9p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Kisebb-nagyobb megszakításokkal több, mint egy éve zárultak be az idősotthonok kapui, ahol a nyári nyitást leszámítva kis túlzással élve, se ki-se be nem lehet jutni. Vajon, hogy bírják a hosszú bezártságot mentálisan a bentlakók, főleg most, hogy érthetetlen módon a rossz járványügyi adatok ellenére sok helyen nyitás történik?

„Álltunk az üvegajtó mögött, és vártuk, hogy apám odatipegjen. Több, mint fél éve nem láttuk, csak a telefon és néha a Skype-olás maradt, de ha valaki beszélt már képernyőn keresztül kilencvenedik életéve előtt álló idős emberrel, tudja, hogy mennyire nem működik. Befordult a folyosón, maga előtt tolva a gurulós járókeretet. Mióta nem jöhet ki, felgyorsult a demenciája, többször vannak emlékezetzavarai. Lehet, hogy így is megtörtént volna, de az, hogy hónapok óta egy 10 négyzetméteres szobában él, szerintünk hozzájárult ahhoz, hogy erősen beszűkült a tudata. Búcsúzáskor ránk nézett és erőtlen hangon azt kérdezte tőlünk: mikor lesz vége ennek a vacaknak? Beoltottak, akkor miért nem mehetek már ki ebből a börtönből? És ezekre a kérdésekre nincsenek válaszok” – meséli egy Budapest környéki idősotthonban élő bácsi lánya lapunknak.

Talán nemsokára az idősotthonok parkjaiban lehet találkozni. Képünk illusztráció: Depositphotos
Talán nemsokára az idősotthonok parkjaiban lehet találkozni. Képünk illusztráció: Depositphotos

Tavaly, a koronavírus hazai megjelenésekor, március 8-án zárták be először a szociális intézményeket, köztük az idősotthonokat. Pedig az első hullám végén a Magyarországon működő mintegy 1600 időseket, fogyatékkal élőket, pszichiátriai betegeket és szenvedélybetegeket ellátó otthonból mindössze 33-ban mutatták ki a vírus jelenlétét. Mégis, május elején minden negyedik koronavírus-fertőzés miatt elhunyt idősotthon lakója volt, hiszen az első hullám épp az időseket vette célba.

Aztán jött a nyári fellélegzés, a májusi fokozatos nyitást követően június 18-án teljesen feloldották az idősotthonok látogatási és kijárási tilalmát. Nem volt hosszú életű a vidámság: szeptember 7-én, a második hullám berobbanásakor az országos tisztifőorvos ismét elrendelte az intézmények bezárását. 2021 elején aztán úgy tűnt, látszik a fény az alagút végén, s március közepéig maradnak már csak a szigorú szabályok. Akkor még nem gondoltuk, hogy a harmadik hullám még durvább lesz az előzőnél, így prolongálták a zárást.

Ugyanakkor év elején az elsők között oltották be az idősotthonok lakóit és dolgozóit, így január 30-án sokan már a második Pfizer-vakcinájukon is túl voltak. Ezért felmerül a kérdés: akiknek az állapota megengedi, hogy kimenjenek az otthonból a családtagjaikhoz, vajon mikor léphetik át újra a kulcsra fordított ajtót megfelelő feltételekkel? Mikor élvezhetik a védelemmel ellátott idősek az oltások előnyét? Félő, hogy mire kiengedik őket, épp az újraoltásuk lesz terítéken, hiszen a 6 hónapos védelemmel számolva ez júniusban jár le.

Nagy igény lenne módosításokra

„Ha nem is teljes nyitásra, de differenciált módosításokra nagy szükség lenne” – vélekedik Kocsisné Csór Katalin, a Kincses Sziget Szépkorúak Otthonának intézményvezetője, aki egyre többször találkozik a lakók és hozzátartozóik ilyen irányú igényével.

106 főből 100 embert oltottak be a noszvaji idősotthonban, 4 fő nem kaphatta meg, 2 fő elutasította.

„De így sem lehet tudni, mennyire és mennyi ideig védettek, illetve a hozzátartozók, akikhez kimennének, be vannak-e mind oltva? Számtalan kérdés felmerül, amire nem tudunk válaszolni” – sorolja a bizonytalansági tényezőket a vezető.

A Heves megyei település idős otthonában így is mindent megtesznek a bent lakókért. Két látogatóközpontot is kiépítettek, ahol plexifalon keresztül láthatják egymást, a rendszergazdák épp a mikrofonos kiépítésen dolgoznak, hogy ne csak lássák, de jól is hallják a másikat a látogatásokon. A terápiás és a mentálhigiénés gondozónők segítenek az idősek képernyős kapcsolattartásában, külön tabletet szerzett be erre a célra az intézmény. Miközben sajnos a hozzátartozók közül egyre többen lesznek covidosak …

Az intézményvezető szerint sokan megértik, hogy nincs mit tenni, el kell fogadni a szigorú szabályokat, de tapasztalható, hogy a hosszú távú bezártság miatt jóval többüknél tapasztalható befelé fordulás, levertség, esetleg depresszió. A demenciával küzdőknél vagy fekvőbetegeknél pedig még nehezebb a helyzet.  

