|
| Fotó: CEphoto, Uwe Aranas / CC-BY-SA-3.0 |
E jelentés szerint 2015-ben az iskolát elvégző migráns származású gyerekek 17 százaléka tett érettségit Németországban, ez az arány öt évvel korábban még csak 9 százalék volt. A középiskolát végzettek aránya 38-ról 43 százalékra ment fel ez idő alatt, az iskolát el nem végzőké pedig 16-ról 12 százalékra csökkent. Emellett azonban nőtt azon gyerekek aránya, ahol otthon nem németül beszélnek, és stagnált a szegénység által fenyegetett családok aránya – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A munkaerőpiacon kevesebb az előrelépés, például a migráns hátterű személyeket jóval ritkábban hívják be felvételi elbeszélgetésre, ha jelentkeznek egy munkahelyre. A munkanélküliség pedig a németekének változatlanul nagyjából duplája közöttük.
Az integrációs kurzusokon részt vevők száma a 2014-es 140 ezerről 2015-ben 180 ezerre emelkedett.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a 2015-ben Németországba érkezett mintegy 2,1 millió ember 45 százaléka a többi EU-s országból érkezett. Az országban 190 -féle másik állam állampolgárai élnek.
A Der Spiegel inkább bírálta a jelentést, azt emelve ki, hogy az integráció csak lassan halad, a muszlimellenesség erősödik, a menekülteknek sok problematikus beállítottsága van. Leginkább azonban azt hiányolták, hogy ezeket a kérdéseket csak említésszerűen vették elő. A szalafizmus szó egyáltalán nem fordult elő a jelentésben, az iszlamizmus és az antiszemitizmus pedig csak érintőlegesen.
Német politikusok nemrég arról döntöttek, hogy a politikailag motivált, nemzeti hovatartozással és vallási meggyőződéssel kapcsolatos bűncselekményeket külön számba veszik majd a statisztikákban. Ezt a jelentés készítője, a török származású integrációs kormánymegbízott a következő jelentésben ígéri - írja a Der Spiegel.
Diplomáciai adok-kapok.
