Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerint a beruházások volumenének csökkenését nagyrészt a vállalkozások csökkenő beruházási aktivitása okozta. A meghatározó súlyú feldolgozóipari beruházások, valamint az ingatlanberuházások és a mezőgazdaság fejlesztéseinek bővülése ellensúlyozta a beruházások visszaesését. 2022-ben összességében 1 százalékkal bővült a beruházások volumene, míg idén 5-6 százalékos visszaesésre számítunk. A beruházásokon belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 8,5 százalékkal csökkent, ezzel szemben a négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,3 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek és járművek volumene 10 százalékkal emelkedett. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 7,9 százalékkal csökkent.
A beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél ugyanakkor a fejlesztések 2,3 százalékkal bővültek, azonban az állami és az uniós forrásból finanszírozott projektek visszaesése miatt a következő időszakban zsugorodásra lehet számítani. A 2015. évi átlaghoz képest 57,3 százalékkal bővültek, 2010-hez képest pedig 94 százalékkal nőttek – azaz közel megduplázódtak – a beruházások.
Milyenek a kilátások?
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve.
A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, aminek hatásai határozottan jelentkeztek 2022 közepéig. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint korábbiaknál jóval magasabb energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, azonban az energiahatékonysági beruházások, a hatékonyság és termelékenység növelési kényszer továbbra is erős motiváció maradhat, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k és más vállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, a soha nem látott nagyságú működő tőke beáramlás, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják – írja kommentárjában Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője.
Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő csökkenése a háztartások beruházásait fékezheti a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása valamelyest ellensúlyozhat. A beruházásokat az állami beruházások jelentős visszavágása is fékezi. A feldolgozóipari beruházásokat elsősorban a rekordszintű működő tőke beáramlás támogatja. A lakossági beruházásokat az 5 százalékos kedvezményes újlakás áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítették átmenetileg, azonban nagyobb mértékű visszaesés várható. Az állami beruházások bejelentett csökkentése már tükröződik az adatokban. Továbbra is fennmaradtak a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna – az utóbbi késlekedését a költségvetés egyelőre megelőlegezi, azonban a pénzforgalmi egyenlegben jelentős hiányt okoz.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