„Néha az elkeseredett lakóknak vagy hozzátartozóknak elég egy jó szó, hogy elmagyarázzuk nekik, nagyon sok tényező játszik szerepet abban, hogyan és mikor lehet nyitnunk. Az a baj, sokan a közösségi oldalakat böngészik egész nap, és mindent elhisznek. A tudatlanságból fakadó önbizalom pedig veszélyes. A jelenleg hatályos eljárásrend szerinti látogatási és kijárási tilalom egyébként május 23-ig érvényes, de reméljük az oltások számának növekedésével hamarabb hatályon kívül helyezik és jöhetnek a látogatók” – mondja a vezetőnő.

A Társaság a Szabadságjogokért 2021. januárjában levélben fordult Müller Cecília országos tisztifőorvoshoz a bentlakók életének megkönnyítése érdekében, amire az NNK azt írta válaszában, hogy „amennyiben a járványügyi helyzet, a lakosság megfelelő mértékű átoltottsága lehetővé teszi, megfontolás tárgyát képezheti olyan szabályozás, intézkedés meghozatala, amely alapján a fertőzésen átesettek és beoltottak mentesülhetnek bizonyos korlátozások alól.”

Kérdésünket, hogy ez most, a lakosság 30 százalékának átoltottságánál mikorra várható, elküldtük az Operatív Törzsnek, de nem kaptunk választ.   

Védelem vagy korlátozás?

„Etikailag ugyanaz a kérdés merül fel az abúzussal kapcsolatban, mint az idősek védelménél. Mivel teszek jót? Ha védem vagy korlátozom őket? Épp ezért nehéz is lefordítani mindezt a mindennapi gyakorlatra, mert számtalan tényező játszik szerepet ebben a még mindig sok tekintetben ismeretlen pandémiában” – támasztja alá a helyzet összetettségét dr. Egervári Ágnes neurológus is, aki egyben a biatorbágyi Boldog Gizella Alapítvány Gizella Otthonának vezetője.

Az egyedül élő idősek még magányosabbak. Képünk illusztráció: Depositphotos
Az egyedül élő idősek még magányosabbak. Képünk illusztráció: Depositphotos

Véleménye szerint a legidősebbek többsége, akik átéltek már nehéz helyzeteket, háborút és korlátozásokat, így is óriási bölcsességgel viselik a szigorú szabályokat. Aztán vannak, akik úgy vélekednek: éltem én már eleget, inkább a fiatalabb szeretteiket féltik. Hiszen a meglévő kapcsolatokat könnyebb ápolni, mint újakat kialakítani ebben a furcsa világban.

„Mi már tavaly februárban bezártunk az influenzaszezon miatt, és azóta kénytelenek vagyunk zárva tartani, hiszen az első hullámban az idősek voltak a vírusnak kitettebb korosztály. Most pedig, hogy sok idősotthonban nagy az átoltottság, még mindig nem jelenthetjük ki, hogy százszázalékos a védelem. A jelenlegi harmadik hullám, a halálozási számok mellett botorság lenne bárkit be- vagy kiengedni. Tudjuk, hogy az oltás sem jelent teljes körű védettséget. Hiszen még ha hétvégére ki is engedhetnék valakit, mert a családtagok is be vannak oltva, lehetetlen ellenőrizni, hogy nem mentek-e el a nagymamával együtt bevásárolni? Vagy ki mindenki látogatja meg otthon? Ezért, komoly szakmai megfontolásnak kell megelőznie a nyitással kapcsolatos döntést. A lakosság átoltottsága és a jó idő talán lassan elhozhatja ezt” – bizakodik a szakember.

Az idősotthonokba zárt közösségek kapcsán fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a népszámlálási adatok szerint a 65 éven felüliek harmada él egyedül, egyszemélyes háztartásban; ez közel hatszázezer idős embert jelent. Az ő körükben különösen fontos szerepe van a kapcsolati hálónak a mostani krízisben: mentális egészségük megőrzése szempontjából nem mindegy, hogy van-e olyan személy, akivel rendszeresen tudnak-e kommunikálni, beszélni. Fizikai egészségük szempontjából pedig annak, hogy van-e olyan személy, akitől segítséget tudnak kérni” – olvasható abban az összefoglalóban, amelyet Ságvári Bence, Messing Vera és Hammer Gergely, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai készítettek a European Social Survey (ESS) adatai alapján. Eszerint a magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában. Tízből hat idős magyar embernek nincs vagy csupán minimális társasági kapcsolata van, és közel tizedüknek nincs olyan rokona, ismerőse, akivel bizalmas kapcsolata lenne. Ezek szerint az intézményben élők kevésbé magányosak, mint akik otthon, egyedül.

