Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalásában felszólította az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot:
tegyen többet az uniós értékek magyarországi és lengyelországi "romlása" ellen, valamint arra, hogy ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő alap forrásainak lehívását lehetővé tevő nemzeti tervekeit, amig nincs javulás a jogállamiság helyzetet terén.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 426 szavazattal, 133 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra szólították fel az Európai Unió Tanácsát, mutasson "valódi elkötelezettséget" az európai értékek védelmét célzó, az uniós szerződések hetes cikke szerinti eljárásban.
A képviselők "elfogadhatatlannak" nevezték, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítéletét nem hajtja végre.
Leszögezték: minden tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós jogszabályokat. Kijelentették: az Európai Unió Tanácsában nincs szükség az egyhangú döntéshozatalra ahhoz, hogy megállapítsák: egy tagállamban egyértelműen fennáll a kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének.
Ideje minden eszközt bevetni az uniós értékek védelme érdekében
- fogalmaztak.
Az EP-s állásfoglalás megjegyezte, hogy noha az Európai Bizottság áprilisban hivatalosan elindította az uniós költségvetés védelmét szolgáló, úgynevezett feltételességi mechanizmust (jogállamisági mechanizmust) Magyarországgal szemben, Lengyelország ellen nem indult ilyen eljárás.
A képviselők felszólították az uniós bizottságot és a Tanácsot:
ne hagyja jóvá Magyarország és Lengyelország estében a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásaihoz kapcsolódó nemzeti terveket.
Erre - mint írták - csakis akkor kerülhet sor, ha mindkét ország maradéktalanul végrehajtotta valamennyi, a jogállamiság területére vonatkozó országspecifikus ajánlást és az összes bírósági ítéletet.
