2013-ban Stockholm bejelentette, hogy állandó letelepedési engedélyt ad bárkinek, aki Szíriából, vagy Eritreából érkezik – annak ellenére, hogy a menekültkérők 98 százalékának nem voltak érvényes személyes okmányai. Aztán csúnyán elfajultak a dolgok.

A 23 európai országot összehasonlító jelentés aztán kimutatta: a halálos kimenetelű lövöldözések tekintetében Svédország 2018 óta éllovas. A robbanásszerűen erősödő svédországi muszlim banda-bűnözés mögött több ok is áll: az egyre hevesebb harc a drogpiacért, a Balkánról tömegesen beáramló illegális fegyverek, valamint a fiatalkorúakat érintő rendkívül alacsony svéd büntetési tételek. A halálos kimenetelű lövöldözések több mint a fele a svéd politika által „sebezhetőnek” nevezett negyedekben történik, ahol egyébként a lakosság 5,4 százaléka lakik.

A hátraarc

Svédország sarokba szorult kormánya most komoly összeget, 34 ezer dollárt ajánl fel minden bevándorló családnak, ha visszatérnek hazájukba. Svédország új politikája, amely 2026-ban lép életbe, jelentős növekedést jelent a jelenlegi, felnőttenként 970, gyermekenként 485 dolláros támogatáshoz képest.

Johan Forssell svéd migrációs miniszter múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján az új politikát „paradigmaváltásnak” nevezte a skandináv országban. 2022-ben hatalomra kerülve Ulf Kristersson, a svéd történelem első olyan miniszterelnöke, aki a keményvonalas jobboldali Svéd Demokraták támogatására támaszkodik, keményebb fellépést ígérve a bevándorlás és a muszlim banda-bűnözés ellen. Svédország lépése egybecseng a szomszédos országokban megfigyelhető szélesebb körű tendenciával, amelyek szintén jelentősen szigorítják migrációs politikájukat.

Jelenleg a lakosság 8 százaléka muszlim, de az előrejelzések szerint húsz éven belül kisebbségbe fognak kerülni azok, akik nem bevándorló szülők gyermekei.

Dánia lépései

Dánia hivatalos „Gettó-listával” rendelkezik, amely negyedeket és a benne élő párhuzamos társadalmakat 2030-ig fel akarja számolni. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen már négy éve éles támadást intézett a Saría törvénykezés ellen, amelyet a Dániában élő muszlimok 40 százaléka elfogad, sőt 10 százalékuk szerint Dánia törvényeinek kizárólag az iszlám törvénykezésen kellene alapulnia.

Az iszlámnak Dániában 300 ezer követője van, amely az 5,8 milliós nemzet 5,4 százaléka.

A „gettókban” bűncselekményért elítélt személyeket általában kétszer olyan hosszú büntetésre ítélik, mint azokat, akik ugyanezt a bűncselekményt máshol követik el. Jelenleg 12 ilyen kerület van Dániában, ahol a nem-nyugati országokból származó bevándorlók és leszármazottjaik a lakosság több mint 50 százalékát teszik ki.

Annak ellenére, hogy Dániát jelenleg egy balközép párt által vezetett koalíciós kormány irányítja, az ország a bevándorlással kapcsolatban szigorú politikát és polarizált retorikát alkalmaz. 2010-ben a dán kormány elkezdte az alacsony jövedelmű, túlnyomórészt kisebbségi lakónegyedeket „gettóknak” nevezni, amely kifejezést később „párhuzamos társadalmakra” változtatta.

2019 óta ezekben a kerületekben minden családnak be kell íratnia egyévesnél idősebb gyermekét egy napköziotthonba, ahol „dán értékeket” és nyelvet tanítanak nekik, és akik ezt nem tartják be, azoktól megvonják a szociális juttatásokat.

Az Egyesült Királyság

Mielőtt az Egyesült Királyság új munkáspárti kormánya törölte volna a tervet, London és Ruanda megállapodást írt alá a menedékkérők Ruandába történő kitoloncolásáról. A Boris Johnson akkori miniszterelnök által 2022 áprilisában elfogadott program értelmében mindenkit, aki 2022. január 1-je után illegálisan érkezett Nagy-Britanniába, a több mint 6400 kilométerre fekvő Ruandába akartak küldeni.

A 2022 júniusára tervezett első kitoloncolási járatot azonban európai bírák leállították. Ezt követően a brit legfelsőbb bíróság fenntartotta azt az ítéletet, amely szerint a program jogellenes, arra az aggodalomra hivatkozva, hogy a migránsokat visszaküldhetik hazájukba vagy más nemzetekbe, ahol rossz bánásmód fenyegetheti őket.

Olaszország

2023-ban az olasz kormány az érkező migránsok számának növekedésével szembesülve szigorúbb intézkedéseket vezetett be, hogy meghosszabbítsa az őrizetbe vétel idejét, és biztosítsa, hogy több jogállás nélküli bevándorlót küldjenek vissza hazájukba.

Az új szabályok értelmében a hazatoloncolásra váró migránsokat kezdetben hat hónapig tartanák fogva a fogva tartási központokban, ami a jelenlegi három hónapos határhoz képest 18 hónapra meghosszabbítható.

2017 óta Olaszország is részese EU által támogatott megállapodásnak, amelyet Brüsszel az ENSZ által támogatott líbiai kormánnyal kötött Tripoliban. A megállapodás részeként Olaszország képzést és finanszírozást nyújt a líbiai parti őrségnek, hogy megakadályozza a migránsok elindulását, és a már tengeren lévőket visszaszállítsa Líbiába.

Németország

A szászországi és türingiai pofon után szeptember 9-én a német kormány bejelentette, hogy szigorítja a határellenőrzést, amelynek célja az illegális migráció csökkentése és a lakosság védelme az „iszlamista szélsőségektől”.

A kormány egy új rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy ideiglenesen őrizetbe vegye a más uniós tagállamokban már regisztrált menedékkérőket, miközben a hatóságok azon dolgoznak, hogy felgyorsítsák a visszatérésüket az adott országokba. Júniusban a német kormány új jogszabályokat is bevezetett, amelyek célja a „terrorcselekményeket nyilvánosan támogató” külföldiek kitoloncolásának megkönnyítése.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)