Bár dr. Egervári Ágnesnek országos szintű felmérésről nincs tudomása, amely az idősotthonokban élők mentális egészségét vizsgálná jelen helyzetben, ő is tapasztalja egyes lakóknál a lehangoltságot, a depressziós hangulatot. Az Alzheimer Europe kutatásai viszont arra mutatnak rá, hogy kifejezetten nehéz időszak van ezen intézmények mögött, ami nem növelte az idősotthonok egyébként sem elégséges presztízsét. A tavalyi hullám idején úgy tűnt, mintha az idősek, illetve az idősotthonok tehetnének erről a betegségről. Ugyanakkor azt, hogy a karantén miatti bezártság önmagában felerősítette-e volna az demencia folyamatát, cáfolja dr. Egervári Ágnes.

„A demencia előrehaladása sok tényezőtől függ, ezért nem lehet csupán a bezártságra fogni ilyesmit. Mi mindenesetre mindent elkövetünk a lakók lelki jólléte érdekében, visszahoztunk pár foglalkozást, segítünk az online kapcsolattartásban, de a jó időben az udvaron, kerítésnél is kulturált formában láthatják rokonaikat, és a falakon belül is van látogatószobánk. Egymással, kisebb csoportokban már ismét kontaktálhatnak a többiekkel” – teszi hozzá az intézményvezető.  

Ugyanakkor a SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia, a járványügyi intézkedések során bevezetett kijárási korlátozások, az önként vállalt és hatóságilag előírt karantén alaposan eltorzította az emberek időérzékelését, sokak számára az idő elvesztette korábbi állandóságát. Ezt állítja Ruth S. Ogden, a liverpooli John Moores Egyetem pszichológia tanszékének adjunktusa a The Conversation című tudományos magazinban megjelent cikkében. A pszichológus a karanténidő szubjektív érzékelését objektív módszerekkel vizsgálva jutott erre a következtetésre.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Tüntetők töltötték meg az amerikai nagyvárosok utcáit Trump politikája miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 16:09
New York és Los Angeles belvárosa mellett számos kisebb városban is tömegek vonultak az utcákra a No Kings tüntetéssorozat alkalmával. A tiltakozók Donald Trump politikáját bírálták, a kormányzási stílusát pedig diktatorikusnak tartják. 
Makro / Külgazdaság A szerencsejátékosok asztalára csapott Terézváros önkormányzata
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 15:35
A VI. kerület vezetésének elege lett a sportfogadást és a kaszinókat népszerűsítő reklámokból, ezért rendelet módosítottak, és ellenkampányt indítottak.
Makro / Külgazdaság Ha így folytatja az orosz hadsereg, 100 év alatt sem foglalja el Ukrajnát
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 14:03
Az Economist elemzése szerint idén látványosan lelassult az orosz hadsereg előrenyomulása Ukrajnában. Öt hónap alatt mindössze az ország 0,4 százalékának megfelelő területet foglaltak el, eközben pedig legalább 100 ezer katonát veszítettek.
Makro / Külgazdaság Légi csapást mért a Gázai övezetre az izraeli hadsereg, ketten meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:51
A térség északi és déli részét is csapás érte, a rafahi határátkelőt lezárták. A tűzszüneti megállapodás egyre haloványabbnak tűnik.
Makro / Külgazdaság Rablás miatt bezárták vasárnapra a Louvre múzeumot
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:19
Napóleon és a császárné ékszerei közül legalább kilencnek lába kelt. A rendőrség még vasárnap délben is a helyszínen nyomozott.
Makro / Külgazdaság Egyre több szomszédos országban állítják vissza a sorkatonaságot
Vámosi Ágoston | 2025. október 19. 11:59
Januártól már tíz uniós tagállamban lesz kötelező a sorkatonai szolgálat, Horvátország mellett pedig másik déli szomszédunk, Szerbia is napirendre tűzte a visszaállítását. Magyarországon minden korosztályban többségben vannak azok, akik ellenzik a kötelező katonai szolgálatot: emiatt is lehet, hogy a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt sem tervezi újból bevezetni.
Makro / Külgazdaság Újabb ország akar csatlakozni az Európai Unióhoz
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 11:28
Grúzia 2022 márciusában nyújtotta be a csatlakozási kérelmét az EU felé, most a szomszédos Örményország készül erre a lépésre. Az örmény külügyminiszter arról beszélt, hogy akár egy hónapon belül megtörténhet a hivatalos lépés.
Makro / Külgazdaság Tankkal támadtak buszra Gázában, tizenegyen meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 10:31
Az izraeli hadsereg szerint a palesztinokat szállító busz azért lett gyanús, mert áthajtott a tűzszüneti megállapodásban foglalt határvonalon. A vonal azonban nincs láthatóan kijelölve.
Makro / Külgazdaság Ez a régió a legfontosabb Putyinnak: kiderült, mit kér a háború lezárásáért
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 09:55
A Washington Postnak Trump-közeli források szellőztették meg, miről tárgyalhatott Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon.
Makro / Külgazdaság Trump után európai vezetőkkel is tárgyalt Zelenszkij
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 09:06
Konferenciát hívott össze a Fehér Házban tett látogatása után az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij. A beszélgetésben a NATO főtitkára, Mark Rutte is részt vett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG