelenségek nem jeleztek akkora javulást, mint ez a mutató. A kamatszint pedig már magától emelkedett a Fed konkrét lépése nélkül is, ami többek között kockáztatta a lakáspiaci fellendülést. Az amerikai államadósság plafonja körüli viták is piaci bizonytalanságokat szülhetnek.
Kényszernyugdíjasok az USA-ban
Strukturális problémák is vannak az amerikai munkaerőpiacon, a válság során eltűnt munkahelyek nagy része végleg megszűnt, sokan pedig tartósan kiszorultak a piacról. Főleg két korosztályban nőtt tatósan a munkanélküliség, a fiataloknál és az 55 év felettieknél. Sokan lényegében kényszernyugdíjazták magukat, ami csökkenti az amerikai növekedési potenciált is.
A Fed azonban leginkább a magasabb piaci kamatoktól, az emelkedő állampapír-hozamoktól ijedhetett meg, amit egyékbént májustól maga okozott. Valószínűleg nem akartak ekkora kötvényhozam-emelkedést.
Az USA hatalmas költségvetési kiigazítást hajtott végre az utóbbi években, nagyobbat, mint a megszorítások mintaképének tartott EU. Hasonló megszorítások már nem várhatók a közeljövőben, lehet, hogy ezen fiskális (költségvetési) kiigazítás miatt is kellett a Fed folytatódó lazasága.
Így reagáltak a piacok
A Fed kommunikációjában is változás tapasztalható, a monetáris politika rugalmasabbá vált, kevésbé vannak előre lefektetett szabályok. Ez rövid távon nagyobb bizonytalanságot, hosszabb távon nagyobb kiszámíthatóságot jelent. Ez a részvénypiacok számára inkább kedvező fejlemény lehet.
Ami a piacokat illeti, a részvénypiacokon óvatos volt a reakció, a kötvénypiacokon pedig hozamcsökkenés indult, a fejlett és a feltörekvő államokban egyaránt. A dollár eközben gyengült. Sokan azt gondolják, hogy most a piac egy komolyabb fordulat előtt áll, és időt kapott, még egy darabig kitarthat a likviditásbőség. A befektetők azonban óvatosak, differeniálnak az egyes piacok között, jó láthatóan már nem vesznek meg bármit.
Jaj az egyensúlytalanoknak
Forián-Szabó arra számít, hogy maradni fognak a viszonylag magasabb kötvényhozamok, de csak mérsékelt meredekségű emelkedést fogunk látni a közeljövőben. A tapering nagy valószínűséggel csak néhány hónapot fog késni. A részvénypiacokon mindez nem feltétlenül rossz, mert bár a magasabb kamatok ellenük dolgoznak, az erősebb gazdasági növekedés jót tesz nekik. A külső egyensúlytalanságokkal rendelkező piacokat ismét elővehetik a befektetők, ahol nagy adósságállományt kell megújítani.
Arra is van némi esély, de csak kicsi, hogy ismét komolyabb lazítás, tartósan lazább monetáris politika következik, a fejlett és fejlődő piacokon egyaránt erős hozamcsökkenéssel, a kockázatos befektetések újabb aranykorával – mondja az elemző. A Fed-elnöki szék várományosa inkább „galamblelkű”, de komoly fordulatra így is kicsi az esély.
Túl erős az euró?
Az euró nagyot erősödött a dollárhoz képest a múlt héten, az 1,35 feletti szint már kockázatosabb territórium volt – véli Forián-Szabó. Mario-Draghi (EKB) nemrég jelezte, milyen sávot tart megfelelőnek, és az 1,36-os euró/dollár számára túl erős eurót jelentett. A túl erős euró már nyomja az EU-s vállalatok versenyképességét. Az euró túlzott erejét az is okozza, hogy az EKB kissé lemaradt az élénkítésben. Már felmerült egy újabb LRTO, azaz monetáris élénkítés lehetősége.
Itthon a külföldi befektetők állampapír-állománya az utóbbi időben több százmilliárd forinttal csökkent. A magyar hosszú kötvények pedig – a tavalyi nagyon jó év után – az idén is nagyon jól teljesítenek. Bár nálunk is emelkedtek a hozamok, mint külföldön, de csak nagyon kis mértékben. A magyar piacot nem büntették a befektetők, nem bizonyultunk kockázatosabbnak, mint mások, például Lengyelország.
Stabil forint és forintkötvények
A forint is stabil maradt, hiszen míg április végétől kezdve egyes feltörekvő piaci devizák 10-18 százalékkal is gyengültek az euróhoz képest, a forint nem változott. Ennek a magyarázata az elemző szerint egyértelmű, az ország egyensúlyi helyzete stabil, a fizetési mérlegünk kiegyensúlyozott, a sérülékenységünk csökkent.
A kamatokat is ezért tudja folyamatosan csökkenteni az MNB. Ha 1-2 éve azt monták volna, hogy 3,6 százalék lesz itthon az alapkamat, nagyon erősnek tartottuk volna a kijelentést – hangzott el. A piac jól tűri a kamatcsökkentéseket, a Fed is segített nekünk a múlt heti döntésével. A puding próbája azonban akkor jön el, ha lesz egy komolyabb stresszhelyzet, ha például három százalékos alapkamat mellett jön egy krach, például valahol a környékünkön.
Érdektelenségbe fulladnak a devizásmentő tervek
Ahhoz, hogy a hazai fizetési mérleg ismét negatívba lendüljön, ahhoz komoly gazdasági fellendülés kellene. Erre az esély kicsi, bár a növekedési hitelprogram okozhat változásokat – mondta az elemző. A választási költségvetéshez nincsen érdemi mozgástér, különben visszajuthatunk a túlzottdeficit-eljárásba. Ezt pedig minden jel szerint el akarják kerülni a politikusok.
A devizahitelesek újabb mentőötletei nyomán meglepő módon elmaradt a piaci reakciók nagy része, nem úgy, mint annak idején a végtörlesztés bejelentése idején. A piac toleranciaszintje megváltozott, a befektetők érzéketlenné váltak a hírekre. (Ha Csányi Sándor nem adott volna el OTP-részvényeket, talán a részvénypiacon sem lett volna komolyabb reakció.) Pedig ebben az esetben is újabb több százmilliárd forintos tételekről van szó.
November végén nyílik meg a grönlandi főváros repülőterének első olyan futópályája, amely már Amerikából vagy Európából érkező nagy gépeket is képes lesz fogadni. 
